Albérletkeresés: Tippek és tapasztalatok a sikeres lakásbérléshez
Az albérletkeresés sosem volt egyszerű feladat, különösen a fiatalok és a diákok számára. A növekvő bérlőjelöltek száma és az emelkedő árak miatt egyre nehezebb megfelelő lakást találni. Ez a cikk célja, hogy segítséget nyújtson az albérletkeresés folyamatában, tanácsokat adva a sikeresebb lakásbérléshez, valamint rávilágítva a gyakori problémákra és azok lehetséges megoldásaira.
A lakásbérlés kihívásai
Manapság egyre több a bérlőjelölt, ami megnehezíti a lakásbérlést. A piaci folyamatok miatt az árak folyamatosan emelkednek, így a fiataloknak és a diákoknak egyre nehezebb dolguk van a kiadó lakások megszerzésében. Nem egyszerű a bérlők helyzete, ráadásul a kiadó lakásokért sok másik jelölttel kell megküzdeni.

Hatékony albérletkeresés stratégiái
Ahhoz, hogy sikeresebb legyél az albérletkeresésben, érdemes néhány stratégiát bevetni. Használj hirdetésfigyelőt és állíts be automata értesítéseket, hogy első kézből értesülj az újonnan meghirdetett lakásokról. Így ritkábban fogsz szembesülni azzal, hogy a kinézett hirdetés már nem aktuális.
A hirdetés szövegét töviről hegyire olvasd át, mielőtt telefont ragadsz, mert rossz benyomást kelthetsz a hirdetőben, ha olyan kérdéseket teszel fel, melyekre a hirdetésből is megkapod a választ. Ez a kapkodás akár komolytalanná is tehet a hirdető szemében. Hiszen ha komolyan érdekelt lettél volna az albérlet iránt, akkor figyelmesen elolvasod a hirdetés szövegét.
Üzenetet írni ugyan rendkívül kényelmes dolog, de az albérletpiacon ritkán érsz vele célba, ezért a hatékonyság érdekében inkább telefonon próbáld meg elérni a hirdetőt. Ha a hívásodra nem reagálnak egyből, ne ess pánikba, ne telefonálj többször egymás után. Könnyen lehet, hogy a vonal túloldalán egy olyan ember van, aki éppen dolgozik vagy tárgyal, esetleg autót vezet és ezért nem veszi fel a telefont.
Ha az első vagy második hívással sem érted el a hirdetőt, más módszerhez kell folyamodni. A bérbeadó presszionálása helyett írj inkább egy rövid szöveges üzenetet, hogy melyik albérlet ügyében kerested, és hogy szeretnéd megtekinteni a lakást, esetleg kérj egy visszahívást.

Hogyan kelts jó benyomást a bérbeadóban?
Akárhogy kerülsz is kapcsolatba végül a hirdetővel, figyelj arra, hogy összeszedetten, helyesen és jól kommunikálj. A lakással kapcsolatban érdemes olyan dolgokra is rákérdezned, ami tényleg fontos neked, de nem feltétlenül derült ki a hirdetés szövegéből.
Pozitív hatást keltesz, ha röviden bemutatod magadat, párodat, esetleg kiemeled a legjobb tulajdonságaidat. Ha jó feltételekkel és egyszerűen szeretnél lakáshoz jutni, akkor sokkal könnyebb dolgod lesz, ha háziállat nélkül próbálkozol. A legtöbb bérbeadó ugyanis nem preferálja, ha a kiadott lakásban állatot szeretne tartani a bérlő. A fő probléma, hogy a háziállat kárt tehet az albérlet berendezéseiben. De olyan is előfordult már, hogy a következő bérlő lett allergiás az előző bérlő háziállatától, ezért ezeket a kellemetlenséget nagy valószínűséggel el akarja majd kerülni a bérbeadó.
Extra tipp: Jelöld be keresésnél az ingatlan.com-on, ha kisállattal szeretnél albérletet kivenni. Csak annyit kell tenned, hogy a részletes keresőben bekattintod a „Kisállat hozható” feltételt.
Hatásos dolog magadtól kiemelni, hogy nem dohányzol (ha tényleg így van), mivel érdekes módon még a dohányzó bérbeadók is nemdohányzó albérlőt szeretnének. Ha bevallod, hogy néhanapján rá szoktál gyújtani, akkor nem biztos, hogy a főbérlő elhiszi majd, hogy csak bulidohányos vagy, ezért óvatosan az ilyen jellegű kijelentésekkel. Persze azzal sincs nagy baj, ha épp dohányos vagy, hiszen az a te döntésed, viszont ebben az esetben szigorúan tartsd magad a szerződés ide vonatkozó rendelkezéséhez, és soha ne gyújts rá a lakásban.
Nyílj meg és mesélj magadról őszintén. Ugyanis ha mondasz magadról pár mondatot, hogy mivel foglalkozol, honnan származol, esetleg hova jártál iskolába, az szimpátiát kelthet a másik félben. A bérbeadók természetesen nem liturgiákat szeretnének hallani rólad, de pár őszinte gondolattal könnyedén belophatod magad a szívükbe.

Ne azzal a mondattal kezdj, hogy „Mikor lehet megtekinteni?”, ugyanis ez egy nagyon rossz stratégia. Pontosabban a baj az, hogy nem is stratégia. Lehet, hogy neked a potenciális albérlet megtekintése nem fárasztó, de a másik félről ugyanez bizony már nem mondható el. Ne érezd tolakodásnak, ha személyeset kérdeznek tőled. Fordítsd meg a dolgot: te szívesen kiadnád a lakásod olyan személynek, akiről semmit sem tudsz, ráadásul minden információt harapófogóval kell kihúzni belőle?
Szülők bevonása és pénzügyi háttér
Ha felvettek az egyetemre, érdemes a szülőket is bevonnod az albérletkeresésbe, mert így a bérbeadó látni fogja a komolyságot és a család elszántságát. Ráadásul, ha a családdal együtt mész megtekinteni a lakást, hamar kiderül a bérbeadó számára, hogy rendezett családi háttérrel rendelkezel és ez segíteni fogja a kiszemelt albérlet megszerzését.
Remek dolog, ha a szülők biztosítani tudják a bérbeadót a fizetőképességetekről, illetve arról, hogy készek téged évekig támogatni anyagilag. Jelezd előre, hogy munkáltatói vagy keresetigazolást tudsz bemutatni (diákok esetében a szülők), hiszen ezzel hivatalosan is alá tudod támasztani a fizetőképességedet.

Tudjuk, hogy Magyarországon ez még nem túlságosan bejáratott módszer, és sokan idegenkednek tőle, de Nyugat-Európában már sok éve alkalmazott módszerről van szó. Olyan lakás iránt érdeklődj csak, melynek kibérléséhez bombabiztos anyagi háttérrel rendelkezel. Általános szabály, hogy bérlőként lakhatásra a fizetésed felénél többet nem célszerű költeni. Hiszen megélhetésre, közlekedésre, ruhákra és persze szórakozásra is maradnia kell valaminek.
Szerződéses kérdések és a bérbeadók trükkjei
Gyakran előfordul, hogy a bérbeadók az adófizetés elkerülése miatt nem akarnak szerződést aláírni. Sok bonyodalom adódhat azonban abból, ha a lakás kiadásakor nem születik írásba foglalt megállapodás a bérlő és a bérbeadó között. Ez nem csak a bérbeadónak, de a bérlőnek is rendkívül hátrányos és költséges lehet.
Esetpélda: A bérleti díj emelése és a szerződés hiánya
A következőkben egy tipikusnak tekinthető helyzetet mutatunk be, és a rá adható válaszokat. "Két hete a párommal kivettünk egy lakást. Előre kifizettük az aktuális havi bérleti díjat, plusz két havi bérleti díjnak megfelelő kauciót. Ma felhívott a bérbeadó, hogy a jövő hónaptól kétszeresére emeli a bérleti díjunkat és megfenyegetett, hogy ha nem fizetjük ki az emelt összegű bérleti díjat, akkor rendőrt hív, lecseréli a zárat és lezárja a közműveket. Szerződést sajnos nem írtunk. Mit tehetek ebben a helyzetben?"
Nem írtunk alá szerződést. Nincs is szerződésem?
Nem! Attól még, hogy nem került írásba foglalásra a szerződés, a szerződés létrejött. Fontos viszont, hogy a törvény szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna.
- Jogszabály: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 2. § (5) bekezdése
- Jogszabály: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:108. §
Mi lehet tenni ilyenkor?
Legjobb a megegyezést keresni és visszamenőleg írásba foglalni a szerződést, így az a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik.
- Jogszabály: Ptk. 6:111. §
Mi történik, ha nem tudunk megegyezni?
Ilyenkor mind a bérbeadó, mind a bérlő kérheti az “eredeti állapot helyreállítását.” A bérbeadó visszakövetelheti a lakást, tehát kérheti, hogy a lakó ürítse ki és bocsássa a bérbeadó rendelkezésére, a bérlő pedig visszakövetelheti a bérlőnek átadott összeget. Ha azonban már két hetet laktak a lakásban, akkor a bérlő a lakás használatáért és a közüzemi szolgáltatásokért fizetni köteles.
- Jogszabály: Ptk. 6:115. §
Írásban nincs szerződés, de a megállapodásunk mégis csak számíthat valamit?
Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Az írásbafoglalás elmaradása ellenére tehát érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat.
- Jogszabály: Ptk. 6:94. § (1) bekezdés
Ha végül is utóbb mégis érvényessé válik a szerződés, akkor a megemelt lakbért is ki kell fizetni?
Nem. A lakbér emelése a bérleti szerződés módosítását igényli. Ha a felek a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.
A lakbér emelését tehát a bérbeadónak kell kérnie a bíróságtól, a bérlőnek ezzel nincs teendője.
- Jogszabály: Lakástörvény 6. § (2) bekezdés
Jogszerű-e zárcserével fenyegetni?
Nem. A bérbeadó minden követelését törvényes úton kell, hogy érvényesítsen. A zár lecserélése, bejárati ajtó levétele nem az. Ha a bérbeadó lecseréli a zárat vagy eltávolítja a bejárati ajtót, akkor a bérlő birtokvédelmet kérhet ellene az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. Ilyen esetben nem számít, hogy ki a tulajdonos, a jegyző a békés birtoklást fogja védeni. A birtokvédelmi kérelemért 3000 forint illetéket kell fizetni az önkormányzatnak.
- Jogszabály: Ptk. 5:5. §, 5:8. §
- Jogszabály: a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet
- Jogszabály: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §

Hogy történhet a lakás kiürítése a gyakorlatban?
A bérbeadó a bíróságtól kérheti a lakás kiürítését jogalap nélküli birtoklás címén. A lakás kiürítése perben kérhető. A pert a lakás fekvése szerint illetékes kerületi vagy járásbíróságnál lehet megindítani. Jogi képviselet, tehát ügyvéd nem kötelező semelyik félnek. Önkéntes teljesítés (kiköltözés) hiányában más módon a lakás kiürítése nem oldható meg. Nem lehet tehát rendőrt hívni és a rendőrséget kérni a kilakoltatásra, mivel a rendőrség csak bírósági végrehajtó kérésére működik közre kilakoltatásnál. Nem lehet kérni továbbá, hogy a bíróság gyorsított eljárásban önkényes beköltözőként kezelje a lakót, mivel a lakó a felek szóbeli megállapodása alapján, tehát nem önkényesen beköltözve jutott a lakás birtokába.
- Jogszabály: Ptk. 5:9. §
- Jogszabály: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 5. §
Hogyan történhet a kifizetett bérleti díj és a kaució visszaszerzése, ha nem írtunk alá szerződést?
A lakó visszakövetelheti a már kifizetett bérleti díjat és kauciót, amit még nem lakott le a lakásban. Először érdemes a bérbeadót írásban felszólítani. Az írásbeli felszólítást, ha megvan a bérbeadó hivatalos címe, mindig igazolható módon kell megtenni: ajánlott küldeményként postára adni vagy személyesen átvetetni vele. Ha bérbeadó eleget tesz a felszólításnak, akkor a feleknek el kell számolniuk egymással. Ha a bérbeadó nem tesz eleget a felszólításnak, a bérlő csak akkor tud bármilyen jogi lépést tenni, ha ismeri a bérbeadó hivatalos lakóhelyét, ennek hiányában a tartózkodási helyét. Ilyenkor ún. fizetési meghagyás kibocsását kérheti a bérbeadóval szemben jogalap nélküli gazdagodás címén. Ha nincs ügyvédje, akkor nem kell írásban kérnie, a kérelmet bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. A közjegyzőnek ilyenkor fizetni kell. A közjegyzői díj összege a követelt összeg 3%-a, de minimum 5.000 forint. Ha valaki rászoruló, akkor kérhet költségmentességet a közjegyzőtől. Ha a bérbeadó a fizetési meghagyást nem veszi át, átveszi, de nem válaszol, vagy éppen válaszol és elismeri a követelést, akkor a követelt összeget végrehajthatják rajta. Ha viszont válaszol és vitatja a követlést (ellentmond), akkor az eljárás perré alakul és a bérlőnek keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz. Erre a közjegyző felhívja a bérlő figyelmét. A perben a bérlőnek mint felperesnek kell bizonyítania, hogy jogosan követeli az összeget. A bizonyításban tanúkat idéztetethet vagy okiratokat (például átvételi elismervény) csatolhat be. A perben nem kötelező az ügyvéd, azonban érdemes ügyvéd segítségét kérni. Ha ezt nem engedheti meg magának a bérlő, akkor kérhet ún. pártfogó ügyvédet.
- Jogszabály: Ptk. 6:579. §
- Jogszabály: a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény 14.§, 19. §, 20. §, 37. §, 47. §, 48. §
Van más jogi lehetőség a peren kívül?
Önmagában azért, mert bérbeadó nem adja vissza a neki átadott pénzt vagy a bérlő nem költözik ki a lakásból, nincs értelme feljelentést tenni. A rendőrség csak szabálysértés vagy bűncselekmény esetén jár el. Mivel az ígéret megszegése egyik közé sem tartozik, ezért a rendőrség az ilyen feljelentéseket el fogja utasítani. Ha azonban a bérbeadó nem hajlandó írásban szerződést kötni és úgy fogadja el a bérleti díjat, hogy nem adja át a bérlőnek a lakás birtokát, utóbb kiderül, hogy nem is volt jogosult kiadni a lakást, például mert nem ő a tulajdonos, rövid időn belül megemeli a bérleti díjat, akkor az felveti a csalás gyanúját, amiért feljelentés tehető. Szabálysértési ügyben feljelentés akkor tehető, ha a csalással nyert összeg kevesebb, mint 50 ezer forint. Fontos tudni azonban, hogy egy szabálysértési vagy büntetőeljárás hosszú ideig tart, így ilyen esetben sem jut hamar a bérlő az összeghez.
- Jogszabály: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés b) pontja
- Jogszabály: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. §
Egyedi szerződéses feltételek és lehetséges buktatók
A napokban költöznék albérletbe, viszont foglaló után egy elég érdekes szerződés került a kezembe. - A bérlő bármilyen okból a vállalt fizetési kötelezettségeiket írásbeli felszólításra sem teljesíti úgy hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő költségére a bérelt lakásból a bérbeadó elszállítsa és a bérlő költségére raktározza és ez a cselekedet nem számít magánlakás sértésnek. Bérleti szerződés mintákon még csak hasonlót sem találtam, amúgy határozatlan időre mennénk ide, 30 napos felmondási idővel (magyarul bármikor dönthetünk úgy h eljövünk, de a főbérlő is dönthet úgy hogy bármikor felmondja a szerződést). Ha a bérbeadó mindenképpen ragaszkodik az általa küldött szerződéshez, akkor bukom a foglalót? Küldenék neki egy letölthető mintát, és inkább azt erőltetném, mint az otthon összekovácsolt doc-ot. Van erre valami jó tanács?
Előre kellett volna szerződést kérnem, és csak utána foglalót?
A blogon található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A szerzők mindent megtesznek a tartalmak pontosságáért, de nem vállalnak felelősséget azok teljességéért, naprakészségéért vagy helyességéért.
A bérlő csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja a lakást vagy annak egy részét albérletbe. Ez gyakran nincs pontosan szabályozva a szerződésekben, ami későbbi vitákhoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy az albérletbe adás részletes feltételeit már a bérleti szerződésben rögzítsék. Ilyen szabályoknak tartalmazniuk kell az albérleti díj pontos összegét, az albérlet időtartamát, a szerződés felmondásának módját és feltételeit, valamint azt, hogy milyen esetekben keletkezik a felelősség a keletkezett károkért.

A diákok helyzete és a lakáshitellehetőségek
Csaknem 30 százalékkal több diákot vettek fel idén a felsőoktatási intézményekbe a normál és a pótfelvételik során az előző évhez képest, és bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a 94 785 diák közül mennyien tanulnak majd távol az otthonuktól, javában tart a kollégiumok és albérletek utáni hajsza. Mivel azonban a kollégiumi férőhelyek már tavaly is hamar elfogytak, a fejlesztések pedig nem követik a létszámnövekedést, sokak számára az albérlet jöhet csak szóba, mint megoldás.
A szabad célú Diákhitel1 konstrukció jó lehetőség lehet akár az albérlet költségeinek fedezésére is, hiszen a havi hitelösszeg 15-150 ezer forint lehet, ráadásul ezt havonta, vagy félévente egy összegben is megkaphatod. Az igénylés feltétele ugyanakkor az aktív hallgatói jogviszony megléte, ami azonban nem mindig teljesül az albérlet keresésekor, a szükséges 2-3 havi foglaló kifizetésének idejére.
Szóba jöhet a foglaló összegének kifizetése és az egyéb költségek megfinanszírozása során még akár egy személyi kölcsön is, ám mivel a legtöbb banknál 21 éves kortól hiteleznek csak, ezt a szülőnek kell igényelnie. Fontos, hogy lehetőleg ne rendszeres, napi kiadást finanszírozz személyi kölcsönből, mert ez adósságspirálhoz vezethet, de egyszeri nagyobb kiadások esetén jó megoldás lehet már csak azért is, mert a hitelösszeg akár idő előtt visszafizethető. A személyi kölcsön természetesen drágább a Diákhitel1-nél: az állami támogatású konstrukció kamata jelenleg 7,99%, míg egy 1 millió forintos személyi kölcsönnél ugyanez 14-30 százalék között van. A személyi kölcsönök esetében ugyanakkor a hitelösszeg akár 12 millió forint is lehet, a futamidő pedig jelenleg 8 évre tolható ki. Ekkora összegre természetesen aligha van szükség egy albérletnél, de ha egy család akár csak az egyetemi évekre saját lakást vásárolna a gyereknek, akkor a meglévő forrás kiegészítésére már megfelelő lehet.

Gyakori problémák és megoldások az albérletpiacon
-
Csalók és kauciók: Rendszeresen előfordulnak olyan esetek, amikor csalók hirdetik meg a más tulajdonában lévő lakásokat, és akár több személytől is begyűjtik a 2-3 havi kauciót, hogy azután felszívódjanak a pénzzel. Jó hír, hogy évente két alkalommal díjmentesen lekérhető bármely ingatlan nem hiteles tulajdoni lap másolata, ezt követően pedig minden egyes lekérdezésért 1000 forintot kell fizetni. Jó tudni azonban, hogy minden Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező személy élhet az évi kétszeri ingyenes lehetőséggel, ezért, ha összefog a család, megúszható még ez a kiadás is.
-
Bérlőtársak és kapcsolattartás: Gyakori és bevált módszer, hogy valaki kibérel egy nagyobb lakást, majd bérlőtársakat keres maga mellé, osztozva a költségeken. Ezért aztán valamikor csak egy személy áll kapcsolatban a tulajdonossal, aki maga szedi be a bérleti díjat a többiektől, hogy azután továbbítsa azt. Ilyen helyzetben is fontos azonban, hogy megismerkedj a tulajdonossal, és érdemes elérhetőséget cserélnetek, hogy amennyiben bármilyen probléma adódna, elérhessétek egymást.
-
Ingatlankezelő cégek: Sok cég foglalkozik albérletek kezelésével, amikor a tulajdonosnak nincs ideje, kedve vagy lehetősége - például azért, mert az ingatlantól távol él - foglalkozni a bérleménnyel kapcsolatos ügyek intézésével. Ez utóbbi egyébként a tulajdonost védi, mert így, ha nem fizet a bérlő, vagy más módon megszegi a szerződésben foglaltakat, akkor perindítás nélkül végrehajtási eljárást kezdeményezhet az ingatlan kiürítése céljából.
-
Közjegyzői okirat és fizetési fegyelem: Amennyiben tehát közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésed van, és nem teljesíted esedékességkor a bérleti díjat, a tulajdonos közjegyzői okiratba foglalt felszólítással élhet. Ha a kézbesítéstől számított 8 napon belül sem fizetsz, akkor pedig a szerződést felmondhatja, majd ezt követően per nélkül kérheti a szerződés végrehajtási záradékolását. Ezért mindenképpen célszerű pontosan fizetned, mert ahogy látható, már egy viszonylag kis csúszás miatt is kitehetnek a lakásból.
-
Felmondási feltételek: Az ingatlantulajdonos és a bérlő felmondási lehetőségeit alapvetően meghatározza, hogy határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződést kötöttek. A határozott idejű szerződés lejáratkor automatikusan megszűnik, ám megállapodhattok előre a hosszabbítás lehetőségéről, hiszen a folytonosság mindenki számára fontos lehet. A határozott idejű bérleti szerződést a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint rendes felmondással nem mondható fel, de természetesen itt is megegyezhettek akár ennek lehetőségéről is, illetve néhány speciális esetben - pl. A határozatlan idejű szerződés is felmondható azonban rendkívüli felmondással például akkor, ha például nem rendeltetésszerűen vagy a szerződésben meghatározott módon használod az ingatlant, esetleg nem fizeted a bérleti vagy közüzemi díjakat. A határozatlan idejű bérleti szerződést ugyanakkor a Ptk. szerint bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti, itt annyi csak a kikötés, hogy erről az adott hónap 15 napjáig írásban kell nyilatkozni, a szerződés pedig a következő hónap végével fog megszűnni. A jogszabály azonban itt is lehetővé teszi, hogy a felek ettől eltérő feltételekben állapodjanak meg.
-
Berendezési tárgyak és javítások: Eszerint, ha például meghibásodik a központi fűtés, akkor a tulajdonos köteles gondoskodni a javításról, és ha szükséges, a cseréről, ám ha a hűtő, a sütő vagy éppen a bejárati ajtó zárja mondja be az unalmast, akkor már bonyolultabb a helyzet. Ugyanis a javítás költsége a bérlőt terheli, ám ha a készülék vagy egyéb tárgy nem javítható, akkor a cserét már a tulajdonosnak kell állnia. Jogászok szerint megoldás lehet, ha már a bérleti szerződésben tisztázzátok ezeket a kérdéseket. Mivel a szerződés hossza nem korlátozott, akár minden értékesebb berendezési tárgyat sorba vehettek, különösen akkor, ha egy jó állapotú, értékes berendezésekkel felszerelt ingatlanról van szó.
A 20 legfontosabb kérdés, amit fel kell tenned egy lakás megtekintésekor
tags: #alberlet #nem #azt #kaptam #amit #igertek
