Az építési hatóság feladatai és hatásköre Magyarországon
Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) határozza meg a településrendezési és építési feladatokat. Az Étv. 13. §-a meghatározza az építési hatóságok feladatait és kötelezettségeit. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a rendezett társadalmi viszonyokat szabályozza, amely az építési engedélyezési folyamatnak is alapját képezi. Az építési hatóság feladata, hogy az építési tevékenység a meghatározott telkén, területén a helyi építési szabályzaton alapuljon.
Az építésügyi jogszabályi háttér és annak változásai
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) a jelenleg hatályos szabályozási keretrendszer. A Méptv. egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, óvja természetes és épített környezetünket, segíti gazdaságunk energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet, illetve hozzájárul a táj, a hagyomány és a fejlődés közti egyensúly megtartásához.
A Méptv. tartalmazza egyebek mellett az állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, továbbá az építési folyamat szabályozásának alapvető előírásait (pl. az építményekkel szemben támasztott általános követelmények, az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése, az építésügyi hatósági ellenőrzés, az építésügyi bírság). A Méptv. korszerűsíti és kodifikálja a magyar építészetről szóló joganyagot. Fontos újítása, hogy tisztázza és szigorítja a különböző eljárásjogi határidőket, amelynek célja a jogbiztonság növelése a törvény hatálya alá tartozó jogalanyok számára.
A területhasználat, építmény elhelyezése, telekalakítás, építés alapjául szolgáló terv elkészítése, építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása a jelenleg hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.
Az OTÉK országos előírásai mellett a helyi viszonyokra érvényes rendelkezéseket a képviselő-testület (közgyűlés) által elfogadott helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben találhatjuk meg. Ezeket 1997-ig az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) alapján készítették, de 2007. december 31-ig az OÉSZ alapján készített rendezési terveket a községekben még alkalmazni lehetett, és így az OTÉK és az OÉSZ rendelkezéseit párhuzamosan vizsgálták az eljárások során.
Az építésügyi hatóságok szervezete és hatásköre
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozta meg az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok szervezetét, hatáskörét és illetékességét. 2024. október 1. napján ezt felváltotta az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet.
Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok járási hivatalainak Építésügyi Osztályán látják el, a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályán látják el.
Az esetek többségében megszűntek az önálló szakhatósági szervek, a szakhatósági feladatok nagy része szintén beintegrálódott a megyei kormányhivatalokba. Csak kivételesen fordul elő szakhatósági vizsgálat és eljárás kormányhivatalon kívüli szakhatósággal, ilyen pl. a katasztrófavédelem és a tűzvédelem.
Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti.
Az építésügyi hatósági eljárások
Az építésügyi igazgatási eljárás alapvető szabályait korábban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozta meg. A Ket. rendelkezéseit 2018. január 1. napjától felváltotta az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.). Az Ákr. 2024. október 1-jétől a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet felváltotta az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet.
A hatóság az eljárásait az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az „ÉTDR” alkalmazásban folytatja le. Az építésügyi hatóság az eljárásait kérelemre (egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás), vagy hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés megtétele, bírságolás) folytatja le.
Az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület. Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei.
Az építési hatóságok feladatkörének történeti áttekintése
A 19. század közepéig nem voltak központi építésügyi előírások, az egyes települések szabadon határozták meg, hogy milyen építmények létesüljenek a területükön. Az 1870-es évek elején jelentek meg az első olyan jogszabályok, amelyek a törvényhatóságok (megyék, nagyobb, ún. törvényhatósági jogú városok), valamint a helyhatóságok (községek, kisebb, ún. rendezett tanácsú, 1929-től megyei városok hatáskörébe utalta az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat.
Az első, az építési tevékenységet átfogóan szabályozó jogszabály a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikk volt. A jogszabály kikötötte, hogy az építéshez, valamint épület használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges.
Az állami tulajdon elsőbbrendűsége, és a szinte kizárólagos állami beruházások miatt szükségessé vált az építésügyi szabályozás átalakítása. Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény jelentős változásokat hozott. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) a korábbi "igazgatási jellegű" szabályozástól eltérően döntő változást jelentett, mivel az Étv.-ben rendező elveként - összhangban a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel - az épített környezet fogalma került bevezetésre, s történelmileg először kötődött össze a környezet ügye és az építés ügye.
tags: #putnok #epitesi #hatosag