Alcsútdoboz Habsburg kastély alaprajza és történeti utazás

Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 és 1827 között József nádor számára. Az alap kő letételére 1821.június 13-án került sor, a nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll.

A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott, és József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.

Kastély felépítése és korai korszakai

A pompás klasszicista nyaraló 1820 és 1827 között épült, az első terveket Heyne Ferenc készítette, amelyeket Pollack Mihály dolgozott át. Az alapkő letételére 1821. június 13-án került sor, és 1824-ben már el is készült a főszárny. A kastély kivitelezését Klosz Ferenc székesfehérvári építőmester vezette.
Az épület egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879-1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.
A kastély egykori belső berendezése valóságos múzeum volt: a hallban egzotikus ritkaságokkal találkozhattak az érkezők, a nagy ebédlő falát pompeji stílusú freskók borították, és különleges, négyszögletes zongora szolgált rá, hogy egyszerre akár négyen is játszhassanak rajta.

Az épület első korszakában a kastély homlokzata a négy ion oszlopon nyugvó timpanonos portikuszra támaszkodott, és a belső udvarról nyílt a főbejárat. A kastély berendezése igazán látványos volt: a fehér Falak, a vörös szalon, a főhercegnői lakosztály és a fegyver-gyűjtemény darabjai mind a rendkívüli korszakot idézték. A második építési periódusban kibővült a gazdasági szárny, illetve az istálló, és a pálmaházat 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján emelték fel.

Építészeti átalakítások a kései korban

1870-es évek: a kastélyt bővítették, üvegházat építettek, és az addig önálló gazdasági szárnyakat a főépülethez kapcsolták.
1879-1880: Simor János ötlete alapján az istállót kápolnává alakították Storno Ferenc tervei szerint; neoromán stílusban, kis toronnyal.
1880: a kápolna felszentelésére sor került. A jobb oldali szárny végén két nagy teremből álló könyvtár- és levéltárépület emelkedett.
XX. század elejére a kettős U alakú kastélyudvar zárt része létrejött, így kialakult a belső udvaros főépület, körülötte pedig a két oldalszárny.

A kastély belső terei száma meghaladta a kétszázat, és az udvar közepén egy díszmedence állt, amelyben aranyhalak úszkáltak. A 1848-as ágyúkat a látogatók fogadták a főbejárat előtt elhelyezett talapzatokon.

Habsburg időszak vége és a pusztulás

1944 végén a kastélyt súlyos tüzérségi csapások érték, december 25-én este súlyos tüzek keletkeztek, és megkezdődött az értékek széthordása. A helyi lakosság és hadigazdaság felhasználta a tetőfedő és gerendázó anyagokat, a levéltár és a könyvtár nagy része megsemmisült. Pintér György lelkész a kápolnában lévő értékek egy részét a templomba és a zárdába menekítette, így megmenekült a Jézus Szíve festmény is. 1945 tavaszán tovább folytatódott a pusztítás, a környék lakói a tetőszerkezet anyagait használták fel helyi épületek helyreállításához. 1951-ben megkezdődött az alapokig terjedő bontás, és csak a főépület egy faldarabja és a kápolna maradt meg.

Az arborétum, park és látogatási tippek

A kastély parkja ma több mint 40 hektáros arborétum, benne egy hatalmas tóval, amely a természet szerelmeseinek kiváló kikapcsolódást kínál. A belső történeti kiállítás, az orchidea- és ritkasággyűjtemények helyett a látogatókat a megőrzött park- és kerttörténelem ragadja meg. A látogatás megkezdése előtt érdemes ellenőrizni a belépő díját és a nyitvatartást; a hivatalos információk szerint a kedvezményes jegyek gyakran elérhetőek nyugdíjasoknak, diákoknak vagy családoknak. A megközelítésBudapestről vonattal Bicskére, onnan a 8011-es járattal Székesfehérvár felé, Alcsútdobozon leszállva, végül sétával érhető el az arborétum. A buszmegálló és a park bejárata közötti úton nincs járda, ezért fokozott körültekintés szükséges.

Szükség lehet készpénzre, mert bankkártyás fizetés előfordulhat, hogy nem működik. A környéken nincs sok étel- és italfogyasztási lehetőség, ezért érdemes ezt előre betervezni. A kastély története és parkja a 19-20. századi magyar arisztokrácia életének kulcsfontosságú tükrévé válik, amelyben a kertészkedés és a gazdaság összhangja megtestesül.

Jelentős személyek és események a kastély történetében

József nádor (1784-1847) 1819-ben vásárolta meg az alcsúti birtokot, és a település legnagyobb klasszicista kastélyát építtette meg Pollack Mihály tervei szerint. A nádor halála 1847-ben lezárta az első kastélykorszakot.
József Károly Lajos főherceg (1833-1905) folytatta a kert és kastély átépítéseit; 1872-ben felépült a hatalmas pálmaház Ybl Miklós tervei alapján, és 1880 körül neogótikus kápolna létesült Storno Ferenc tervei szerint.
József Ágost főherceg (1872-1962) katonai pályafutása mellett 20. század elején a kastély és környéke fejlesztésében is szerepet vállalt, a család később visszavonult Alcsútra a háború előtti években.

Az Alcsúti Arborétum mai formája és a kastély maradványai a helytörténet egyik fontos üzenetét közvetítik: a korok változásai ellenére a kertészkedés és a természet szeretete összeköti a múltat a jelennel.

Az Összes Habsburg Császárné Legsötétebb Titkai — Sisitől Zitáig

tags: #alcsutdoboz #habsburg #kastely #alaprajz