Alsópáhok helyrajzi szám szektor 61 mit lehet építeni
Az Alsópáhok község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. I. 1. § (1)2 A rendelet területi hatálya Alsópáhok község teljes közigazgatási területére terjed ki.
Vámosi és Társa Bt. 2. § (1)3 A szabályozási terveken (továbbiakban: terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: 1. belterületi határt, beépítésre szánt terület határát, 2. a szabályozási vonalat, 3. a területegységeket elválasztó vonalat, 4. a területi jellemzőket (közművesítettség szintje; szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), levegőtisztaság-védelmi- és zajvédelmi besorolás), 5. az övezeti határokat és jellemzőiket, 6. építési hely meghatározására vonatkozó elemeket: a) építési vonalat, b) építési hely határvonalait, c) kijelölt oldalhatárt, melyhez az építési hely csatlakozik, d) elő-, oldal- és hátsókert értékét, 7. a védőtávolságokat, 8. a telepítendő fasorokat, 9. a beültetési kötelezettségű területek határát, 10. az országos ökológiai hálózat magterület övezete által érintett területet és határát (V-1), 11. az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete által érintett területet és határát (V-2), 12. az országos ökológiai hálózat puffertér övezete által érintett területet és határát (V-3), 13. tájképvédelmi ill. tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területet (T-1), 14. felszíni szennyeződésre érzékeny területeket (SZ-1,2,3), 15. eróziónak fokozottan kitett területet (P-2), 16. repülőtér védőövezetét (I-1), 17. erdősítésre javasolt területet (E-2), 18. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényből (továbbiakban: BTSZ) átvett övezeteket az R-02/1-5, R-03/1-3, R-04/1-2 számú terv tartalmazza, 19. kilátásvédelemet, 20. bányászattal érintett területet, 21. (2) Irányadónak kell tekinteni: a) az irányadó telekhatárt, b) a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet, c) Mk-1, Mk*-1 és MK-2 övezetekben az épület elhelyezési módját, d) az övezeti határ a telekalakítási terv alapján kismértében (max ± 15 m) ill. (3) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) és a 253/1997.(XII.20.) Korm. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottat kivéve a szabályozási terveken e rendelet 1. II. (4) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a) közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége, b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valaminte) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.
(5) A település beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténté után adható ki.
(6) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) meglétes esetén lehet.
(7) A terveken jelölt helyeken az építés engedélyezésének feltételei: a) felszíni vízrendezés (csapadékvíz-elvezetés és szükség szerinti feltöltés) elvégzése szükséges, továbbá b) az építési engedély iránti kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
(8) E rendelet alkalmazásában teljes közművesítettségnek minősül: a) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá d) a közterületen nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.
(9) E rendelet alkalmazásában részleges közművesítettségnek minősül: a) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.
(10) E rendelet alkalmazásában hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn.
(11) E rendelet alkalmazásában közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.
(12) A rendelet hatálya alá tartozó területeken a vezetékes ivóvíz, villany, telefon, szennyvízcsatorna megépítése az érintett ingatlanok tulajdonosainak a feladata. A szilárd burkolatú út, csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás kiépítése az önkormányzat feladata, melynek költségeit 90 %-ban az érintett ingatlanok tulajdonosai viselik.
(13) Az épületek megközelítésére szolgáló utakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni. A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni. Amennyiben a létesítmény oltóvíz igénye tűzcsapokról nem biztosítható, akkor kiegészítő vízvételi helyet (500 m-en belül állandó vízfolyás vagy tó) kell biztosítani.
tags: #alsopahok #onkormanyzat #hrsz #szektor #61 #mit