Lakásépítés jogszabályok: alapismeretek és főbb szabályozások
Egy ingatlan adásvétele minden esetben jelentős, komoly megfontolást igénylő esemény: nemcsak egy lakás vételára, de a vásárláshoz kapcsolódó különböző illetékek, díjak költségei, az egyes bejelentési kötelezettségek, a hosszabb ügymenet, adott esetben az engedélyek beszerzése és az egyéb adminisztratív teendők miatt is. A jogszabályok is kiemelt figyelmet fordítanak erre a területre és az ingatlanjog az egyik legszabályozottabb, legösszetettebb jogágként számon tartott terület. Cikkünkben a legfontosabb, ingatlanok adásvételével kapcsolatos jogszabályokat vesszük sorra. A teljesség igénye nélkül, hiszen a sort még nagyon hosszasan lehetne folytatni. Viszont reméljük, cikkünk végére sikerül támpontot adni az ingatlanjogi szabályok útvesztőjében.
Általános jellegű jogszabályok
A jogszabályok hierarchiája szerint - az Alaptörvény után - a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet és az önkormányzati rendelet következik. A legfontosabb szabály, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabbal: például egy rendelet egy törvénnyel. A gyakorlatban ezek a jogszabályok kiváló harmóniában működnek és egy komplett rendszert alkotnak. A törvényekben találhatod meg a legfontosabb rendelkezéseket, alapelveket, tartalmi és eljárási szabályokat, míg egy miniszteri rendelet általában valamilyen speciális helyzetre vonatkozó részletes szabályokat állapít meg.
Polgári Törvénykönyv A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a polgári jog rendszerének, így az ingatlanjognak is az alapja. Legyen szó ingatlan adásvételi szerződésről, bérleti szerződésről, banki hitelszerződésről, öröklésről vagy ajándékozásról, a legfontosabb szabályokat, alapelveket, a szerződéses felek jogait és kötelezettségeit itt találhatod meg. Minden magánjogi szerződéses jogviszony alapja a Ptk., így bármilyen, ingatlannal kapcsolatos jogügylet vonatkozásában ez a kiindulási alap. A Ptk. tartalmazza továbbá például az ingatlan-nyilvántartásra, a zálogjogra vagy a közös tulajdonra és a társasházra vonatkozó alapvető szabályokat is, melyeket aztán további törvények és rendeletek részleteznek.
Lakástörvény A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény) szintén alapvető jogszabály. A törvényt a Ptk.-val összhangban kell alkalmazni: maga a lakástörvény mondja ki, hogy az általa nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A lakástörvény hatálya kiterjed minden lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (például garázsra vagy üzlethelyiségre). A törvény részletesen szabályozza a bérlő és bérbeadó jogait és kötelezettségeit, a szerződés feltételeit, illetve a helyiségbérletre vonatkozó szabályokat is.
Illetéktörvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek egy ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén van jelentősége. A jogszabályok alapján minden jövedelem után adózni, minden vagyonszerzés után pedig illetéket kell fizetni. Egy ingatlan tulajdonjogának megszerzésével a vagyont gyarapszik, így a vagyonszerzési illeték megfizetése is kötelező. Ingatlan vásárlása esetén jellemzően ennek mértéke a vételár négy százaléka, és 30 napon belül jelenteni kell a NAV-nak. Sok kivétel van, ezért minden esetben érdemes jogi segítséget kérni.
Szomszédjogi törvény A szomszédjogokról szóló 2013. évi CLXXIV. törvény a használatot szabályozza, nem közvetlenül az ingatlan megszerzését. Gyakorlatban a jó szomszédi viszony előmozdítása érdekében rendezi az együttélés kérdéseit, konfliktusmentes közös használatot biztosítva.
Társasházi törvény A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasház akkor alapítható, ha az épület legalább két külön tulajdonként bejegyezhető lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy ezek kialakítása lehetséges. Társasházat az ingatlan tulajdonosai az alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthetnek, amelyet át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba is. Innentől kezdve az egyes lakások külön tulajdonba kerülnek, de a közös részek közös tulajdonban maradnak, és a tulajdonostársak közössége jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Lakásszövetkezeti törvény A lakásszövetkezetről szóló 2004. évi CXV. törvény szerint a lakásszövetkezet egy olyan gazdálkodó szervezet, amely önálló jogi személy. A legfontosabb különbség a társasházhoz képest, hogy a közös részek és a telek a lakásszövetkezet tulajdonát képezik, a lakások pedig a tagok külön tulajdonát.
Az energetikai tanúsítványra vonatkozó jogszabályok Az Európai Uniós irányelv szerint a magasabb energiahatékonyságot kell előnyben részesíteni. Magyarországon a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg az energetikai jellemzők meghatározását és tanúsítását. Új építésű ingatlanokhoz és tartósan bérbe adott épületekhez kötelező az energetikai tanúsítvány, amit adásvételkor a vevőnek át kell adni, bérbeadáskor pedig a bérlőnek be kell mutatni.
Mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozó jogszabályok Ezek különleges jogállásúak: tulajdonjoguk megszerzése szigorú engedélyezési eljárásokhoz és korlátozásokhoz kötött. A telek beépíthetősége és hitel-visszafogottsága is nehezített lehet.
Földforgalmi törvény A termőföldek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény a földvásárlást is védelmi eszközökkel kezeli: csak magyar természetes személy vagy állampolgár szerezheti meg a termőföldet, és a vevőknek elővásárlási jogokról, hatósági jóváhagyásról és nyilvános közzétételről is gondoskodniuk kell. A maximális birtoklási mennyiségek és korlátozások fontosak lehetnek mezőgazdasági célú vásárlások esetén.
Termőföld védelméről szóló törvény A 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldek hasznosítására és védelmére vonatkozó szabályokat tartalmazza, és kiterjed zártkerti ingatlanokra is a termőföld védelmére vonatkozó előírásokra.
Lakástámogatásra vonatkozó jogszabályok A CSOK és az otthonfelújítási támogatás például különböző formájú támogatásokat kínálnak, legyen szó vissza nem térítendő támogatásról, adó-visszatérítési támogatásról vagy kamattámogatásról. A jogszabályok között megtalálhatóak a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakásokhoz, a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakásokra, és a 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a gyermekes családok otthonfelújítási támogatásáról.
Ingnetértékelésre vonatkozó jogszabályok Hitelkérések esetén elengedhetetlen a megbízható értékelés. A hitelbiztosítéki érték meghatározása eszközként szolgál, és több módszert alkalmaznak: összehasonlító adatok, hozam- és költségalapú értékelés, illetve statisztikai értékelés. A gyakorlatban a hitelbiztosítéki érték a forgalmi érték 70-90%-a között alakul.
Ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok Az ingatlan-nyilvántartás a sarokköve az adásvételeknek: tartalmazza a tulajdoni és birtokviszonyokat, jelzálogjogokat és egyéb jogokat. A Ptk. adja meg az alapelveket, a részletes tartalmat és az egyes eljárási szabályokat pedig külön jogszabályok részletezik, mint például a 1997. évi CXLI. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
Az ingatlan-nyilvántartás és az építési előírások kapcsolata
Az ingatlan-nyilvántartás és az építésügyi szabályozás sokrétű, és a különböző jogági előírások összhangban működnek. Az OTÉK (Országos Település- rendezési és Építési Követelmények) korszerűsítései, a BIM-alapú tervezés követelményei és az energetikai megfelelés mind összefonódó elemek, amelyeket figyelembe kell venni az építési engedélyek és a telekalakítási eljárások során. A jogszabályok között folyamatos változások zajlanak, ezért különösen fontos a naprakész jogi tanácsadás a beruházások előtt.
Ha üres telken építenél új ingatlant, akkor is hasonló jogszabályi környezetet érdemes figyelembe venni, az építési engedélyek és előírások vonatkozásában. A jogszabályok sokszínűsége miatt a konkrét ügymenetet mindig egy szakértői csapat segítheti a legpontosabban meghatározni.

Összegzés
Ha üres telken építenél új ingatlant, akkor is nagyjából ennyi jogszabályt érdemes figyelembe venni az építési engedélyek és előírások vonatkozásában. A különböző kategóriákban - az általános jogszabályoktól a földforgalmi szabályokon át a CSOK- és energiahatékonysági követelményekig - a részletszabályok sokrétűek, és minden esetben érdemes szakértői segítséget igénybe venni a kötelezettségek pontos megállapításához és a jogkövetkezmények teljes körű feltárásához.
További jogszabályi hivatkozások
- Polgári Törvénykönyv (Ptk.) - alapvető jogi keretek
- Lakástörvény - bérlet és elidegenítés szabályai
- Illetékekről szóló törvény - vagyonszerzési illeték
- Társasházi és Lakásszövetkezeti törvények - közös és külön tulajdon
- Energetikai tanúsítványokra vonatkozó rendeletek - TNM és Kormányrendeletek
- Mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozó külön szabályok
- Földforgalmi törvény és Termőföld védelme
- Lakás-támogatási rendeletek - CSOK, otthonfelújítási támogatás
- Ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletek
tags: #apartment #epites #jogszabaly
Népszerű bejegyzések:
- Makó epitmenyado szamlaszam: helyi adók és adótörvények áttekintése – jogi keretek
- Békásmegyer felújított panellakásai: mit tartogat a kínálat és miért éri meg befektetni
- Tudnivalók a vízépítési engedélyezésről
- A Lőrincz József lakótelep történetéről egyensúlyban
- Hogyan növeli a Legrand 5 lakásos rendszer a bejárat biztonságát
