Archicad epitmenymagassag számítás: hogyan határozzuk meg az építmény- és homlokzatmagasságot
A cikk a réteg/összetevő térfogata és területeinek megjelenítéséről, valamint az építménymagasság számításának elvi és gyakorlati kérdéseiről szól Archicad környezetben. A bevezető rész rövid áttekintést ad a témában felmerülő fogalmakról, a mértékegységek és a síkok viszonyáról, és arra is kitér, hogy miként lehet a burkolat és a lábazat területeit kezelni jellemző tárgyakban.
Az összetevők és a félig látható síkok szerepe a számításban
A Réteg/Összetevő térfogata és területe elérhető GDL kérésként listázásra és „jellemző” tárgyakban történő használatra. A Réteg/Összetevő térfogata és területe azonban nem jeleníthető meg paraméterként az elhelyezhető elemeknél (pl. A réteg közepén áthaladó kúp síkja). Az alábbi példában lábazattal rendelkező téglafalat szerkeszünk. A burkolat jelölőnégyzete be van jelölve, így a program figyelembe veszi majd annak területét a konszignációhoz. A lábazat területére azonban nincs szükség, így annak jelölőnégyzete üres.
Az alapvonal segítségével az összetevő területe a vonal által jelölt sík felületre vetítve számítható ki. Ebben a példában az Általános oszlop vízszintes felületének területére vagyunk kíváncsiak. Az összetevő alapvonala függőleges, ez nem a keresett terület.
Építménymagasság fogalmai és gyakorlati értelmezése
Az építménymagasság azt mutatja meg, hogy az épület milyen mértékben emelkedik ki a környező terepszintből. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat felőli oldal kivételével - legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrész kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabad lépcső vagy lejtő csatlakozik.
Az OTÉK és a kapcsolódó jogszabályok szerint az épületmagasság és a homlokzatmagasság fogalmai bevezetésre kerültek 2012-ben. A beépítési magasság döntő szerepét a HÉSZ és a helyi szabályozások határozzák meg, és ezek gyakran átmeneti időszakot írnak elő a régi és az új fogalmak közötti átjárhatóság megteremtésére. A régebbi építménymagasság helyett ma főként az épületmagasság és a homlokzatmagasság fogalmai kaphatnak hangsúlyt, és ezek a számítások összhangban állnak az OTÉK új fogalmaival és a helyi szabályozásokkal.
A kettő fogalom közötti különbségek ezért kritikusak lehetnek az engedélyeztetés során: a tűzfal vagy más homlokzati elemek figyelembevétele és az egyes oldalak aránya befolyásolja a végső értéket. A 2012-es OTÉK és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján meghatározott definíciók szerint az épületmagasság a homlokzati felületek kontúrjának és hosszának viszonyszámát adja ki. A homlokzatmagasság ezzel szemben a homlokzati sík és a legfelső zárófödém felszínei közötti viszonyt írja le, ahol az egyes falak külön-külön kerülnek értelmezésre és összegezésre.
Változó átmeneti időszak és a számítás gyakorlata
A kormányrendeletek átmeneti időszakai miatt a települések különböző megközelítéseket alkalmazhatnak: egyes önkormányzatok a régi fogalmak alapján engedélyezéseket adnak ki, míg mások az új fogalmak alapján dolgoznak. A gyakorlatban sok helyen az építménymagasság számítását kérik be, mert a régebbi szabályozási elemekhez nem tartoznak megállapítások a jelenlegi OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében. Az átmeneti rendelkezés miatt a települések egy része a régebbi szabályozási eszközöket alkalmazza egészen 2027-ig vagy akár tovább is, ha a jogszabály nem írja elő kötelező végdátumot.
GDL és Archicad gyakorlati alkalmazása
A cikkben bemutatott fogalmi különbségek és átmeneti időszakok alapján érdemes megfogalmazni, hogyan érdemes Archicadban dolgozni:
- Használj jellemző tárgyakat és rétegeket a tervezési szakaszban, ahol a térfogatok és területek listázhatók GDL kérések segítségével.
- Az elhelyezhető elemeknél ne jelenjenek meg a teljes, összetevő térfogata és területei paraméterként, hanem csak ahol ez logikailag szükséges (pl. egy burkolati területnél a konszignációba bevonás).
- A lábazat és a burkolat területeinek jelölőnégyzetei legyenek üresek, ha nem szükséges a számításokban való részvételük.
- A síkok vetítéséből származó területek és a függőleges alapvonalak alapján számítsd az összetevő felületeit és a vetületi felületek arányait.
Hogyan lehet vizuálisan és adatokkal gazdagítani a dokumentációt
Javasolt beépíteni infografikákat és vizuális elemeket a számítások érthetőségének növelésére:
Az alábbi megközelítések hasznosak lehetnek:
- Infografika a különböző fogalmak viszonyáról: épületmagasság, homlokzatmagasság, építménymagasság.
- Ábrák, amelyek szemléltetik a síkok vetületeit és a vonalak mentén számított felületeket.
- Koncepciós diagramok a régebbi és új szabályozások közötti átmeneti időszakról és a beépítési paraméterek kapcsolódásáról.
Lehetőségek táblázatban
| Fogalom | Leírás | Jellegzetes számítási elv |
|---|---|---|
| Épületmagasság | Az épület kontúrjának és hosszának aránya az OTÉK alapján | F/L; külső és belső felületek összegzett vetületeinek aránya |
| Homlokzatmagasság | A homlokzati sík és a tető/vagdalt elemek metszésvonala közötti függőleges távolság | Homlokzati felületek külön-külön számítása, majd összegzés |
| Építménymagasság (régi fogalom) | Korábbi fogalom, elsődlegesen OTÉK előtti szabályozásokban | F/L elv |
| Terepszint alatti építmény | Olyan építmény, amely a terepszint alá süllyed, vagy alatta marad | Speciális értelmezések szerint |
Gyakorlati példa: téglafal lábazattal és burkolattal
A példában lábazattal rendelkező téglafalat szerkesztünk, ahol a burkolat jelölőnégyzete be van jelölve, így a program figyelembe veszi a konszignáció területét. A lábazat területére nincs szükség, ezért a jelölőnégyzete üres. Az alapvonal által meghatározott sík vetületében számítjuk az összetevő felületét. Az esetben a négyszögletű lábazat és a burkolat területei elkülöníthetők, mert a megfigyelt sík különböző vetületeket adhat az összetevők számára.
Rövid útmutató gyakorlati Archicad felhasználáshoz
- Először állítsd be a rétegeket és az összetevőket úgy, hogy a térfogataik és területeik csak szükség esetén legyenek elérhetőek a GDL kérésekben.
- Rögzítsd az alapvonalat és a függőleges síkokat a rajzban a pontos vetületek érdekében.
- Ha logikailag szükséges, hozz létre üres jelölőnégyzeteket a lábazat és más olykor nem számításba vett részek számára.
- Add meg az összetevők vetületi felületeit és az összefüggéseket a 3D modell és a sík vetületei között, hogy az Archicad pontosan tudja számolni az értékeket.
Metaadatok
tags: #archicad #epitmenymagassag #szamitas