Archicad epitmenymagassag számítás: hogyan határozzuk meg az építmény- és homlokzatmagasságot

A cikk a réteg/összetevő térfogata és területeinek megjelenítéséről, valamint az építménymagasság számításának elvi és gyakorlati kérdéseiről szól Archicad környezetben. A bevezető rész rövid áttekintést ad a témában felmerülő fogalmakról, a mértékegységek és a síkok viszonyáról, és arra is kitér, hogy miként lehet a burkolat és a lábazat területeit kezelni jellemző tárgyakban.

Az összetevők és a félig látható síkok szerepe a számításban

A Réteg/Összetevő térfogata és területe elérhető GDL kérésként listázásra és „jellemző” tárgyakban történő használatra. A Réteg/Összetevő térfogata és területe azonban nem jeleníthető meg paraméterként az elhelyezhető elemeknél (pl. A réteg közepén áthaladó kúp síkja). Az alábbi példában lábazattal rendelkező téglafalat szerkeszünk. A burkolat jelölőnégyzete be van jelölve, így a program figyelembe veszi majd annak területét a konszignációhoz. A lábazat területére azonban nincs szükség, így annak jelölőnégyzete üres.

Az alapvonal segítségével az összetevő területe a vonal által jelölt sík felületre vetítve számítható ki. Ebben a példában az Általános oszlop vízszintes felületének területére vagyunk kíváncsiak. Az összetevő alapvonala függőleges, ez nem a keresett terület.

Építménymagasság fogalmai és gyakorlati értelmezése

Az építménymagasság azt mutatja meg, hogy az épület milyen mértékben emelkedik ki a környező terepszintből. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat felőli oldal kivételével - legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrész kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabad lépcső vagy lejtő csatlakozik.

Az OTÉK és a kapcsolódó jogszabályok szerint az épületmagasság és a homlokzatmagasság fogalmai bevezetésre kerültek 2012-ben. A beépítési magasság döntő szerepét a HÉSZ és a helyi szabályozások határozzák meg, és ezek gyakran átmeneti időszakot írnak elő a régi és az új fogalmak közötti átjárhatóság megteremtésére. A régebbi építménymagasság helyett ma főként az épületmagasság és a homlokzatmagasság fogalmai kaphatnak hangsúlyt, és ezek a számítások összhangban állnak az OTÉK új fogalmaival és a helyi szabályozásokkal.

A kettő fogalom közötti különbségek ezért kritikusak lehetnek az engedélyeztetés során: a tűzfal vagy más homlokzati elemek figyelembevétele és az egyes oldalak aránya befolyásolja a végső értéket. A 2012-es OTÉK és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján meghatározott definíciók szerint az épületmagasság a homlokzati felületek kontúrjának és hosszának viszonyszámát adja ki. A homlokzatmagasság ezzel szemben a homlokzati sík és a legfelső zárófödém felszínei közötti viszonyt írja le, ahol az egyes falak külön-külön kerülnek értelmezésre és összegezésre.

Változó átmeneti időszak és a számítás gyakorlata

A kormányrendeletek átmeneti időszakai miatt a települések különböző megközelítéseket alkalmazhatnak: egyes önkormányzatok a régi fogalmak alapján engedélyezéseket adnak ki, míg mások az új fogalmak alapján dolgoznak. A gyakorlatban sok helyen az építménymagasság számítását kérik be, mert a régebbi szabályozási elemekhez nem tartoznak megállapítások a jelenlegi OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében. Az átmeneti rendelkezés miatt a települések egy része a régebbi szabályozási eszközöket alkalmazza egészen 2027-ig vagy akár tovább is, ha a jogszabály nem írja elő kötelező végdátumot.

GDL és Archicad gyakorlati alkalmazása

A cikkben bemutatott fogalmi különbségek és átmeneti időszakok alapján érdemes megfogalmazni, hogyan érdemes Archicadban dolgozni:

  • Használj jellemző tárgyakat és rétegeket a tervezési szakaszban, ahol a térfogatok és területek listázhatók GDL kérések segítségével.
  • Az elhelyezhető elemeknél ne jelenjenek meg a teljes, összetevő térfogata és területei paraméterként, hanem csak ahol ez logikailag szükséges (pl. egy burkolati területnél a konszignációba bevonás).
  • A lábazat és a burkolat területeinek jelölőnégyzetei legyenek üresek, ha nem szükséges a számításokban való részvételük.
  • A síkok vetítéséből származó területek és a függőleges alapvonalak alapján számítsd az összetevő felületeit és a vetületi felületek arányait.

Hogyan lehet vizuálisan és adatokkal gazdagítani a dokumentációt

Javasolt beépíteni infografikákat és vizuális elemeket a számítások érthetőségének növelésére:

Infografika: Építménymagasság és homlokzatmagasság kapcsolata

Az alábbi megközelítések hasznosak lehetnek:

  • Infografika a különböző fogalmak viszonyáról: épületmagasság, homlokzatmagasság, építménymagasság.
  • Ábrák, amelyek szemléltetik a síkok vetületeit és a vonalak mentén számított felületeket.
  • Koncepciós diagramok a régebbi és új szabályozások közötti átmeneti időszakról és a beépítési paraméterek kapcsolódásáról.
Diagram: Vetületi felületek és egy homlokzati sík vetülete

Lehetőségek táblázatban

Fogalom Leírás Jellegzetes számítási elv
Épületmagasság Az épület kontúrjának és hosszának aránya az OTÉK alapján F/L; külső és belső felületek összegzett vetületeinek aránya
Homlokzatmagasság A homlokzati sík és a tető/vagdalt elemek metszésvonala közötti függőleges távolság Homlokzati felületek külön-külön számítása, majd összegzés
Építménymagasság (régi fogalom) Korábbi fogalom, elsődlegesen OTÉK előtti szabályozásokban F/L elv
Terepszint alatti építmény Olyan építmény, amely a terepszint alá süllyed, vagy alatta marad Speciális értelmezések szerint

Gyakorlati példa: téglafal lábazattal és burkolattal

A példában lábazattal rendelkező téglafalat szerkesztünk, ahol a burkolat jelölőnégyzete be van jelölve, így a program figyelembe veszi a konszignáció területét. A lábazat területére nincs szükség, ezért a jelölőnégyzete üres. Az alapvonal által meghatározott sík vetületében számítjuk az összetevő felületét. Az esetben a négyszögletű lábazat és a burkolat területei elkülöníthetők, mert a megfigyelt sík különböző vetületeket adhat az összetevők számára.

Diagram: téglafal lábazat és burkolat felületeinek elhatárolása

Rövid útmutató gyakorlati Archicad felhasználáshoz

  1. Először állítsd be a rétegeket és az összetevőket úgy, hogy a térfogataik és területeik csak szükség esetén legyenek elérhetőek a GDL kérésekben.
  2. Rögzítsd az alapvonalat és a függőleges síkokat a rajzban a pontos vetületek érdekében.
  3. Ha logikailag szükséges, hozz létre üres jelölőnégyzeteket a lábazat és más olykor nem számításba vett részek számára.
  4. Add meg az összetevők vetületi felületeit és az összefüggéseket a 3D modell és a sík vetületei között, hogy az Archicad pontosan tudja számolni az értékeket.

Metaadatok

tags: #archicad #epitmenymagassag #szamitas

Népszerű bejegyzések: