Árverés minimálár meghatározása és a kapcsolódó jogi keretek

Az árverezni kívánt ingatlant nyilvánosságra hozzák az árverési portálokon és az árverést meghirdető médiumokban. Az árverési eljárást az ingatlan tulajdonosa vagy hitelező indítja meg. Az ingatlan árverése lehet önkéntes vagy kényszerített. Az árverési eljárás kezdetén az árverező közzéteszi az árverési feltételeket, az ingatlan adatlapját és az árverési szabályzatot. Az árverési eljárás nyilvános, így bárki részt vehet rajta. A licitálóknak előre meg kell jelölniük, hogy mely ingatlanra szeretnének licitálni, és arra a foglalót előre be kell fizetniük. Az árverési eljárás nyertese az lesz, aki a legmagasabb ajánlatot teszi az árverésen. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 5:81. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlan árverési eljárása során az ingatlan értékesítése az árverési áron felül az árverezői díjakat és az ingatlant terhelő tartozásokat is magában foglalhatja, de arra nincs biztosíték, hogy további követelések (pl. A pénzügyi-gazdasági válság begyűrűzése óta az ingatlanpiac nyomott áron kínálja a megszámlálhatatlan, szinte naponta bővülő körű, eladásra szánt ingatlant, melyek jelenleg a három évvel ezelőtti árfolyamhoz képest - vételi oldalról nézve - jelentősen kedvező áron megvásárolhatóak. A piaci árfolyam azonban nemcsak az önként eladásra szánt ingatlanok árát befolyásolja. A végrehajtás vázlatos menete szerint a végrehajtás elrendelését és a már fent nevesített valamely végrehajtható okirat önálló bírósági végrehajtó általi kézhezvételét követően A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban: Vht.) 47.§-ában taglaltak szerint a végrehajtó megkísérli a végrehajtás alá vont személy, (továbbiakban: az adós) végrehajtás alá vonható, azaz a Vht. szerint végrehajtás alól mentes vagyontárgyai felkutatását, majd azokat lefoglalja. A végrehajtási eljárásban érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, melyet a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban : Pp.) 3.§ (1) bekezdése ír elő. Minden, az adós tulajdonában álló ingatlan végrehajtás alá vonható, annak jellegére, művelési ágára, az ingatlant terhelő jogra, vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül (Vht. Ha ugyanis a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelme előterjesztésére szolgáló nyomtatványon kifejezetten megjelöli az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj végrehajtást kérő általi megelőlegezését követő 3 munkanapon belül megkeresi az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivatalt az adós tulajdoni hányadára végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránt. Amennyiben az adós kifejezetten nem nevesítette az ingatlan adatait, azonban nem is zárta ki az ingatlanfedezetet, a már említett költségek előlegezésének megtörténtét követően, az ingatlan adatai beszerzése után a végrehajtó szintén 3 munkanapon belül köteles megkeresni az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságot a foglalás tényének, nevezetesen a végrehajtási jognak a nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.(Vht.138. Azzal, hogy a végrehajtó az ingatlant lefoglalja és a földhivatal a végrehajtási jogot jogerősen a nyilvántartásba bejegyzi, az adós tulajdonosi jogai alapvetően nem korlátozódnak. Megilleti továbbra is a birtoklás és birtokvédelemhez való jog (Ptk.98.§, 187-192.§), a használat és hasznok szedésének joga (Ptk.99.§) továbbá a rendelkezési jog (Ptk.112-114.§). A rendelkezési jog a foglalás eredményeként mindösszesen annyiban korlátozódik, hogy a lefoglalt ingatlanra jogot csak azzal a feltétellel szerezhet az adós, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sértheti és a végrehajtás célját nem hiúsíthatja meg (Vht.138.§ (6) bek). A végrehajtó munkája során nemcsak az egyes intézkedések konkrét szabályait, azok törvény szabta időbeliségét köteles betartani, hanem a végrehajtást kérő rendelkezési jogának érvényesítésén túl a fokozatosság és az arányosság alapelvi követelményét is. Pénzkövetelés behajtásának elsődleges fedezete ugyanis az adós valamennyi járandósága, minden munkabére (Vht. 7.§ (1) bek.). Minden egyéb vagyontárgy, beleértve az adós ingatlanát is, kizárólag akkor foglalható le, ha már az eljárás kezdetén előre látható, hogy a követelés a munkabérből, vagy a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett összegből viszonylag rövidebb időn belül nem behajtható. Az ingatlan értékesítése előtti 6 hónapnál nem régebben elkészített adó- és értékbizonyítványban közölt adat alapján, vagy bármelyik fél kérelmére jelenleg szakértő-becsüs véleménye alapján a becsértéket a végrehajtó állapítja meg. Ha a becsértéket a felek mindezek ellenére vitatják, törvényi határidőn belüli kifogás folytán indult jogorvoslati eljárásban azt a bíróság állapítja meg, szükség esetén szakértő közreműködésével. A végrehajtó - főszabály szerint - nem ingatlanforgalmi szakértő. A becsérték megállapítását követően a végrehajtó becsléssel állapítja meg az ingatlan piaci értékét figyelembe véve. A három éven felüli időtartamú joggyakorlatban a becsérték felülvizsgálatára is lehetőség nyílik, ha lényeges változás áll be. A becsérték végrehajtási eljárásban történő megállapítása után a licitnapló nyilvános és díjmentesen megtekinthető. Az EÁR használata során a ténylegesen legmagasabb ajánlatot tevő árverező lesz a nyertes árverező. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját és azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára. Közzétételre kerül az árverési időszakon belüli azon időszak kezdő és befejező időpontja, mely között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára. A Vht. miniszteri indokolása szerint az elektronikus licitálásra ingatlanok esetében 60 nap biztosított, a gyakorlatban azonban lényegében az utolsó percekben történik licitálás. A törvény az e-árverések hatékonyságának és átláthatóságának fokozása, az e-árverési rendszert terhelő kockázatok csökkentése, továbbá annak érdekében, hogy a magasabb összegű licit megtételére - vagyis az árversenyre - minél több lehetőség adódjon, rugalmasabbá teszi az árverések befejezésének időpontjára vonatkozó szabályozást. A módosítás egyik eleme az, hogy a hirdetmény közzétételének napjától számított 60. napnak nem a törvényben meghatározott órája lesz a befejezési időpontja, hanem az az adott napon rugalmasan határozható meg (8 és 20 óra között) az elektronikus árverési rendszer egyenletes terhelése. Az árverés időtartama emellett immár nem feltétlenül csak az előre rögzített befejezési időponttal érhet véget, hanem automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. A törvényben a meghosszabbodás tartama arra tekintettel került meghatározásra, mert az árverezők racionális magatartása akként prognosztizálható, hogy az árverés záró időpontja előtti időben már nyomon követik a vételi ajánlatok alakulását. Ez a fajta rugalmas lezárás az előárverezési jog gyakorlására is módot ad külön meghosszabbítás nélkül. Megjegyzendő, hogy a percekben számított határidő nem jellemző sem a polgári peres, sem a nemperes eljárásokban. Amennyiben a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó zárja le a licitnaplót. A licitnapló nyilvános és díjmentesen megtekinthető. Az EÁR az árverés befejezésének időpontjában automatikusan zárja le a licitnaplót. Ezt követően vételi ajánlat megtétele nem lehetséges: az elektronikus árverés befejeződik. A rendszer a licitnapló automatikus lezárásának időpontját megelőzően a végrehajtó részére is biztosítja a licitnapló lezárásának lehetőségét, ha már nem állnak fenn a vagyontárgy értékesítésének feltételei. Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

• Az árverés minimálára (kikiáltási ár) vonatkozó alapelvek: a kikiáltási ár az az összeg, amelyen az ingóság vagy ingatlan megnyerhető, és amelyről a licitfolyamat kiindul.
• Az első szakaszban a licit a kikiáltási ár 90%-ának megfelelő minimumtól indul, a második szakaszban 70%, a harmadikban pedig általában 50% körüli összeg is felmerülhet.
• Lakóingatlanok esetén fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén a három szakaszban mindhárom esetben 100% a minimálár.
• Az árverés szakaszai és a minimálárak meghatározása célja a tiszta és hatékony végrehajtási folyamat elősegítése, valamint a licitek kiszámíthatósága a hitelezők és adósok számára.

Az árverés lebonyolításának formai részletei között szerepel, hogy a licitnapló nyilvános és díjmentesen megtekinthető, az elektronikus licitálás során a licitek automatikusan rögzítésre kerülnek, és a legmagasabb ajánlat nyertesnek minősül.

A fentiek alapján a minimálár meghatározása szigorú jogi keretek között történik, és a végrehajtási eljárásban a becsérték megállapítása kulcsfontosságú a korrekt értékesítés és a jogbiztonság érdekében. A becsérték felülvizsgálata és az árverési időtartam rugalmassága pedig a piaci körülmények és a hatóságok közötti együttműködés függvénye.

Naj, a NAV hivatalos felületein keresztül lehet online licitálni az árverésekre. A részvételhez szükséges az egységes árverési felületen való regisztráció és a 10%-os előleg befizetése. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó ismerteti az ingatlan becsértékét és a licitálóknak lehetőséget ad az ajánlattételre. A licit automatikus lezárása a megadott zárási időpontot követő öt perces intervallummal történik, kivéve ha újabb érvényes ajánlat érkezik, mely meghosszabbítja az időtartamot. Ezt a rugalmasságot a jogszabály az átláthatóság és a verseny fokozása érdekében vezette be.

tags: #arveres #minimalar #meghatarozasa

Népszerű bejegyzések:

• Energiatakarékos panel ERD bemutató
• Holt-Tisza melletti eladó nyaralók Szolnokon
• Kültéri falburkolatok mészkővel – elegancia és hosszú élettartam
• Az Ön megbízható partnere
• Tiszalúc zártkerti ingatlan – ötvözi a törzsvagyon és az üzleti vagyon előnyeit