Aszód építési hatóságai és településképi szabályozás

Iklad 2100 lelkes község Pest megye északkeleti részén, a Galga mentén. A település az M3-as és a 3-as főút közelében fekszik. A község területéről az újkőkorból származnak a legkorábbi emberi megtelepedés nyomai, emellett egészen a törökök megjelenéséig emberlakta település volt. A török uralom alatt elnéptelenedett, 1728-ban kezdett újjáéledni, amikor a Ráday család majorságot létesített itt. Ráday I. Gedeon 1752-ben Baden és Würtenberg tartományokból, majd a következő évben Stájerországból ide hívott német és az Enns völgyéből származó osztrák telepesekkel alapította meg az újkori községet. Az evangélikus hitük miatt szülőföldjükről üldözött betelepülők 1834-ben építették fel templomukat. A vasútvonal megépítése és az 1900-as évek első évtizedeiben a templom kibővítése és az új iskola is tovább növelte a község fejlődését. A II. világháború utáni évtizedekben az ipari növekedés és a közműhálózat kiépítése jelentős alapot teremtett a település modernizációjához. A rendszerváltás után Iklad önállóvá vált, s kiemelt feladatként a gáz-, telefon- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése valósult meg. A település mostani fejlesztései között szerepel a településkép védelme és a településképi bejelentési eljárások rögzítése.

A településképi és építési szabályozás alapjai

Az Aszód és környéki jogalkotás, valamint a helyi rendeletek összekapcsolódó rendszerében a településképi arculat és az építészeti örökség védelme kiemelt szerepet kap. 2017-ben az Aszód Város Képviselő-testülete elfogadta a város településképi arculati kézikönyvét, majd 2018. februárjában megalkotta a településkép védelmi önkormányzati rendeletét, amely megalapozza a TAK szemlélet formálását és a településképi követelményeket. A TAK tartalmazza a város építészeti jellegét meghatározó jellemzőket, a különböző településrészek arculati sajátosságait, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, és illeszkedő építészeti elemeket.

A településképi bejelentési és véleményezési eljárások a Településképi Kiválasztási és Rendezési Rendszerrel (TKR) összhangban kerülnek szabályozásra. A TKR meghatározza a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, a településképi szempontból meghatározó területeket, valamint a településképi követelményeket. Emellett szabályozza a településképi bejelentési és véleményezési eljárásokat, és melletti viszonyban áll a helyi építési szabályzattal (HÉSZ).

Bejelentési és kötelezési eljárások

2018-tól kezdődően a településképi bejelentési és véleményezési eljárások hatálya a TKR és a HÉSZ keretein belül került meghatározásra. A településképi bejelentés tudomásul vétele és kiadmányozása nem építési engedélyhez kötött eljárás, és nem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján végzett tevékenység. A településképi kötelezés akkor alkalmazható, ha elmaradást vagy összeütközést észlel a hatóság az előírt követelmények teljesítésében, akár mulasztás, akár a településképi megfelelés elutasításának következményeként.

A jogerőre emelkedett településképi kötelezésének be nem tartása esetén a Képviselő-testület 1.000.000 forintig terjedő bírságot is kiszabhat. A kötelezés kiadását a Polgármesteri Hivatal jelzése vagy a lakossági bejelentés alapján a polgármester születik meg, figyelembe véve a főépítész szakmai álláspontját és az Önkormányzat Képviselő-testülete véleményét.

Jogszabályi háttér és kapcsolódó rendeletek

  • 314/2012 (IX.8) Kormányrendelet módosításai és a kapcsolódó jogszabályi keretek.
  • 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet a településképi bejelentésről és kötelezésről.
  • 1997. évi LXXVIII. törvény a településkép alakításáról és védelméről, különös tekintettel a 33/A. §-ra a településképi bejelentésre vonatkozóan.
  • 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről és a településképi követelményekről.

A 2018. évi törvényhozási és rendeleti módosítások célja a tervezők és az építtetők számára egyértelmű, átlátható és hatékony településképi eljárások biztosítása, a településkép megőrzése és a környezeti minőség javítása. A településképi bejelentési eljárás során a jogi keretek biztosítják, hogy a bejelentést követő eljárás zavartalan és gyors legyen, miközben a településképi követelmények tiszteletben tartásra kerülnek.

Infografika a településképi bejelentés és kötelezés folyamatáról

A TAK és a TKR közötti összhang, valamint a helyi HÉSZ együtt biztosítja, hogy Aszód kifejező és egységes településképi arculata megőrződjön, miközben a fejlesztések megfelelően illeszkednek a város karakteréhez. A tervezők és az építtetők számára kiemelt figyelmet érdemel a szakmai konzultáció kötelezettsége, amelyet a településképi bejelentés előzetes egyeztetése során előír a jogrend.

Az 2021-ben alkalmazandó jogszabálymódosítások, köztük az anyakönyvi eljárások díjazásának módosítása és az igazgatási szolgáltatási díjak reformja befolyásolják a helyi közigazgatási terheket, ugyanakkor nem érintik alapvetően a településképi eljárások lényegét, amely a településkép védelmének és megőrzésének célját szolgálja.

Rövid összegzés a helyi fejlesztésekről

Az elmúlt évtizedek legfontosabb eredményei között szerepel a gáz, a telefon és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, valamint a közműhálózat fejlesztése. A településkép védelme és a városképi arculat megőrzése szorosan összekapcsolódik a helyi fejlesztési és átalakítási tervekkel, hogy a település megőrizze jellegzetes karakterét és élhető legyen a jövő generációi számára.

tags: #aszod #epitesi #hatosag

Népszerű bejegyzések: