Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó jogi előírások

Az útépítés jogi háttere szorosan összekapcsolódik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a KöViM rendeletek összességében megfogalmazott előírásaival. A 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet módosítása kiemelten érinti az elvi építési engedélyezési eljárások tartalmát és a kapcsolódó kötelezettségeket.

A rendelet módosításának fő elemei

Az építtető az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a gyorsforgalmi utak, a települést elkerülő utak, továbbá a legalább 500 méter hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében előzetes tisztázása céljából a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet.

A kérelemhez mellékelni kell a tervező által kidolgozott elvi építési engedélyezési tervet három példányban, valamint a tervező nyilatkozatát a tervezett műszaki megoldás jogszabályoknak és szabványoknak való megfeleléséről. Emellett közös nyilatkozat készült az építtető és a leendő kezelő aláírásával arról, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része lesz-e, továbbá az új országos közút esetén nyilatkozat az útkategóriába sorolásról és azonosításról.

Az elvi építési engedélyben meg kell határozni a szakhatóságok nyilatkozatainak összegzését, illetve a szakhatóságok nyilatkozatainak tisztázását célzó elvi engedélyezési kérelem esetén az érintett szerveket is mellé kell rendelni.

Az elvi engedély kiadását követően a kérelmező részére közvetlen értesítés történik, és az elvi engedély jogerőssé válásától számított egy év alatt olyan hatósági engedélyezési eljárásokat kell kezdeményezni, amelyek a megfogalmazott kérdéseket érintik, azonban a rendelet lehetőséget ad hatáskörhöz tartozó, az eljárás során felmerülő kérdések közös tisztázására is.

A melléklet- és tartalmi követelmények részletezése

A rendelet módosításai szerint az útépítés engedélyezési terveinek I/1. és I/2. pontjainak szerkezete kiegészül a kötelező és esetileg benyújtandó tartalmi elemekkel. A kötelező munkarészek közé tartozik az út műszaki leírása, az átnézeti helyszínrajz és az általános hossz-szelvény, továbbá a mintakeresztszelvények. Az esetileg benyújtandó munkarészek között szerepelnek táj-, természet- és környezetvédelmi szakvélemények, talajmechanikai és földtani ismertető, műemléki és régészeti szakvélemény, valamint terület- és településrendezési szakvélemények.

Az új szabályozás szerint az általános helyszínrajz méretaránya és tartalmi elemei is pontosabban meghatározásra kerültek, különös tekintettel a kül- és belterületi arányokra, a földhivatali térképmásolat csatolására és a vízelvezetés, vízfolyások keresztezéseinek feltüntetésére. Emellett megfogalmazódik az út csatlakozásainak és a párhuzamos közlekedési elemek részletes feltérképezése, felhívva a figyelmet a tartalmi elemek teljes körére.

A rendelet a környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében meghatározza az előzetes környezeti tanulmány kiadásának és a kapcsolódó határozatok kiadásának rendjét, továbbá részletezi a hatóságok közreműködését és az eljárások díjait.

A jogérvényesítés és eljárási határidők

A jogerős építési engedély végrehajthatóvá válásától számított három évig érvényes, és megkezdés esetén három éven belül folyamatosan végzett építés esetén az érvényességi idő nem szűnik meg. A hatóság a szükség esetén a három évnél rövidebb, de legalább egy éves érvényességet is megállapíthat, ha ezt környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontok indokolják.

Négy méter szabad nyílást meghaladó híd kapcsán például a kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyásától függően külön-külön is jóváhagyható a kivitelezés fázisai. A kivitelezési engedély és a forgalomba helyezési engedély megszerzése előtt helyszíni szemlét tart a hatóság a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően.

Az engedélyezési díjak és az illetékek szerepe

Az útügyi hatósági eljárások díjait a vonatkozó rendeletek határozzák meg, és az eljárási díjak befizetése a kérelmek benyújtásakor történik. Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, a szakhatóságok díjait is igazolni kell. Az illeték mértékét a vonatkozó közigazgatási jogszabályok állapítják meg, és a döntés függetlenül attól, hogy kiemelt gazdasági jelentőségű ügyben történt, közzétehető és peres eljárásban felülvizsgálható.

A közigazgatási eljárásokban történő ügyintézés és a jogorvoslat részletes keretei a Ket. és a megfelelő közlekedési hatósági rendeletek alapján kerülnek meghatározásra. A bírósági felülvizsgálat lehetőségei és a perindítás határidői a jogszabályi keretek szerint érvényesek.

• Az előzetes tisztázás lehetősége gyorsforgalmi és elkerülő utak esetén
• Elvi építési engedély kérelem tartalma és mellékletei
• A szakhatóságok nyilatkozatainak szerepe az elvi engedélyben
• A tartalmi követelmények és a mellékletek részletezése
• Az érvényességi idő, hosszabbítási lehetőségek és kivitelezési feltételek
• Az illetékek és díjak számbavétele az eljárásokban

tags: #az #utak #epitesenek #forgalomba #helyezesenek #es

Népszerű bejegyzések:

• Monor energiahatékonysági tanúsítvány - gyors és megbízható
• Vasúti kocsi felhasználása melléképületként: tervezési tippek
• Készfizető kezes és egyszerű (sortartó) kezesség jogi alapjai
• Dunakeszi kertvárosi otthon: 225 m2, 5 hálószobás belső két szintes családi ház
• Fedelszek rendszer fesztav: hagyományos fa szerkezetek és technikák