Baja Városháza és a Szentháromság tér története: építés, tűzvész és identitás

A bajai városháza a főtér (Szentháromság tér) egyik jellegzetes épülete. A neoreneszánsz (historizáló) külső egy 270 éves épületet takar, mely a város egyik legrégebbi épülete. 1744-ben kezdte építeni gr. Patachich Gábor kalocsai érsek. A kastélyt 1750 után gr. Grassalkovich Antal fejezte be, ezért is nevezik Grassalkovich-kastélynak. A Grassalkovich-címeres kandallót jelenleg a Türr István Múzeumban őrzik. Az 1840-es nagy bajai tűzvészben a kastély fazsindely tetőzete leégett. A bajai uradalommal együtt ezt az épületet is 1862-ben vásárolta meg a település utolsó földesurától, Zichy-Ferraris Bódogtól. A közgyűlés 1896-ban elhatározta, hogy a millennium emlékére átépíti, korszerűsíti a városházát. 1897 és 1898 között a barokk kastély-épületet neoreneszánsz stílusúvá alakították. A tervező Jeney Mihály városi mérnök, a kivitelező Hunyady Antal építőmester volt. A bajai városháza a város múltját és jövőjét kifejező épület, különlegessége okán semmi mással nem téveszthető össze. Részét képezi a bajaiak identitástudatának és építészeti örökségének is, valamint a közösségi élet feltételeinek megteremtését szolgálja. Baja szimbolikus épülete.

A nagy bajai tűzvész emlékezete és a város újjáépítése

A NAGY BAJAI TŰZVÉSZ EMLÉKEZETE: „Szabadékos Baja mező város nincs többé; - mert abban f. e. május 1:én délutáni 1. óra tájban tűz támadván, annak hozzájárulván az uralkodott dühöngő szél is, egészen martalékjává lőn.”170 évvel ezelőtt 1840. május 1-jén Baja városa teljesen leégett. Néhány tucat ház maradt épen, a középületek közül csak a városháza és a várostól távolabb lévő só- és élelmezési raktár, valamint a kis-sumári erdő melletti lövészegyleti székház. Baja 1840 előttEzek közül ma már egy sem látható. A városháza az 1840-es évek második felére olyan állapotba került, hogy elhatározták újjáépítését, de ezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghiúsította. A régi városháza1858-ban szabadult meg Baja a földesúri hatalomtól és 1862-ben vette meg a bajai uradalmat és a városban lévő uradalmi épületeket, többek közt a Grassalkovich-kastélyt, amibe átköltözött a városháza. A régi épület pedig a piac, vagyis a főtér nagyobbításának esett áldozatul. A tűzvész emlékét számos kiadvány és esemény őrizte meg: például a tűzvész utáni hónapokban megjelent újságcikkek és versikék, a tűzoltóság áldozatkész tevékenysége, az emlékiratok és a könyvek példái. A centenárium alkalmából a városi közgyűlés is megemlékezett a nagy bajai tűzvészről. 1940. május 27-én dr. Bernhardt Sándor polgármesteri jelentésében szól a tűzvészről és annak utóéletéről, a közkönyvtár létrehozásáról és a kulturális élet megújításáról. A tűzvész 100. évfordulóján rendezett megemlékezés a polgármesterhez kötődik, hiszen a május 1-jei és 2-i emlékünnepet a Bajai Önkéntes Tűzoltóegylet elnökeként ő rendezte. A feljegyzések szerint a polgárság támogatása és a tűzoltóság megerősítése fontos része volt a közösségi újjáépítésnek. A tűzvész emlékét a városi könyvtár megalapítása is őrzi, amely 1948-ban megkezdhette működését a múzeum udvari szobájában. A belvárosi paplak homlokzata az 1840-es tűzvész emlékét is megőrizte, mementója a tűz utáni újjáépítésnek is.

A városépítés és az épített örökség kapcsolata

A belvárosi templomok új toronysisakjaikkal és harangjaikkal megőrizték az XVIII. századi formákat. A belvárosi paplak homlokzata az 1840-es tűzvész emlékét őrzi. A 19. század végén megvalósult köztisztasági és közművesítési beruházások alakították Baja utcáinak képét, a villamosítás és a közvilágítás megvalósítása ekkoriban történt. A város műemlékeinek védelme és fenntartása összekapcsolódik a közösségi élettel, közkönyvtárak, múzeumok és kulturális rendezvények működtetésével. A MABI-bérház tervezése és kivitelezése a város közéletében fontos állomás volt, amely összekapcsolta a modern lakáskultúrát a közszolgáltatásokkal. A közös falak és a városrendezési koncepciók megküzdése a tervezés része volt, amely a háborús időket is figyelembe vette.

  • A Grassalkovich-kastély és mint a városháza történetében fontos állomás, a 1890-es években történt átépítés a város identitásának része.
  • A tűzvész emlékét őrző köztéri események és kiadványok hozzájárultak Baja történeti tudatának erősödéséhez.
  • A MABI-beruházás példája volt a városközpontban zajló modern építkezéseknek a 20. század elején.

A Szentháromság tér és a zsinagóga városképe a kultúra és a vallási örökség összefonódását mutatja. A Bajai Népünnepély - Bajai Halfőző Fesztivál és a helyi zenei élet gazdagítja Baja kulturális identitását. A Gemenci erdő és a Duna-Dráva Nemzeti Park közelebb hozza a természeti értékeket a városi élethez, és hozzájárul a turizmushoz. A város közlekedési hálózata összeköti Baja a térséggel, és a vasútvonalak jelentős szerepet játszanak a gazdasági és kulturális kapcsolatokban. A 20. században megvalósult beruházások és a helyi szervezetek együttműködése, például Baja Vagyon Zrt., a város fenntartható fejlődését szolgálják.

Baja városháza a Szentháromság téren, neoreneszánsz homlokzat, 1897-1898

Hőhullám és tűzvész Európa déli területein is

Az épített örökség megőrzése érdekében a közgyűlési döntések és a helyi intézmények együttműködése nélkülözhetetlen a város fejlődéséhez. A Bajai Önkéntes Tűzoltó Testület emlékére rendezett ünnepségek és a Kulturális élet támogatása Magyarországon példaértékűek. A városi könyvtár története és a muzeális gyűjtemények megőrzése is hozzájárul Baja identitásához és hosszú távú kultúraközvetítéséhez.

ÉvEseményEmlékezet
1744-1750Grassalkovich-kastély kivitelezéseWooden kandalló, címer
1840Tűzvész BajaVárosháza megőrzése és újjáépítés
1896-1898Városháza átépítése neoreneszánsz stílusbanJeney Mihály tervek
1948Közkönyvtár megkezdéseHagyományos gyűjtés
1940-1941MABI bérház építése3 emelet, 12 lakás

tags: #baja #varos #berhaza

Népszerű bejegyzések: