Kapuvár Településképi Arculati Kézikönyve és Helyi Építési Szabályzatának Irányelvei
A településkép védelme és egységes arculatának kialakítása kiemelt feladat Kapuvár Város Önkormányzata számára. Ennek érdekében a képviselő-testület a településkép védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkotott, amely meghatározza az építészeti követelményeket és a helyi védelem alá helyezés szabályait.
A rendelet célja, hogy megőrizze a település egyedi jellegét, elősegítse a harmonikus városfejlődést, és biztosítsa az épített környezet minőségét.
Helyi Védelem Alá Helyezés és Megszüntetésének Szabályai
Bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárást. Az önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni az eljárás megindításáról, és írásban értesíteni kell az érintetteket.
A helyi védelem megszüntetésére kizárólag műszaki indokok, életveszély elhárítása, országos védelmi kategóriába történő beemelés vagy jelentős települési érdek esetén kerülhet sor, melyről a képviselő-testület dönt. A megszüntetés előfeltétele a védett elem teljes körű műszaki felmérése, és az, hogy a települési arculat ne változzon kedvezőtlen irányba.
Általános Építészeti Követelmények Kapuváron
A település teljes területén egységes építészeti követelmények érvényesülnek:
- Utcafronti homlokzatképzés: Nem alkalmazhatók élénk, kontrasztos színű anyagok (kivéve a fehér), az ipari, kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével a történelmi anyaghasználattól idegen anyagok (fém, műanyag), valamint a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzati elemek.
- Tetőhéjalás: Nem alkalmazhatók pala (kivéve természetes pala), rozsdásodó bádog és műanyag.
Településképi Szempontból Meghatározó Területek Követelményei
Kapuvár Város településképi szempontból meghatározó területeit a rendelet 2. és 3. mellékletei részletezik. Ezeken a területeken további speciális építészeti követelmények érvényesülnek.
Belvárosi Terület Követelményei
A belvárosi területen az alábbi építészeti követelmények érvényesülnek:
- Beépítés módja: Oldalhatáron álló beépítésnél egységes oldalkerti elhelyezés, a kialakulttól eltérő telepítésnél a történetileg kialakult jelleg megőrzése.
- Szintszám: Lakóterületeken minimum 3,0 méter, vegyes területeken minimum 3,3 méter szintmagasság. Tetőtérben csak egy önálló szint alakítható ki.
- Kerti építmények: Hátsókertben kell elhelyezni, kivéve portaépület (előkert), földbe süllyesztett pince (oldalkert), közműbecsatlakozási műtárgy (növényzettel takartan előkertben és oldalkertben is), pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli (előkertben és oldalkertben is).
- Kerítéskialakítás: Áttört kerítést kell létesíteni, kivéve forgalmi terhelések mérséklésére, történeti hagyományok megtartására, építészeti koncepció érvényesítésére. A kerítés anyaga és színe az épülettel harmonizáljon, időtálló és minőségi legyen. Kerülendők az élénk színek, harmonikus, telítetlen földszínek vagy fehér szín alkalmazása javasolt. Elsősorban természetes anyagok (kő, tégla, fa) használata javasolt. Tilos a balesetveszélyt okozó kialakítás (tövis, szögesdrót, áram-bevezetésű).
Az anyaghasználat tekintetében időtálló, minőséget képviselő, természetes (kő, tégla, fa), környezetétől nem elütő színű, földszínű vagy fehér anyagok használhatók. A tömegformálás építészeti minőséget tükröző, arányos és funkciójával összhangot mutató legyen. A homlokzatkialakítás arányos tagolású, visszafogott tagozatokkal, egyszerű díszítéssel, földszínekkel vagy fehér színnel, rendezett nyílásrendszerrel, logikus és természetes anyagok (vakolat, kő, tégla) használatával történhet.
A zöldfelületek kialakításánál előnyben részesítendők a nagy lombkoronát növesztő fák, az árnyékolásra alkalmas növényzet, a táji jellegzetességet és termőhelyi adottságokat visszatükröző, nem allergén és nem invazív fajok.
A főépület tetőhajlásszöge 30-45 fok között változhat, az épület bruttó alapterületének 40%-án. Melléképületek esetében lapostetős kialakítás is engedélyezett.
A Víztorony utcai új lakóterületen sorházas, földszinttel és tetőtérrel rendelkező beépítést kell kialakítani egységes építészeti arculattal. A párkánymagasság egységesen 4,0 m legyen.
Áthaladás Szempontjából Meghatározó Területek Követelményei
Ezen területeken hasonló építészeti követelmények érvényesülnek, mint a belvárosi részen, különös tekintettel a beépítés módjára, szintszámára, kerti építmények elhelyezésére és a kerítéskialakításra.
Hanság és Egyéb Védett Területek Követelményei
Ezeken a területeken a táji és természeti elemek kiemelt szerepet kapnak:
- Beépítés: Földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses, opcionálisan pinceszintet tartalmazó épület alakítható ki.
- Kerti építmények: A táji látványt nem zavaró, növényzettel harmonikus, természetes anyagokból készülő építmények helyezhetők el.
- Kerítéskialakítás: Áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni, amely harmonizál az épülettel, időtálló, minőségi anyagokból készült, és kerülendők az élénk színek.
Az anyaghasználat, tömegformálás és homlokzatkialakítás tekintetében a természetes anyagok, a környezettől nem elütő színek és az építészeti minőség kiemelten fontosak.
Beépítési Módok és Jellemzőik
A lakóterület a település belterületének elsősorban lakóépületek és kiszolgáló építmények elhelyezésére alkalmas része, amely építési övezetekre van osztva.
- Szabadonálló beépítés: Az épület minden oldala felől teleksáv (előkert, oldalkert, hátsó kert) alakul ki, az épületek szellős, át- és körültekinthető látványt mutatnak.
- Oldalhatáron álló beépítés: A fő- vagy lakóépület helyiségei az elő-, oldal- és hátsó kert felé korlátozás nélkül megnyithatók, míg az oldalhatár felőli épületfalon csak mellékhelyiségek ablakai létesíthetők.
- Ikerbeépítés: Két szomszédos telken álló épület együttes tömege egy szabadon álló épület képét adja. Az egymást takaró falak tűzfalként funkcionálnak.
- Zártsorú beépítés: Az épület végfalai a telekhatárokra kerülnek. Az épületet az utcával párhuzamos beépítési vagy szabályozási vonalra kell elhelyezni.
- Sorház: Önálló telken álló, a telek beépítési vonalán létesülő és a telek oldalhatárain egymáshoz csatlakozó épületsor, amely egy lakást vagy üdülőegységet tartalmaz.
- Láncház: A sorháztól abban különbözik, hogy az utcai homlokzati megjelenésében egy földszintes nyaktagon kialakítható tetőterasz is található.
- Átriumház: Mediterrán tájak jellemző beépítési formája, ahol az épület egy belső udvart fog körül.
- Teraszház: A dombos terephez igazodó lakóépület, melynek lakóegységei részben egymás fölött, tereppel párhuzamos tömeglépcsőben helyezkednek el.
- Lakódomb: Hasonló a terasz házhoz, az egymás fölé helyezett lakóegységek egy meglévő domb "kiszögellését" takarják el.
A tervezett különleges épület alakzatokat mindenképpen a helyi építésügyi hatóság képviselőjével, illetve a területi főépítésszel kell egyeztetni.
Mi az a megállapodási konferencia, és mire számíthatok?
tags: #oldalkert #meret #kapuvar