Balatonszentgyörgyi vasútállomás alaprajz: rekonstrukció és történeti megőrzés
A vasútállomást 1861-ben létesítette a balatoni vonalat kiépítő osztrák Déli Vasúttársaság a saját típusterve szerint. A tóparti települések kiépülésével az állomás fontossága csökkent, így - a szakszerűtlen bővítéseket leszámítva - az épület majdnem teljesen megőrizte átadáskori állapotát, a típusterv szinte egyedüli képviselőjeként. A különleges épület felújításának tervezése a MÁV megbízásából 2014-ben kezdődött. Pálinkás Ferenc építész és munkatársai a legrangosabb műemlékeknek kijáró gondossággal jártak el, hosszú levéltári és helyszíni kutatással készítették elő a munkát.
Befejeződött az 1895-ben épült balatonszentgyörgyi vasútállomás műemlékvédelmi szempontok szerinti teljes felújítása. A beruházást a MÁV az állomásfejlesztési program keretében, döntő részben uniós forrásból hajtotta végre. Hivatalosan is átadták a Balaton egyik legszebb vasútállomását - áll a MÁV közleményében. A balatonszentgyörgyi csomóponti vasútállomáson a személyszállítás szempontjából két fontos vasútvonal is találkozik (Budapest-Székesfehérvár-Gyékényes és Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk), így kiemelt szerepe van a vasútüzem szempontjából. Az állomáson állandó forgalmi szolgálat működik, a jegykiadás folyamatos, a teherforgalom is jelentős.
A rekonstrukció fő célja a külső és belső utasforgalmi terek fejlesztése, az utas-kiszolgálás színvonalának emelése, a helyiségstruktúra újragondolása a 21. századi funkcionális igényekhez illeszkedve, mindezt úgy, hogy a felvételi épület még megmaradt történeti értékeit megőrizzük, és hiteles helyreállítását elvégezzük. A projekt részeként a környezet rendezése, utastájékoztató és infokommunikációs rendszerek, térfigyelő és biztonsági kamerarendszerek kiépítése is megvalósult.
A kivitelezés során az állomás környezete rendezésre került: a rossz állapotú kisebb épületeket a felvételi épületbe és a csatlakozó laktanyaépületbe költöztették, a felszabaduló területeket pedig zöldfelületekkel, gépkocsi- és kerékpártárolókkal alakították ki. A felvételi épület oldalszárnyait újraépítették, a perontetőt az eredeti állapotába visszaállították, a nyílászárókat és a spalettákat újjágyártották. A tervezés és kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre is.
A felvételi épület központi része 1895-ben épült az egykori Déli Vasút I. osztályú állomásépületének típusterve szerint. A Déli Vasút akkori indóházait Carl Schlimp osztrák építészmérnök tervezte. A rekonstrukció során a külső tömegforma helyreállítása mellett a belső terek funkcionális megújítása történt meg: az utasforgalmi és vasútüzemi zónákat szétválasztották a koherens közlekedési rend érdekében, miközben megőrizték az eredeti mértékadó részleteket. A belső felületek többsége eltűnt, ezért a terv szerint a korabeli szín- és textúraszínokat idéző megoldásokat alkalmazták; a faburkolatú mellvédfalakat, a falak régebbi díszítését és az ajtók magasságig történő festését visszaidézték.
Az 1895-ben épült felvételi épület eredeti tömegét, a perontetőt és a laktanyaépületet érintő kivitelezési munkák során megőrizték a megmaradt öntöttvas oszlopokat és kovácsoltvas korlátokat. A födémek és alapozás részben megmaradt, de a tetőszerkezet teljesen megújult a korábbi geometriával összhangban. A fal- és padlószerkezetek reinjektált vízszigetelést és bitumenes vastaglemezes szigetelést kaptak a teljes épületegyüttesen. A felvételi épület energiatakarékossági felmentést kapott, de a padlószerkezet, a födémszerkezet és a nyílászárók korszerűsödtek.
A felújítás során a belső terekben megőrizték az egykori osztályfelosztásokat, de a későbbi átépítésektől mentesen állították helyre az eredeti architektúra jegyeit. A terv az volt, hogy a felvételi épület homlokzati nyílásrendszerét visszaállítják a hiteles állapotnak megfelelően, a dísztéglás és kőépítészeti elemeket pontos részletek alapján rekonstruálják, és a laktanya épületének modernizált, ugyanakkor az egykori indóház analógiáját követő megjelenést adjanak.
Építéstörténet és igazolt források
A Déli Vasút 1861. április 1-jén adta át Buda-Nagykanizsa vonalát a forgalomnak. Az egykori indóházak megjelenését Carl Schlimp tervei alapján készítették, a falazott épületek felületeit nyers tégla vagy kő borította, kisebb raktáraknál deszkaborítást alkalmaztak. A 1920-as években a balatoni vasútvonal felértékelődött a hazai idegenforgalom növekedése miatt, ezért a felvételi épületeket is megújították. A balatonszentgyörgyi állomás a DV I. osztályú típusterve alapján 1885-1895 között épült, megőrizve eredeti tömegformálását, és nem alakították át a 1920-30-as években.
A helyreállításnál fontos volt, hogy a legtöbb adatot begyűjtsék a Déli Vasút által üzemeltetett vonalakról, így például az DV I. osztályú típusterveit is részletesen tanulmányozták. A múzeumi és levéltári források alapján rekonstruálták az alaprajzot, a metszeteket, a belsőépítészeti elemeket és a bútorok mintarajzait. Helyszíni feltárások során 2013-ban gyűjtötték össze az eredeti elemeket, és találtak eredeti színezést, kőfal- és falfelületek nyomait is.
Helyszíni kutatások és helyreállítási elvek
A 2013-as felmérés során összegyűjtötték az eredeti szerkezeti elemeket, a perontető alatti utasellátó pavilon elbontása közben előkerült egy zsalutáblás ablak eredeti színezetével és a kőlábazatos falfelület élszegélyezésével. A padláson tárolt zsalus redőnyök nyomai és a körablak kivehető szárnya sok részletet szolgáltatott az utólagos gyártáshoz. Az emeleti lakásokban nem történt jelentős átalakítás, így a belső borítású kapcsolt gerébtokos ablakok felületképzése is megőrződött.
Az épület külső kialakításánál az első lépés a korábbi módosítások megszüntetése volt: az északi félnyeregtetős szárnyat felújították, az alépítményi munkák során a boltozott szennyvíztározó figyelmen kívül hagyott részei miatt süllyedt, a túloldali szárny pedig vizesedés és beázás miatt rossz állapotban volt. Az eredeti kvarchomokkő lábazat helyett kemény mészkövet használtak, majd a település környezetének rendezése következett a lépcsőházak részbeni helyreállításával, az akadálymentes közlekedést biztosító rámpák kialakításával és a térburkolással, zöldfelületek rendezésével, amely új gépkocsi- és B+R parkolót is magába foglalt.
A belső tér rendje és funkcionális elrendezés
A felvételi épület belső világát a felújítás során nem szimmetrikusra tervezték, hanem üzemi és utasforgalmi oldalakra tagolták. A korábbi I., II. és III. osztályú várók elrendezése helyett a közlekedési rendszer átláthatóbbá válik, a különböző felületek pedig könnyen feltárhatóak lettek. Az eredeti falburkolatok és felületképzések nagy része megszűnt, ezért újragondolták a belső esztétikát: a falakon faburkolatú mellvédfal, felette tört-fehér vagy selyemfényű festés, és a mennyezeten íves záródású álmennyezet utáni autentikus hatást idézi. A lábazatot a korabeli tervek szerint rekonstruálták.
A laktanya és a szakszolgálati egységek megújítása
A volt vendéglátó- és lakófunkciót tartalmazó laktanya épületét korszerű szerkezeti átalakítással új szerephez juttatták. Az egyszerű kétszintes, magas-tetős épület megújult külsővel, előtetővel és korszerű árnyékolókkal bővült, megújuló energia hasznosításával kiegészítve. A szakszolgálatok egységeit koncentralva, alacsony üzemeltetési költséggel működtetik. A kivitelezés 2015 márciusában kezdődött a ZÁÉV Építőipari Zrt. közreműködésével, és a régi elemek közül az öntöttvas oszlopok, kovácsoltvas korlátok, fogódzók újrahasznosításra kerültek.
Végső részletek és megvalósított elemek
Az épület mindenhol monolit vasbeton koszorút kapott, a közbenső és zárófödémeket is kicserélték vasbeton lemezre. A fal- és padlószerkezetek reinjektált szigetelést kaptak. A felvételi épülethez kapcsolódó nyílászárók és a külső árnyékolók is a korszerűsítés részét képezik. A kitűzött cél a történeti értékek hiteles visszaállítása volt, miközben a 21. századi funkcionalitást is szem előtt tartották. A végső simítások virágosítással és muskátlikkal tették Magyarország egyik legszebb állomásává a Balaton térségében.
Hivatkozott adatok és képi anyag
Forrás: MÁV-Vasúttörténeti adatok, tervtárak és múzeumi anyagok a kivitelezéshez nyújtott alapot. A tervtár és levéltár adatai szerint a balatonszentgyörgyi felvételi épület a DV I. osztályú típusterve alapján épült, és a rekonstrukció során törekedtek az eredeti állapot hű visszaállítására. A 1861-ben átadott Déli Vasút vonalainak korábbi arculata alapján az épületek egyszerű, célszerű és funktionális megjelenésűek voltak.
Fontos adatok összefoglalása
- A vasútállomás 1861-ben létesült a Déli Vasúttársaság által.
- 1895-ben épült a Balatonszentgyörgyi felvételi épület az I. osztályú típusterv alapján.
- A felújítás 2014-2015 között zajlott MÁV-útvonal-fejlesztési projekt keretében.
- A rekonstrukció a külső és belső terek megújítását, az akadálymentesítést és a kapcsolódó infrastrukturális rendszerek kiépítését célozta.
- A környezeti rendezés és a megújult állomás-hangulat a Balaton egyik legszebb vasútállomásává tette.
tags: #balatonszentgyorgy #vasutallomas #alaprajz