Magyarország határvédelmének megerősítése: A kerítésépítés története és céljai
Magyarország, mint az Európai Unió és a schengeni övezet tagállama, jelentős kihívásokkal nézett szembe a 2015-ös európai migrációs válság idején. Az illegális bevándorlás megfékezése és az ország biztonságának garantálása érdekében Magyarország határozott lépéseket tett, többek között egy nagyszabású határvédelmi kerítés építésével.
A kerítés építésének háttere és indokai
A miniszterelnök, Orbán Viktor, többször is hangsúlyozta a migrációs nyomás növekedésének veszélyét. Kijelentette, hogy „nemsokára nagyobb szükség lehet a biztonságra”, és a megerősített határzár képes lenne „több százezer ember” feltartóztatására, ha szükséges. Ez a szükségesség különösen akkor merülhet fel, ha például Törökország lehetővé tenné a területén élő menekültek millióinak nyugat-európai továbbutazását.
A magyar kormány kiemelte, hogy az EU „túl lassan reagál” a kialakult helyzetre, ezért kezdte meg a határzár építését 2015 júniusában. A cél a határvédelem biztosítása volt, megakadályozva az illegális bevándorlók bejutását, miközben a hivatalos ellenőrzőpontokon keresztül történő belépés és a nemzetközi, valamint európai joggal összhangban történő menedékkérés lehetősége továbbra is nyitva állt.
Az építkezés híre gyorsan terjedt a Balkánon keresztül észak felé utazó migránscsoportok körében. Érdekesség, hogy a kerítés építésének bejelentése előtt naponta mintegy 500 ember lépett át az országba, míg a bejelentés után ez a szám napi 1500 főre emelkedett. Ez ellentétes hatást váltott ki a kormány szándékával.
A 2015-ös kerítés építése és jellemzői
2015-ben Magyarország határzárat épített a szerb és a horvát határra. A kerítés építése a Dunaferr acélműben zajlott, ahol fogvatartottak is részt vettek az acélgerendák összeszerelésében. A Dunaújvárosban található acélmű a második világháború után épült szovjet mintájú város volt, eredeti neve Sztálinváros volt. Az acélgyártáshoz szükséges vasércet ukrán és orosz területekről hajóval szállították.
A kerítés vázát acélgerendák alkották, míg egy másik gyárban a „NATO-drótként” ismert szögesdrótot szerelték össze az összeszereléshez. A kerítés eredetileg 175 kilométer hosszú volt a szerb határszakaszon, és 13 méter magasra épült. Később a horvát határ kisebb szakaszain is építettek kerítéseket, amelyeket nem választott el a Dráva folyó.
A kerítés megépítésének költségeit 100 millió euróra becsülték. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy minden, amit erre a célra költöttek, „fájdalmat okoz neki”. A kerítés építését a kormány a választók felé irányuló üzenetként is felfogta, amely azt hivatott kommunikálni, hogy megvédik őket a migráns „hordáktól”, miközben csökkentik a költségeket.
A kerítés hatása és a migrációs helyzet alakulása
A kerítés elkészülte után jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma Magyarország területére. Ez a határzár hatékonyságát bizonyította az illegális bejutás megakadályozásában. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy „a magyaroknak kell eldönteniük, kivel akarnak együtt élni”, ezzel is megerősítve Magyarország elutasítását az EU bevándorlási politikájával szemben.
A kerítés építése feszültséget keltett Magyarország és más EU-tagállamok között. 2015-ben Magyarország és Szlovákia a Bírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az EU menekültek áttelepítésére vonatkozó döntését. Bár a Bíróság főtanácsnokának véleménye nem kötelező érvényű, 2017. július 26-án a kijelölt főtanácsnok arra a véleményre jutott, hogy Magyarország és Szlovákia keresetét el kell utasítani.
A kerítés építését követően az Európai Unió külső határainak ellenőrzéséért felelős Frontex ügynökség adatai szerint 2015-ben 2 millió „jogellenes határátlépést” regisztráltak. Ez a szám drasztikusan csökkent a következő években, 2016-ban 500 000-re, 2017-ben pedig 250 000-re. A koronavírus-járvány idején tovább csökkent a számuk. A világjárvány miatti korlátozások feloldása után a jogellenes határátlépések száma ismét emelkedésnek indult: 2022-ben 330 000, 2023-ban pedig 380 000 volt.
A nyugat-balkáni útvonal, amely Magyarországon keresztül vezet az EU-ba, a migrációs válság kezdetén a leggyakrabban használt útvonal volt a migránsok számára. A hivatalos és legális útvonalak Magyarország, és így az Európai Unió felé továbbra is nyitva állnak.
Így lehet pár perc alatt átjutni a határkerítésen
További határvédelmi intézkedések és a jövő
2015. szeptember 16-án a Röszke melletti határátkelőnél a kerítésen átjutni próbáló migránsok kővel dobálták a rendőröket, és megpróbálták megrongálni a kerítést. A magyar rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, ami miatt a migránsok visszavonultak, majd újra megpróbáltak áttörni.
Magyarország az elmúlt években is fenntartotta és megerősítette határvédelmi politikáját. 2017 áprilisában befejeződött a második, megerősített kerítés építése a szerb határ mentén. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország új, „masszívabb” kerítést épít a déli határain, hogy megvédje magát a migránsok esetleges újabb hullámától. Ez a lépés ismét feszültséget keltett Magyarország és az EU között, mivel Brüsszel ragaszkodik a nyitott határok elvéhez.
A kerítésépítés és a határvédelem továbbra is kiemelt témája a magyar belpolitikának és a nemzetközi kapcsolatoknak. Magyarország továbbra is elkötelezett a saját határainak és polgárainak biztonsága mellett, miközben az EU-s szabályozásokkal és a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos viták továbbra is fennállnak.
tags: #bank #biztonsagi #fal #epitese