Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet és Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv – múlt, jelen és jövő
Az Alumni Talk podcast idei első epizódja középpontban a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának múltja, jelene és jövője áll. A beszélgetés során szó esik a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola időkből fennmaradt történetekről és ikonikus oktatókról, valamint betekintést nyerhetünk abba, hogyan hat a szárnyaló építőipar a képzési kínálatra és milyen kulisszák bontakoznak ki a kultikus tészta- és papírhídépítési bajnokságok mögött.
A Baross Gábor Intézet történeti gyökerei és a kar „új formája”
A Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet elődje a vasúti oktatásra specializálódott hagyományokat őrizte meg, amely 2011-ig fedte le a mai kar oktatási és kutatási területeit. A kar 2015 januárjában alakult meg az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar formájában. Gyökerei visszanyúlnak a hetvenes évekig a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézménye, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola időszakára, amelyben már építő- és közlekedésmérnök képzések folytak.
A Baross Gábor vasútfejlesztési terv beindítása a következő években mintegy 3550 milliárd forintos fejlesztést irányoz elő, amelynek a forrásai az Európai Unió kohéziós forrásai, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) és az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből származnak. A terv célja, hogy a magyar vasút hosszú távú fejlesztési programmal zárkózzon fel a legmodernebb infrastrukturális elvárásokhoz, és versenyképes legyen az autózással szemben.
Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elemei
Az összetett program kiemelt elemei: 35 InterCity motorvonat beszerzése a legfontosabb IC-vonalakra, 42 új hév-szerelvény forgalomba állítása a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalakon. A cél az átlagéletkor csökkentése, a klímatudatos és nulla kibocsátású szolgáltatások bővítése, valamint a fő- és mellékvonalak gyorsabbá és megbízhatóbbá tétele, így valódi környezetbarát alternatívát kínálva az autós közlekedésnek. A fővároson belüli közösségi közlekedés erősítése érdekében a budapesti és agglomerációs vasúti fejlesztések közé tartozik a szentendrei, csepeli és ráckevei hévek rekonstrukciója és akadálymentesítése, járműcseréje, illetve a Nyugati pályaudvar térségeinek renovációja.
További nagyvonalú cél a Déli Körvasút rekonstrukciója három új vasútállomással, a Rákosrendező városrész új központtá alakítása és egy hosszabbított villamoshíd megépítése a vasút átíveléséhez. Az elővárosi vasút anticiklusos fejlesztése akkor is prioritás marad, ha a közlekedési hálózat más elemei átmenetileg dolgoznak is.
A Baross terv részeként a vasúti villamosítási projektek országszerte zajlanak, és a vidéki hálózat is tervezetten fejlődik: Veresk, Laojmizse és más vonalak ütemezetten kapnak fejlesztéseket. Nyugat-Marországon az InterCity közlekedés fejlesztése a Budapest-Győr-Sopron, illetve Budapest-Szombathely szegmensekben induló, 160 km/óra sebességet lehetővé tévő pályafelújításokat jelent, Győr állomásán pedig akadálymentes peronok, liftek és jövőbeni nagysebességű vasúti infrastrukturális lehetőségek kerülnek kiépítésre.
Észak-, Kelet- és Dél-Magyarország fejlesztései
A program egyik legnagyobb beruházása a Budapest-Miskolc vasútvonal teljes felújítása, amely 160 km/óra sebességet és gyorsabb eljutást ígér Miskolc, Eger és Gyöngyös felé. Debrecen térségének vasúti infrastruktúrája is jelentősen megújul, beleértve a nagyállomás átépítését és akadálymentesítését, illetve a környező elővárosi közlekedés fejlesztését. A Dél-Alföldön a Budapest-Szeged fővonal átfogó korszerűsítése révén a menetidő negyedórával rövidülhet, a pálya 160 km/órás sebességre alkalmas lesz, és a személy- illetve áruszállítás versenyképessége javul.
A Dunántúlon a középső és déli részeken is jelentős fejlesztések kezdődnek, például a Balaton felvidék elérését gyorsítja a Székesfehérvár-Lepsény szakasz kétvágányúra és 160 km/óra sebességre történő átépítése. A tó körül továbbképzések, vasútállomások akadálymentesítése és korszerűsítése valósul meg, Székesfehérváron pedig előnyösebb buszos átszállási kapcsolatok alakulnak ki.
A BGOK - Baross Gábor Oktatási Központ története és tevékenységei
A BGOK 2011. évi döntés alapján a területi oktatási egységek hálózatát funkcionális formában üzemelteti, megőrizve bizonyos területi infrastrukturális szempontokat. A 19/2011 NFM rendelet határozza meg oktatási tevékenység alapjait, amelyet 2013-ra, majd 2014-re is kivetített a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő új követelményrendszer is.
A vasúti tisztképző intézmény 2022-ben ünnepelte 135 éves jubileumát, amely a BGOK hosszú hagyományait és a MÁV-csoport számára hosszú ideig biztosított kiváló felkészültségű szakembereket mutatja. A digitális kor igényeinek megfelelően a BGOK továbbra is nagy ütemben készíti tantermi és e-learning képzéseihez a digitális oktatási anyagokat, és folyamatosan korszerűsítik a tananyagokat, kérdésbankokat, gyakorló és vizsgáztató felületeket.
A BGOK képzési tevékenységei közé tartozik a vasúti szakterületeken szervezett képzés és továbbképzés, a hatósági előírások és belső vállalati szabályozásoknak megfelelő ismeretfelújító oktatások, valamint konzulens és fejlesztő csapatok által támogatott elektronikus tananyag-fejlesztés. Ezen felül fontos erősség, hogy vasútszakmai képzési gyakorlatukat ötvözik a digitális tananyag-fejlesztési tudással, amely Magyarországon egyedülálló előnyt jelent.
A BGOK tevékenységei közé tartozik továbbá a különböző vasúti vállalatok részére szervezett képzések és a közvetlen vállalati igényekhez igazított gyakorlati oktatások lebonyolítása. A Képzési igazgatóság hozzájárul a konferenciák szervezéséhez és lebonyolításához, mind saját mind külső helyszíneken, és a központi épületben konferencia terem található meg a programokhoz.
Vasútszakmai közép- és felsőfokú képzés
A BGOK kiemelten foglalkozik vasúti szak- és fejlesztői csapatával, amely folyamatosan korszerű digitális tananyagokat fejleszt, és ezeket önálló e-learning kurzus formájában vagy támogató anyagként használják a képzéseken résztvevők számára. A tavalyi és az idei években a vasúti dolgozók számára egyrészt hatósági előírások szerint, másrészt a belső vállalati szabályozásoknak megfelelően ismeretfelújító oktatásokat tartanak vállalati helyszíneken.
A BGOK 2005-től egy hálózatos intézményként működik, amikor is a MÁV vezetése eldöntötte, hogy az addig önállóan működő regionális oktatási központokat egy egységes hálózattá szervezi össze. 2006-ban megalakult a Baross Gábor Oktatási Központ, amely biztosította a képzésfejlesztést és a tanfolyami képzéseket. 2011-ben átalakították a működési formát, hogy a folyamatokat funkcionális formában, meghatározott területekhez igazítsák. A BGOK továbbra is a vasúti járművezetőkre és minden vasúti közlekedés biztonságát érintő munkakörökre adaptált képzési rendszert működtet.
- A BGOK 2011. évi működése óta a hálózati felépítés és a helyi területi központok átstrukturálása zajlik.
- Az adott rendeletek alapján a vasúti járművezetőkre és egyéb munkakörökre vonatkozó képzések menetrendszerűen zajlanak.
- 135 éves a BGOK története 2022-ben, amely a vasúti képzés hosszú hagyományát és elkötelezettségét mutatja.
- A digitális oktatási anyagok fejlesztése és az elektronikus tananyagok egyre szélesebb körben történő alkalmazása a fő tevékenységek közé tartozik.
Magyar stratégia és a célok összegzése
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv célja, hogy a magyar vasút hosszú távon versenyképes legyen a nemzetközi közlekedési környezetben, és a környezeti fenntarthatóság érdekében a zéró kibocsátás felé mozduljon. A program keretében a vasúti járműpark felújítása és korszerűsítése, az állomások akadálymentesítése és a digitális utastájékoztatási rendszerek kiépítése jelentős előrelépést hoz. A beruházások eredményeként az utazási élmény javul, a késések csökkennek, és a vasút a főváros környékén valódi alternatívát nyújt az autózás helyett.
A kormány kiemelt figyelemmel kíséri Lengyelország és Ausztria közelségét és előnyeit az uniós források hatékony felhasználásával, miközben a korábbi kormányzat lemaradása miatt a jelenlegi kormány új beruházásokat indít. A BGOK és a kar közös célja a nemzetközi felsőoktatási térben való megjelenés, amely angol nyelvű képzéseket is magában foglal, és erős együttműködést jelent az ipari szférával K+F projektek és laboratóriumi közreműködés formájában.
tags: #baross #gabor #epitesi #es #kozlekedesi #intezet