A Bauhaus iskola alaptervezetése és épületeinek alaprajzai
A Bauhaus nem egy stílus, hanem egy átfogó mozgalom, amely a Weimar-i iskolától kezdve a Dessau-i központi épületen át a Berlin hatásaiban és a nemzetközi recepcióban is formálódtatta a modern építészetet, a dizájnt és a lakberendezést. A formát követő funkció elve érvényesült a tervezésben: az épület és a tárgy egyszerre legyen hasznos és esztétikus, míg a felhasznált anyagok és szerkezetek a gépesített korszak követelményeit szolgálták. A Bauhaus építészetének jellegzetes vonásai közé tartozik a geometrikus rend, a lehető legnagyobb természetes fény bevitele, a nyitott terű, modulárisan átalakítható terek és az acélcső-alapú bútorok megjelenése.
Mi számít Bauhaus-épületnek?
Ritoók Pál szerint a Bauhaus egy átfogó jelenség, amit nem lehet egyszerűen egy stílusként aposztrofálni. A 20. századi modern mozgalom keretei közé illeszkedik, amelynek tervezői a funkciót, a racionalitást és a világos arányokat helyezték előtérbe. A modern mozgalomhoz tartozik például a Napraforgó utca 15. közös tervezése Ligeti Pál és Molnár Farkas által, amely mégsem Bauhaus-ház, mert a kifejezés félrevezető lehet. A Bauhaus-épület-léthez hozzátartozik a dessaui Bauhaus-épület, amely a mozgalom fizikailag megtestesült központja és amely a formát a funkcióért tette megpróbálhatóvá a korszakban.
A Bauhaus három alapelve az alábbi: a forma követi a funkciót, a moduláris és nyitott terek, valamint az anyaghasználatban a modern gyártási technológiák integrálása. Ezen elvek mentén születtek olyan kiemelkedő alkotások, mint a Haus am Horn lakóház, a dessaui iskolaépület, vagy a korszak mesterházai. A korszakban a helyi és nemzetközi építészetben egyaránt megfigyelhető a vas- és vasbeton vázszerkezet, a hatalmas üvegfalak és a lazán elrendezett alaprajzok, amelyek a fény beáramlását és a funkcionális zónák világos megkülönböztetését szolgálják.
Budapest és a Bauhaus hatása
Magyar vonatkozások sokasága mutatkozik a Bauhaus-korszak példáiban: a budapesti modernista épületek, mint a Napraforgó utcai házak, a Fischer József és Vágó László tervei, illetve Molnár Farkas XIV. Lejtő út környéki villák is megidézik a mozgalom szellemét. A budapesti példák közül bizonyos épületek a Bauhaus-építészet fontos elemeit hordozzák, miközben saját, helyi kontextusukban is megszülettek. A Bauhaus magyar érintkezéseinek bizonyítéka a Breuer Marcell által tervezett csőbútorok és a Weiner Tibor által hozott asztali lámpa története is, amelyek sajátos útjukon végigkísérték a 20. század európai építészetét és belsőépítészetét.
Építészet és alaptervek a Dessau-i Bauhausban
A Dessau-i Bauhaus épülete egy ikonikus példája a funkcionalista építészetnek. A tervező Walter Gropius a minimalista esztétikát és a moduláris, racionális elrendezést választotta: a keretében a workshopok, adminisztrációs terek és hallok egymással összekapcsolva, de funkcionálisan elkülönítve helyezkednek el. A nagy üvegfalak (glass curtain walls) nem csak fényt engednek be, hanem a belső terek és kültéri környezet közötti határokat is fellazítják. Az épület aszimmetrikus tömbökből áll, amely a mozgalom dinamikus, kísérletező szellemét tükrözi.
A belső tér tervezése szintén a funkcionalitásra épült: flexibilis terek, mozgatható válaszfalak, moduláris bútorok, valamint az új anyagok - például acélcső - használata révén a munka- és tanulási zónák könnyen átalakíthatók voltak. Az enteriőrökbe a művészet és a kézművesség integrációja is beleépült, így a falak és a berendezések összhangban álltak az épület funkciójával.
A Bauhaus öröksége ma
A Bauhaus-hatás nemcsak korabeli épületeket és tárgyakat érintett: a mozgalom szemlélete ma is meghatározó a modern lakberendezésben és az építészetben. A formára és funkcióra épülő tervezés, a terek optimális méretezése, a személyes igények kielégítése és a gazdaságos, racionalizált gyártás mind jelen van a mai dizájnban és építészetben. Ludwig Mies van der Rohe híres mondása, a Less is more, a mai minimalista és funkcionális megközelítés egyik alappillére. A magyar építészetben Moholy-Nagy László kísérletei a fény és tér viszonyáról, Breuer Marcell acélcsöves bútorai, valamint a tárgy- és építészet összhangja a Bauhaus örökségének részei maradtak.
A Dessau-i Bauhaus épület és a hozzá kapcsolódó történet UNESCO világörökségi helyszíné minősítése is bizonyítja a mozgalom nemzetközi jelentőségét és a mai napig érvényes oktatási és tervezési örökségét. A kiállítás a Ludwig Múzeumban a Bauhaus100 Program részeként a korszak relikviáit, a tanárok és diákok tárgyait mutatja be, köztük olyan darabokat, amelyeket Breuer Marcell is használt 1934-ben vagy Weiner Tibor által hazánkba hozott lámpaútja is bizonyítja a mozgalom globális útját.
Jellegzetes elemek összefoglalva
- A forma követi a funkciót.
- Geometrikus formák, egyszerű és tiszta vonalak.
- Nyitott, rugalmas alaprajzok és moduláris terek.
- Hatalmas üvegfalak és vas-/vasbeton vázszerkezet.
- Funkcionálisan elhatárolt zónák a munka, a tanulás és a lakhatás területein.
- Az egyszerű alap- és alapszínek használata: fekete-fehér-szürke alapon piros, kék, sárga kiemelésekkel.

tags: #bauhaus #iskola #alaprajz
Népszerű bejegyzések:
- Eiffel Tér Irodaház Budapest: kiváló elhelyezkedés, teljes körű bérbeadás
- Részletek Bp XX kerület új építészeti tervezési és kivitelezési szolgáltatásairól
- 77 m2-es sorházi lakás alaprajza nyugalom közelében
- İgazságos kedvezmények műemlék épületeknél – jogi keret
- Ismerje meg a Zöldövezeti Lakópark Kft. pénzügyi helyzetét
