Az építmény- és telekadó változásai és bejelentési kötelezettségei
Az épület, épületrész utáni építményadó, valamint az épülettel be nem épített terület utáni telekadó a magyar adórendszerben 1991. évtől a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) való besorolásukat tekintve az ún. helyi adók közé tartoznak.
Az építményadó egy helyi adó, melynek mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg. A telekadó, hasonlóan az építményadóhoz, szintén egy helyi adó, azonban jóval kevesebb önkormányzat vezette be.
Az építményadó megfizetésére - főszabály szerint - mindig az a természetes vagy jogi személy köteles, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a szóban forgó ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonosa. A telekadó alanya is az, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a telek tulajdonosa.
Fontos adatbejelentési határidő közeledik építményadóban és a telekadóban, ugyanis 2022. január 1-jei állapotnak megfelelően azon adóalanyok/tulajdonosok/haszonélvezők számára, akiknek az építményükkel kapcsolatosan bármilyen adóztatást érintő változás történt a 2021. évben, arról 2022. január 15-ig kellett adatbejelentést tenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Az Önök adatbejelentés adatai alapján az önkormányzati adóhatóság határozatban állapítja majd meg a fizetendő építmény-, és telekadót, tehát az adózónak nem magának kell kiszámítani.
Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése az önkormányzat illetékességi területén található. Hasonló a helyzet, ha új építmény esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély véglegessé vált vagy a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadása 2021. évben történt meg.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy önmagában az ingatlan nyilvántartásban történő változás átvezetése nem elegendő és nem helyettesíti az adatbejelentést. Mivel az adónem ún. kivetéses jellegű, vagyoni típusú helyi adó, vagyis az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, ill. szünteti meg adókötelezettségét.
Az adózónak az építményadóról, (a telekadóról), a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell adatbejelentést teljesíteni. Tehát a helyi adók tekintetében más hatóságot adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más, építmény adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem az adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak.
Gyakori probléma, hogy továbbra is kapsz építményadó-felhívást egy olyan ingatlan után, amit már eladtál. Ennek oka legtöbbször az, hogy a tulajdonosváltozást nem jelentették be külön az önkormányzat felé. A pótlékmentes befizetés határideje 2026. március 16. , ellenőrizd az adószámlád az Elektronikus Önkormányzati Portálon, és ha eladtál ingatlant, gondoskodj az önkormányzati bejelentésről (az adatbejelentést a változást követő év január 15-ig kell megtenni).
A helyi adóügyek döntő többsége, így az építményadó és a telekadó kötelezettséget érintő változások bejelentése is intézhető személyes jelenlét nélkül, mert a helyi önkormányzatok döntő többségénél létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái (E-Önkormányzat portál, továbbiakban: E-Portál). A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés egy (erősen ajánlott) lehetőség, a jogi személyek zöme azonban már kizárólag így intézheti építményadóval és telekadóval kapcsolatos ügyeit.
Az E-Portálon lévő adóügyi nyomtatványok esetében a felületre „Bejelentkezés” opcióval - és Ügyfélkapuval - lehet belépni, az űrlapok első oldalán az „Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésre az „Engedélyezve” jelölésre szükséges kattintani.
A gyakorlatban építményadó kapcsán annak kell adatbejelentést tennie, aki pl. ingatlant vásárolt, eladott, örökölt, vagy ha az adott ingatlan vagyoni értékű jogállása, használata (pl. üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült), ill. az adóköteles alapterületének nagysága megváltozott.
Az építményadó-, valamint a telekadó-kötelezettség kapcsán az építmény, illetve telek tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Az önkormányzati helyi adók - köztük az építmény- és telekadó - első részletét 2026. március 16-ig lehet pótlékmentesen befizetni. Érdemes most gyorsan ellenőrizni az adószámlát, mert sokan csak ilyenkor szembesülnek váratlan tartozással vagy túlfizetéssel. Az önkormányzati adóhatóságok általább február végéig küldik ki a fizetési értesítőket vagy az adószámla-kivonatot.
Ha céged kötelezett elektronikus ügyintézésre, az értesítést az elektronikus tárhelyedre kapod; magánszemélyként postai úton érkezik, ha nem választottad az elektronikus kapcsolattartást. Az aktuális egyenleget bármikor le tudod kérdezni a Elektronikus Önkormányzati Portál felületén.
Mentességek és kedvezmények
A Htv. 17. § (1) bekezdése alapján mentes az adó alól a Htv. 11. § (1) bekezdése szerinti adótárgyanként ha: Súlyosan fogyatékos személy az, aki a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29.) EÜM rendelet szerint súlyosan fogyatékos személynek minősül és igazolja fogyatékosságát. Súlyos mozgáskorlátozott személy az, aki a 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet 2. §-a alapján annak minősül.
A helyi adórendelet alapján a magánszemélynek nem kell építményadó adatbejelentést tennie a lakása (lakóháza) után (kivéve ha vállalkozási célt szolgál), mert az kommunális adófizetési kötelezettség hatálya alá tartozik.
2023. január 1-jétől az egyesület, az alapítvány és a nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a fent írottaktól (feltételes adómentességtől) eltérő szabályozás lépett hatályba. Eszerint mentes az építményadó (és telekadó) alól az egyesület és az alapítvány, és a sportfióktelep, ha az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Ezentúl mentes még az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság is.
Mezőtúr Város illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, akinek, illetve amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 Ft-ot, az iparűzési adóból 25 %-os adókedvezményre jogosult.
Bevallási és fizetési kötelezettségek
A helyi adókra vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 2017. évi CL. törvény szabályozza. Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én (illetve ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő legelső munkanapon).
A telekadó megfizetésére is évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én.
Eljárási információk
Az adókivetési eljárás illetékmentes.
Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény VI. fejezetében foglaltak szerint érvényesíthető.
Az adóhatóság írásban, a Digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben, (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel a gazdálkodó szervezet a cégkapun, egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu+) útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet: az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők.
Hogyan kell jelenteni az 1099-S nyomtatványt az 1040-es nyomtatványon ingatlaneladás esetén?
tags: #bejelentes #telekado #megszunteteserol