A Békéscsabai kórház alaprajzának története: a régi szegényházból a mai központi kórházig
A XIX. század első felében a mai Illésházi utcában, akkor Kórház utca, álló 929. számú épület a “helység kórháza” volt, amelyet az új kórház megépítéséig működtettek. Az új kórház felépítésével a régi épület megmaradt ispotálynak, így kapta az utca Régi ispotály utca nevét. Az ispotályok eredetileg elhagyott, beteg szegények ápolására létesült intézmények voltak, amelyeket a XIX. században szervezték meg, hogy egységes ellátást biztosítsanak a rászorulóknak.
Az 1860-as évek közepén Réthy Pál városi tisztiorvos kezdeményezésére megkezdődött a terveztetés és a gyűjtés a szegények ápolására szolgáló intézmény átalakítására. A kezdeményezés hatására 1864-ben alakították át a város tulajdonában levő csőszházat kórházzá, amely a mai kórház területéhez közeli szőlőskertekre felügyelő csősz lakásául szolgált. Az első beteg 1864-ben vette fel a kórházba, amely a szegényház és a kórház feladatát egyaránt ellátta: a lakosokat ingyen, vagy mérsékelt díj ellenében ápolták, és a gondozásban vallási vagy bármilyen különbséget nem tettek.

Az 1869-ben épült szegényház tervrajzai és a 60 méter hosszú, 2×10 ágyas szobákat magában foglaló egység részletes leírása megőrződött. A vonatkozó tervek szerint minden helységben közös hosszú asztalok voltak, a férfiak és a nők részére külön-külön szobák, éléskamra, börtön, fáskamra, szerszámkamra, mosókonyha és egy gondnokszoba szolgáltak. Az intézetbe öreg, sorscsapások által elszegényedett csabai lakosokat, és szegény árva gyermekeket is felvettek, ugyanakkor a gyámonosok mindegyike kapott ágyat, ágyneműt és ruházatot. A kórház és a szegényház alaprajza a korabeli terveken fennmaradt.
A régi kórházi épület hamarosan romlani kezdett, ezért 1880-ban döntés született egy új kórházépület felépítéséről. A tervek Sztraka Ernő városi mérnök által készültek. Az új kórház 1881-ben készült el, földszintes maradt, 4+3+4 tengellyel és rizalittal a középtájon; az ablakokat tört vonalú szemöldökpárkányok, pilaszterek foglalták keretek közé, az attikafal pedig a "Kórház" feliratot hordozta. A főépületben nyolc kórtermet, irodákat, fürdőszobát, konyhát, kamrát és pincét alakítottak ki, míg a melléképületben volt a boncterem, hullakamra és a tébolyosok szobája. A kórházban az orvosi teendőket Réthy Pál, Bende Albert és Reisz Miksa vilárosi orvosok végezték, az utóbbi kórházi műtőorvos is volt. Az orvosok szolgálatukért nem kaptak fizetést; a betegek ápolását és a szegényház személyzetét egy ápolónő látta el. A helybeli és idegen szegény, vagyontalan betegek ingyen kaptak kezelést, a vagyonosabb betegek pedig mérsékelt díjat fizettek. Az elmebetegeket addig ápolták, amíg elhelyezést nem nyertek egy országos intézetben. A szegényház már nem áll, az 1881-ben épült kórház azonban ma is áll, bár átépítéseken és bővítéseken esett át; jelenleg a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik az épületben.
Az új kórház építésével párhuzamosan 1905-ben az első emeletes kórházi pavilon készült el Ádám Gusztáv községi mérnök tervei alapján, amely a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat részére biztosított helyet. 1907-ben egy új, 50 férőhelyes szegényház létesült a telken, amelyet később emeletráépítéssel bővítettek, és a közeli laboratóriumot és a megyei közegészségügyi és járványügyi állomást helyezték el benne. Az első világháború alatt a kórház hadiszolgálatot nyújtott, felszereléseiben jelentős károk keletkeztek. 1935-ben egy 100 ágyas sebészeti pavilon bővítette a kórházat Gerlóczy Gedeon tervei szerint, és a régió egyik legkorszerűbb sebészeti osztályait kínálta. A 1930-as években dr. Feldmann Ignác és dr. Becsey Oszkár hozzájárulása is jelentős volt a laboratóriumi és fertőzőbeteg-ellátási kapacitások fejlesztéséhez. A második világháború után a kórház visszanyerte működését, s 1946-tól megkezdődött a helyreállítás és a szakorosztályok kiépítése (fül-orr-gégére, gyermek-, röntgen-, szemészeti és sebészeti). Az 1950-es évektől a betegforgalom 10 000 fő fölé nőtt, 1954-ben megkezdődött a megyei vérkonzerváló állomás működtetése. 1981-ben befejeződött az első ütemes bővítés egy 310 ágyas pavilonnal és ellátó egységekkel, majd 1995-re elkészült a második ütem, amely egy 264 ágyas hotelszárnyat és központi diagnosztikai létesítményeket hozott létre a Gyulai út-Kórház utca közötti területen. 2014-ben új épületszárny bővítése zárta a korszerűsítések sorát.

A kórház története tehát összefonódik a város fejlődésével: a Réthy Pál által megálmodott intézmény szegény- és kolduskórházból a megyei központi klinikává fejlődött, amely a mai közegészségügyi és járványügyi hálózat fontos része. A csabai kórház máig a város nyújtotta egészségügyi örökség egyik jelképe, amelyet a Nadó-díjjal elismert kutatók és helyi történészek dolgozatai is gazdagítanak, megőrizve a múlt örökségét és a jövő iránti felelősséget.
| Év | Fontos esemény | Helyszín |
|---|---|---|
| 1864 | Az első beteg felvétele, szegényház átalakítása | Csőszház - mai kórház területe |
| 1869 | Átalakított kórház tervek | Csőszház |
| 1881 | Új kórház felépítése | Földszintes főépület + melléképület |
| 1905 | Első emeletes kórházi pavilon | Kórház telek |
| 1935 | 100 ágyas sebészeti pavilon | Kórház |
| 1981 | Első ütemes bővítés | Kórház |
| 1995 | Második ütemes bővítés | Kórház |
| 2014 | Nagyobb új épületszárny | Kórház |
Az épület mai funkciói és az alapvető történeti vonalak
Az 1881-es épület a mai napig áll, bár lényegesen átalakították és kibővítették. A korábbi gazdasági hivatala, konyhája és mosodája helyén ma a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik. A kórház hivatalos neve ma a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház, amelynek alapítását Réthy Pál nevéhez kötik. A telek továbbra is az főbb közlekedési útvonalak közelében van, és a város központi szervezeti egység nélküli kezelés helyett már modern diagnosztikai és terápiás központtá fejlődött.
Értékek és örökség
Az intézmény a városé, mindannyiunk öröksége, amely a történeti kutatások és helytörténeti források alapján több évtizedes fejlesztést élt meg. A Réthy Pál nevét viselő kórház a helyi hagyományok és a modern orvosi ellátás összekapcsolásaképpen szolgál.
tags: #bekescsaba #korhaz #alaprajza
Népszerű bejegyzések:
- Panelvárosok Magyarországon: áttekintő összefoglaló
- tulajdonnevek előtti névelő a vajdasági magyar nyelvben: elemzés
- Hogyan igazolható a jogszerű földhasználat – szükséges időpontok és eljárások
- Erdőben rejlő kastélyok: gyakorlati tippek a kiválasztáshoz
- Közös képviselő témakör áttekintése és hasznos tippek
