A maximális beépíthetőség és a fedett gépkocsi-tárolók szerepe a telekhasználatban

A maximális beépíthetőség azt mutatja meg, hogy egy telek területének legfeljebb mekkora hányadát fedhetik le építmények.

Ez az arány százalékban van meghatározva, és kifejezi, hogy legfeljebb mekkora alapterületű épület(ek) helyezhetők el a telken.

Kerti építmények (pl. például tárolók) a maximális beépíthetőség meghatározásában is gyakran szerepelhetnek.

A maximális beépíthetőség nem egységes mindenhol, hanem az építési övezetre vagy övezeti besorolásra vonatkozó helyi építési szabályzat (HÉSZ) vagy az országos szabályozás (pl. OTÉK - Országos Településrendezési és Építési Követelmények) határozza meg.

A beépíthetőség önmagában nem határozza meg, hogy pontosan mekkora és milyen jellegű épület építhető a telekre.

Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) 42. §-a alapján a lakóingatlanoknál - telken belül - lakásonként legalább egy darab személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni.

Ez történhet lakóépületen belüli tárolóban, illetve a kertben-szabadban, vagy önálló gépkocsitároló-épületben.

A lakóépületben való elhelyezés is többféle módon történhet, a lakóépület földszintjén?lakószintjén, illetve az épület pinceszintjén.

A kertben is elhelyezhetjük a gépkocsit nyitott beállóban, önálló gépkocsitároló-épületben, amely a terepszinten, illetve pinceszinten helyezkedhet el.

A gépkocsitároló telken belüli helye alapján (nem lakóépületben) is többféle elhelyezés lehetséges, így a lakóépület előtti, melletti vagy mögötti telekrészen.

Figyelembe véve az OTÉK, a Budapesti Városépítési Keretszabályzat (stb. telkenkénti, illetve építési övezetenkénti építési hely meghatározását).

Hiszen telkünkön épületet csak építési helyen belül lehet elhelyezni, így sem elő-, sem oldal-, sem pedig hátsókertben nem lehet.

Amikor valaki saját telkén belül kívánja gépkocsitárolási igényét megoldani, mérlegelnie kell néhány, nem elhanyagolható körülményt.

Így igen lényeges kérdés a gépkocsitároló elérhetősége, használhatósága-megközelíthetősége, kapcsolata a közúttal, a lakással, az építés-létesítés költségei, értékállósága, komfortkövetelménye, értékviszonya stb.

A garázs funkciója, elhelyezése.

Mielőtt lakóépület építésébe kezdünk, számtalan vázlatot készítünk, fényképeket nézegetünk, rajzolgatunk, az építészt vázlattervek készítésével bízzuk meg, azaz próbáljuk a legkedvezőbb térkapcsolatokat létrehozni.

Ugyancsak sokat foglalkozunk a lakószintekkel, beosztásukkal, ugyanakkor a gépkocsitárolóval, illetve az egyéb tárolók kialakításával már sokkal kevesebbet törődünk.

Pedig e helyiségek igen fontos részei lakásunknak, kényelmünknek, és a használat során - amikor már nincs módunk az újragondolásra - kénytelenek vagyunk nap mint nap megkínlódni a rossz megoldással.

Például a mostanság divatos, új lakóparkok közelében többnyire kevés gyalogosan is elérhető bevásárlási lehetőség kínálkozik, bevásárlásainkat szinte csak gépkocsival tudjuk megoldani.

A bevásárlóközpontok parkolóiban könnyedén berakodhatunk gépkocsinkba, hiszen ott ez a kényelem is növeli a vásárlói kedvet, azaz a nagyobb bevétel növekedését.

Miután kellőképpen felpakoltuk járművünket, következik a hazaszállítás, majd pedig az áruk lakásunk tárolóiban (kamra, tároló, hűtőszekrény stb.) történő elhelyezése.

Amennyiben a gépkocsitároló lakásunk, lakóépületünk részét képezi, szerencsés helyzetben lehetünk, hiszen gépkocsinkkal beállhatunk a garázsba, és innen kényelmesen kirakodhatunk a tárolókba, regálokba, polcokra.

Célszerű tehát úgy alakítani a lakás-tároló és garázs alaprajzi kapcsolatát, hogy kialakulhasson a fent leírt lehetőség.

E fenti példa is azt igazolja, hogy praktikus és kellemes, ha a lakóépületben alakítunk ki gépkocsitárolót, mert komfortfokozata jobb, mint az önálló melléképületben kialakított gépkocsitárolóé, hiszen télen még fűtés nélkül is melegebb, mint a szabadban épített önálló garázs.

Garázs a lakóépületen belül.

Nem elhanyagolható kérdés a garázs bekerülési költsége.

Amennyiben a lakóépület része a garázs, és azzal azonos színvonalon kívánjuk megvalósítani (például a garázs a lakóépület utca felőli oldalán helyezkedik el, anyaga azonos a lakóépület építőanyagaival stb.), igen magas - a lakóépülettel szinte azonos - fajlagos bekerülési költségekkel számolhatunk, de esztétikai értéke is ennek megfelelő.

Előfordulhat az a furcsa helyzet is, hogy a gépkocsitároló többe kerül, mint a benne tárolni kívánt autó.

Amennyiben a gépkocsitárolást a lakóépület pinceszintjén kívánjuk elhelyezni, akkor sem számíthatunk jelentősen kisebb bekerülési költségre, hiszen a pince igen drága szintnek minősül (alapozás, vízszigetelés stb.).

Gondot jelent a pinceszintről való kiállás is, hiszen az építendő lakóépület építménymagassága maximált, így a tervezett földszinti padlóvonal szinte a terepszintre kerül, hogy elegendő teret nyerhessünk a tetőtérben is.

Ilyenkor előfordulhat, hogy a pince padlóvonala a terepszint alá olyan mélyre kerül, hogy az előkert mérete miatt kialakuló meredek kihajtót nem lehet használni.

Igen gyakori, hogy az 5 méteres előkertben mintegy 2 méteres pinceszintre történő lehajtót építenek, amelyet nem, vagy igen nehezen lehet használni.

A használhatóságot különösen a téli hó, a fagyok, a jegesedés nehezíti, ez a hibaforrás elektromos fűtőszál beépítésével javítható.

Gondot jelenthet a nyári csapadék is: a lezúduló zápor, felhőszakadás előszeretettel ömlik be pincénkbe a gépkocsikihajtón, illetve az összefolyón keresztül a közcsatornából is.

Természetesen ezek ellen védekezhetünk (visszacsapószelep beépítésével stb.), ezt a fajta garázselhelyezést azonban jobb elkerülni, hiszen nem jó látni autónkat hajóként úszni a pincegarázsban.

Garázs külön épületben.

Igen gyakori módja a gépkocsitárolásnak a külön épületben történő elhelyezés is, amely viszonylag kis anyagi ráfordítással megvalósítható.

Ezen épületek anyagai és szerkezeti kialakításai egyszerűbbek lehetnek, falai olcsóbb, vékonyabb téglából is épülhetnek (illetve más anyagból is: acél, fa stb.), nem feltétlenül kell födémmel rendelkezniük, elegendő, ha a tetőzet adja a garázs mennyezetét.

Ennél a garázstípusnál az épületek megközelítése okoz gondot, hiszen többnyire csak a lakóépület melletti, illetve mögötti telekrészen lehet elhelyezni őket.

Ezen felül sok esetben erősen megkérdőjelezhető esztétikai értékük is.

A telekről történő ki- és behajtás is gondot okozhat, elsősorban télen (hóeltakarítás stb.), illetve a lakóépülettel való kapcsolat hiánya.

Komfortfokozata nem azonos a korábban említett lakóépületben kialakított garázsokéval, hiszen ha nem alakítunk ki önálló fűtést, télen hideg van benne.

Fedett-nyitott tárolók.

A következő gépkocsitárolási mód a fedett-nyitott tárolókban történő elhelyezés, amely igen olcsón megvalósítható.

Esztétikája, komfortfokozata erősen vitatható, nem véd a hófúvástól, azonban az esőtől, jegesedéstől igen.

Külföldön nagy előszeretettel alkalmazzák, nálunk azonban nem nagyon terjedt el.

Elsősorban a statikai-állékonysági problémákat meg kell oldani, hiszen - lévén - lábakon álló tető, kellő merevítéssel kell ellátni, melyet célszerű statikussal megterveztetni.

Igen fontos az esztétikai kérdés is, ezért célszerű építészt is bevonni a tervezésbe.

A telken belüli gépkocsitárolás legolcsóbb módja a szabadban történő elhelyezés, amely szinte nem kerül semmibe (kivéve a gépkocsi alatti burkolat, zöldbeton stb.), elvárásaink is ennek megfelelőek lehetnek.

Infografika a beépíthetőség fő tényezőiről: övezet, beépítési százalék, építmények típusai

Garage Apartments & How Much They Cost

tags: #beleszamit #a #beepitettsegbe #a #fedet #gepkocsi

Népszerű bejegyzések: