Belterületbe vonás eloterjesztés Abrahamhegyen és a hozzá kapcsolódó építési törvénytervek részletei

A téma összefoglalóan a 2023-ban ismertetett új építészeti törvény tervezeteivel és a belterület/be-területbe vonás korlátozásával foglalkozó intézkedéseket villantja fel.

Bevezető a törvénytervezetről és annak hátteréről

2023-ban már meg sem lepődünk azon, hogy az új építészeti törvény részleteit Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a közpénzmilliárdokból felépített fideszes káderképző, az MCC „Építészet a modern(izmus) után" című konferenciáján ismerteti a nagyérdeművel.

Pontosan ez történt ugyanis, erről számolt be a Magyar Építők.

Lánszki a beszámoló szerint arról beszélt, hogy az új jogszabály kidolgozásánál a folyamatok letisztázásán volt a hangsúly, és piaci szereplőket, szakértőket, önkormányzatokat is megkérdeztek a módosításokról, mert minél szélesebb körben akarták látni, hol vannak problémák.

Elmondta, hogy az elmúlt 25 évben hazánk zöldterületeinek több mint 10%-a épült be.

Ez nem a közigazgatási határokon belüli, már szabályozott területeket, hanem mezőgazdasági vagy erdőterületek átminősítését és beépítését jelenti.

Ezekre reagálva szigorítanak a környezetvédelmi szabályokon: a törvény új külterület belterületbe vonását a következő években szigorúan megtiltja.

A meglévő épületállomány védelme a másik kiemelt pont, mert bár a védettséggel rendelkező épületeink átalakítása, felújítása költségesebb és körülményesebb egy új építésnél.

Ezért az ingatlanberuházók el is kerülik ezeket; jelenleg 700 ezer ingatlan áll üresen hazánkban.

Ezek felélesztését helyezi majd előtérbe a törvény az új építések helyett.

Tíz alapelv és fontos pontok

  1. természeti rendszerek megőrzésének alapelve
  2. barnamezős területek elsődlegességének elve
  3. digitalizáció, amely hatalmas mértékű költségcsökkenést ígér
  4. a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve
  5. szükséges minimum - nem kell nagyobbat építeni, mint amire szükség van

Az államtitkár kiemelte, hogy a törvény megerősíti az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket, vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakítanak ki.

Ezen felül kötelező lesz a tervezői művezetés minden építésnél, használatba vételi engedélyt pedig csak úgy lehet majd megkapni, ha ehhez az építész is hozzájárulását adja.

Ha ezt nem teszi meg, a kamara joga felülvizsgálni a helyzetet.

A kötelező tervtanácsok is ehhez a rendszerhez kapcsolódnak: az országos építészeti plan tanács egy éve működik, ezalatt majdnem 1700 tervet néztek át.

Három szintje lesz a tervtanácsi rendszernek, a Balaton, mint kiemelt terület pedig külön tervtanácsokat kap, ugyanígy hármas rendszerben.

A korábban említettek mellett főmérnöki és főtájépítészeti rendszer is kiépül, többek között az Országos Főtájépítész pozícióval.

Részletek a főtájépítész előadásából

Zöldfelületi tanúsítási rendszert vezetnek be, amivel az energetikai tanúsításhoz hasonlóan meg lehet majd mutatni, mekkora, milyen gondozottságú és mennyire tájba illő zöldfelülettel rendelkezik egy-egy ingatlan.

Belátták, hogy az egyszerűsített bejelentés „nem vált be”.

Ezt a szabályt újraszervezik, főépítészi vétó alá vonják és visszasorolják a hatósági eljárásrendbe.

Egyszerűsítik a HÉSZ fogalmát és eltörlik a vármegyei rendezési terveket.

A reklámhordozókkal kapcsolatban kifezetten szigorít majd a szabályozás.

A műemlékeknél illetékmentességgel, jövedelemadó-kedvezménnyel segítik majd a felújításokat.

A tervezet december 12-én kerül zárószavazásra a parlament elé, amelyet ha elfogadnak, sávosan vezetik majd be. Egyes részei már február 1-jén, a többi 2025.

Előírások a külterületek és a főépítészek szerepével kapcsolatban

Tilos lesz a külterületeket belterületbe vonni, megerősítik a főépítészeket - írja a Magyar Építők Lánszki Regő előadása alapján.

Lánszki azt mondta, hogy az elmúlt 25 évben a magyar zöldterületek 10 százalékát építették be.

Ezek nem már szabályozott, közigazgatási határon belüli területek voltak, hanem átminősített mezőgazdasági vagy erdőterületek.

Emiatt első helyre veszik a természeti környezet védelmét.

Jelenleg 700 ezer ingatlan áll üresen az országban, ezért a meglévő épületállomány védelme egy másik fontos pont.

Az új rendszerben a főépítészek vétójogot kapnak, és arra ösztönzik az építészkamarát, hogy alakítsanak ki egy főépítészi tagozatot.

Arra törekednek, hogy az olyan esetek ellen is fellépjenek, amikor a tervek és az elkészült épület nagyban eltérnek egymástól.

Hogy ezt megelőzzék, minden építésnél bevezetik a kötelező tervezői művezetést, valamint a használatba vételi engedélyt csak úgy lehet majd megkapni, ha az építész is rábólint.

Ha ezt nem teszi meg, a kamara felülvizsgálhatja az ügyet.

Ezen kívül bevezetnek egy zöldterületi tanúsítási rendszert, amivel meg lehet majd mutatni, mekkora, milyen gondozottságú és mennyire tájba illő zöldfelülettel rendelkezik egy ingatlan.

Az egyszerűsített bejelentés megszűnik, mert nem működött.

Átszervezik és visszasorolják a hatósági eljárásrendbe, főépítészi vétó alá vonják.

A Magyar Építők azt is írja, hogy egyszerűsítik a HÉSZ fogalmát és eltörlik a vármegyei rendezési terveket, a reklámhordozókkal kapcsolatban pedig kifezetten szigorít majd a szabályozás.

És műemlékeknél illetékmentességgel, jövedelemadó-kedvezménnyel segítik majd a felújításokat.

Az új törvény december 12-én került záró szavazásra a parlament elé, ha elfogadják, sávosan vezetik be. Egyes részei már február 1-jén, a többi 2025.

Helyi példák és aktualitások

Budapest Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre a 12/2026. (VI. 1.) önkormányzati rendelet alapján zártkerti ingatlanok művelési ágának kivett területként történő bejegyzését kezdeményezi a Kerékvágás út - Alacskai út - Aratás utca által határolt területen lévő zártkerti ingatlanokra.

A Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a 20/2025. (X. 1.) önkormányzati rendelet alapján a Csepeli út - II. Rákóczi Ferenc út - Vízmű utca - Csepel közigazgatási határa - Cseresznyefa utca által határolt területen lévő zártkerti ingatlanok művelési ágának kivett területként történő bejegyzését kéri.

A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata a 4/2026. (II. 16.) önkormányzati rendelettel szabályozza a területet.

Összefoglaló és következtetések

A reformokat célzó jogszabálytervezetek a zöldterületek védelmét, a meglévő épületállomány védelmét és a szakmai kontroll szigorítását hangsúlyozzák, miközben a főépítészet és tervezői művezetés megerősítését helyezik előtérbe.

Infografika a zöldterületi védelmi rendszer felépítéséről

Az új törvény decemberi zárószavazásra kerül a parlamentben, és sávosan lép életbe: egyes részei már 2024-ben, a többi 2025-ben hatályba lép.

tags: #belteruletbe #vonas #eloterjesztes #abrahamhegy

Népszerű bejegyzések: