Belterületi termőföld kivonása a jogi szabályozás tükrében: eljárások, kötelezettségek és hatások
A KSH 2023-as adatai alapján hazánkban 5,1 millió hektár tekinthető mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, amelyet az ingatlan-nyilvántartási törvény nyolc művelési ágba sorol. A nyilvántartás a föld területének valós hasznosítási módját tükrözi, és ennek hiányában komoly földvédelmi bírság várhat. A művelési ágak jelentősége túlmutat a nyilvántartáson: például a besorolás határozza meg, hogy osztatlan közös megszüntetésekor megosztásra vagy bekebelezésre kerül-e sor.
Mi számít belterületnek és külterületnek a gyakorlatban?
Fő szabály szerint a települések belterületei magukba foglalják a már mezőgazdasági művelés alól kivett, beépített vagy beépítésre szánt telkeket, infrastrukturális, ipari és kereskedelmi hasznosítású ingatlanokat. Külterület pedig elsősorban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló, illetve ipari vagy infrastrukturális célú mezőgazdasági művelés alól kivett területeket jelent. Bizonyos esetekben belterületi ingatlanok is mezőgazdasági művelés alatt állhatnak (ekkor legalább 1 hektárnak kell lenniük, és valamelyik művelési ágba kell tartozniuk).
A művelési ágak (szántó, szőlő, gyümölcsös, erdő-fásított terület, nádas, halastó, kert, legelő) döntő többségében külterületi, mező- és erdőgazdasági területeken alkalmazhatók, de belterületen is előfordulhatnak kivételek.
A termőföld védelme és a művelési ág
A termőföld védelméről szóló törvény alapján a termőföld művelési kötelezettségéből adódóan a földhasználó köteles a területet a művelési ágnak megfelelően hasznosítani, vagy ugaroltatni. Ekkor a talajvédelmi előírásokat is be kell tartani, különösen a gyomnövények és a parlagfű elleni védelem érdekében. A szőlő- és gyümölcsös művelési ágak kivételével általános a kötelezettség: a termőföldet meg kell termelni vagy ugaroltatni.
A földvédelmi eljárás keretében a járási hivatal rendszeresen ellenőrzi a kötelezettségek betartását helyszíni szemle útján.
Jak növekednek a területek és hogyan alakul a kivonás
A KSH Agrárcenzusa szerint hazánk területének több mint 9 millió hektárja közül 5,1 millió hektár a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Az egyes művelési ágak aránya csökkenő sorrendben: szántó 81,7%, gyep 15,5%, gyümölcsös 1,6%, szőlő 1,2%. A 2019-es adatok alapján a teljes földterület 21,33%-a volt kivett terület, míg 2023-ban a művelés alatt álló terület 5 087 000 hektár lett. A nádas és halastó területek is enyhén csökkentek 2019-ben a korábbi átlaghoz viszonyítva.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor a művelési ágtól függően következik be a megosztásra vagy bekebelezésre kerülés, és a hasznosítási kötelezettség teljesítése is attól függ.
Zártkertek és belterületbe vonás
A külterületi zártkertek tipikusan hétvégi házas ingatlanokká váltak; számosukat ma már belterületként nyilvántartásba veszik, és így a művelés alól kivett, építési telekké minősülnek. A zártkertek formálása az 1960-as évekre nyúlik vissza a nagyüzemi táblák kialakítását követően.
2025-ben a LXVII. törvény lényeges változást hozott a zártkertekkel kapcsolatban: a helyi önkormányzat rendeletben eldöntheti, hogy a zártkerti ingatlan tulajdonosa kérheti-e a belterületbe vonást vagy a földhivatalnál a művelési ág kivonását belterületi területbe vonásként. Az átminősítés részben az ingatlan teljes egészére, részben pedig egy meghatározott részére is kérhető. Az átminősítés célja többek között az építési telkek bővítésének lehetősége, miközben a gyakorlatban a kivonás és a beépítés között szoros összefüggés van.
A művelési ág megváltoztatása és a bejelentés szabályai
A művelési ág megváltoztatása általában akadálymentes, mivel az nem minősül más célú hasznosításnak. Ugyanakkor bérbeadó hozzájárulásának hiányában a bérbeadó köteles lehet a szerződés felmondására, ha a földhasználó a művelési ágat megváltoztatja (akár természetben is).
A Tfvt. alapján a földvédelmi eljárás során a változás bejelentése 30 napon belül esedékes. Ha elmulasztják a bejelentést, bírság szabható ki. A vázrajzot és a terület, minőség megjelenítését a jogszabály szerint kell rögzíteni a földminősítési eljárás során.
Speciális esetben, például természetvédelmi oltalom alatt álló gyep vagy nádas esetén a szabályozás eltérő lehet, és a kivonás engedélyhez kötött. Általános, hogy a kivonás engedélye a tfvt.-ben meghatározott szabályok szerint történik, és a kivonás időtartama vagy végleges volta a terület és minőség függvénye.
Időleges és végleges más célú hasznosítás járulékai és díjai
A földvédelmi járulék fizetése kötelező az időleges vagy végleges hasznosítás esetén. Az első fokon a kérelemre induló eljárás során igazgatási szolgáltatási díjat is fizetni kell, mely sávosan van meghatározva a rendelkezésre álló földrészek száma szerint. A díjat a kérelmező vagy bejelentő fizeti, és hiány esetén eljárást megszüntetik.
Speciális szabályok a végleges kivonásra
A végleges kivonás fogalma azt jelenti, hogy a termőföld a kivonandó tevékenységet követően már mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas. Ilyenkor a kivonás feltételei különösen szigorúak lehetnek, és a kivonás csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezhető, például ha a terület kedvezőbb minőségű, vagy bizonyos beruházási célokra nyújtják be a kérelmet.
Időleges hasznosítás és közérdekű használati jog
Az időleges hasznosítás kapcsán a közérdekű használati jog gyakorlója (például szolgalmi jog) begyűjtheti a termőföldet úgy, hogy annak hasznosítása a jövőben visszaállítható legyen. Ilyen esetekben a bejelentés 8 napon belül kötelező, és az engedélyezés részletei a Tfvt.-ben továbbra is alkalmazandóak.
Némi összegző háttér a jogi keretről
A termőföld védelmét a Tfvt. és a 2007. évi CXXIX. törvény szolgálja ki, mely a föld mennyiségi védelmét és a talajvédelmet egymástól megkülönböztetve határozza meg. A vasalt szabályok szerint az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ág vagy a kivett jelleg megjelenése kötelező, és a változások bejelentése elengedhetetlen. A belterületbe vonási kérelem kizárólag az önkormányzat részéről terjeszthető elő, de a tulajdonos kérelmére is megtörténhet, a végleges kivonási cél tehát az építés és a telek-bővítés felé hat.
Az újabb változások 2024. július 1-jén léptek hatályba, amelyek között a települési átlag és az AK-érték alapján történő kivonási korlátozások erősödtek: a szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona, rét esetében legfeljebb 16 AK, legelő esetében pedig legfeljebb 6 AK érintett lehet. E kettős korlátozás mellett a települési átlagot sem szabad meghaladni. Ezek a szabályok a gyakorlatban a gyengébb minőségű földek kivonását és a beruházások korlátozását szolgálják.
tags: #belteruleti #termofold #termelesbol #kivonasa