A Nagyboldogasszony-templom Sopron középkori és kora újkori története: alaprajz, építészeti rétegek és legendák

A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben. Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak. A templomtorony Gaissel Henrik adományából épült, és a város adományából készült a tornya 1400 környékén. A torony 47 méter magas, amelyet kriptás temetkezések és gazdag belső faragványok kísérnek. A káptalanterem alatt több sírboltot létesítettek.

A Kecske-templom neve és története

A templomot a Geissel család címerállata, a kecske díszíti: a kapuzat és a konzolok is ezt az alakot viselik. A szájhagyomány szerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom, de valójában egy gyilkossági ügy áll a legenda hátterében. A Kecske-templom becenevét a 13-14. századi építkezések és a címeres díszítés adta. A 16-17. században öt országgyűlést tartottak falain belül, és itt koronázták meg III. Ferdinánd királyt 1625-ben, valamint két királynőt 1681-ben. A templom falai között a nemesi családok kriptáit is láthatjuk: Esterházyak, Széchényiek, Meskó családok vették igénybe ezt a temetkezési helyet.

Kecske-templom toronydísz és címer

Az altemplom és a káptalanterem

Az altemplomban urnás temetkezési hely található, a templom szentélye alatt. A káptalanteremhez kapcsolódó kerengő és a kolostor tömbje megőrizte régi építészeti jellegzetességeit: a boltíveket tartó konzolok szimbolikus díszítése egyedülálló Magyarországon. A káptalanterem alatt egyes sírboltokban több száz évre visszanyúló ruhadarabokat találtak, köztük több mint 400 éves spanyol stílusú körkörös galléros női ruha töredékeit. A kapuzatot a 15. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti, amely a déli kapu timpanonján látható.

Csarnoktemplom belső tér és szentély

Építészeti rétegek és korszakok

A Kecske-templom építése a ferencesekhez köthető (1250-1260-as évek). A kolostor első részei emeletesek voltak, a káptalanterem felett lehettek a szerzetesek cellái. A kápolna boltozata egyszerű, a diadalív pedig egy heveder jellegű, a kerengő felé néz. A templom hosszú, sokszög alaprajzú szentélyt kapott, amelyet a 13. században kezdték kiépíteni. A 14-15. század fordulóján a Geissel család megbízásából átépítették a temlompom és tornyát, ekkor készült el a tornyot díszítő címeres motívum is. A 18. században a barokk átépítések nyomán a belső berendezés is megújult.

A templom belső terét a gótika és a barokk sokrétű keveréke jellemzi: a mozgalmas levéldíszes gyámkövekkel díszített pillérek, a gazdagon faragott karzatok és a boltozatok mind ezt tükrözik. Az egyik királyi szószéket Kapisztrán János ferences prédikátor szentelte meg, aki a török ellen gyűjtött katonákat. A másik szószék egy XVIII. századi alkotás, amelyen levéldíszítés és szobrok láthatók. A két szószék kölcsönösen is mutatja a középkori és barokk hatásokat.

Nagyboldogasszony-templom belső terei és szószékek

Történelmi jelentőség és események

A templom több országgyűlést is adott otthont: 1553, 1622, 1625, 1634-35 és 1681. Itt koronázták meg II. Ferdinándot 1625-ben és Pfalz-Neuburgi Eleonórát 1681-ben. II. József 1787-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, így a ferencesek elhagyták a templomot, amelyet a bencések 1802-ben vettek át. A XVII-XVIII. században többször esett tűzvész a templom és a kolostor környékén; 1676-os soproni tűzvész során leégett a tetőszerkezete. A legutóbbi felújítások során a templom 2011-ben Kapisztrán és a barokk kor emlékeit megőrizve újult meg, Dr. Várszegi Asztrik főapát szentelte fel.

Koronázódomb és Sopron Főtere panoráma

Öröklött értékek és művészeti kincsek

A templom díszítőelemei között a gótikus hálóboltozat és a háromszáz éves orgona kitűnő példái az építészet kettősségének: középkori könnyedség és későbbi barokk gazdagság egy helyen. A barokk rekesztőfal, a lettner és a csúcsíves kapuzat mind hozzájárulnak a komplex belső kinézethez.

Kísérők a kapuzatnál és a felújított boltozat

A soproni Nagyboldogasszony-templom és kolostor épületegyüttese Sopron belvárosának meghatározó városképi eleme. A templom ősi oltárai, a káptalanterem kriptái és a kolostor árkádjai évszázadokra visszanyúló történelmi rétegeket őrzi. A korábbi történeti források és a régészeti kutatások együtt mesélik el ezt a gazdag történetet.

Templomok: a hit építészete | SLICE TRAVEL | TELJES DOKUMENTUM

Őseink Boldogasszony oltalmába ajánlották a templomot, ahol írás örökíti: 1260-tól ünneplik a szentmisét. A koronázó templomok és országgyűlések színhelye tovább erősíti Sopron belvárosának történelmi jelentőségét.

tags: #bences #templom #sopron #alaprajza

Népszerű bejegyzések: