Horváth Lajos: az Úri utca 26–28. háza — tervezés, anyagok és építészeti megoldások

Az Úri utca és a Szentháromság utca kereszteződésében három késő modern épület is jelzi a II. világháború pusztításainak súlyosságát. Az Úri utca 26-28. alatti, 8 lakásos társasház a 70-es évek második felében utolsóként épült fel ezen a sarkon két, kisebb méretű, az ostromban lerombolt barokk lakóház helyén.

Általános adatok

  • Lakóépület1014 Budapest, Úri utca 26-28.
  • Tervező: Horváth Lajos, KÖZTI
  • Átadás éve: 1978
  • Eredeti funkció: lakóépület
  • Jelenlegi funkció: lakóépület
  • Műemléki védettség: FHV
  • Építőanyag / Építési technológia: vasbeton
  • Homlokzati anyag: beton, kő, üveg
  • Szín: barna, bézs
  • Tulajdonos: kerületi önkormányzat, magántulajdon
  • Tetőanyag, tetőtípus: magastető
  • Látogatható-e: nem

Elhelyezés és beépítési koncepció

Tervezője így írt az anyagokról és a tervezésről a Magyar Építőművészetben 1978-ban: “A tervezési munka során egyszerű geometriai szerkesztés adta a megoldást. Középvonalai által négy negyedre bontott telek súlypontjában helyezkedik el a körlépcső, három negyed a sarokbeépítés, a negyedik negyed az udvar. A beépítés negyedei egy-egy lakást jelentenek. A tetőtér a “gélbevágás” módszerével két műteremlakásra bomlik.”

Úri utca 26-28 homlokzat - műkő és üvegfelületek

Homlokzat, anyaghasználat, színezés

A homlokzat súlyos műkő elemeit egybefüggő üvegfelületek könnyítik ki, mely leginkább az utcaszinten válik hangsúlyossá, ahol a nagy üvegfelületek mellett csak “lábakként” jelennek meg a műkő elemek. A homlokzat anyaga helyszíni fehér márványzúzalékkal adagolt műkő, mely a földszinti üzletterek falára is befordul. Színezésében a barna és a bézs dominál.

Szerkezeti megoldások és építési technológia

“Alapozás helyett a meglevő alapfalakat használták fel, monolit vasbeton harántkiváltások közbeiktatásával, a felmenő szerkezet 25-ös és 38-as tömör kisméretű téglafal H. 50-es habarcsba falazva. A födémszerkezet és a tetőfödém monolit vasbeton lemez. A tetőfedés hódfarkú cseréppel történt, a bádogos munkák vörösréz lemezből készültek.”

Előregyártott és monolit elemek

“Az épület ablakai vaktokba helyezett egyesített szárnyú faablakok, Xyladecorral penészzöldre pácolva.” A körlépcső fokonkénti egyedi előregyártásban készült, mintaszerű kivitelben. Ugyancsak kiváló minőségben készült el a lépcsőházi pihenők és az előtér terazzo burkolata, rézszalaggal dilatálva.

Körlépcső és fényáteresztő üvegezés

Beltér: lépcsőház, burkolatok, vizes helyiségek

A beltérben aranyozott korlátú csigalépcső helyezkedik, melyet teljes magasságban fényáteresztő üvegezés ölel körbe - a fénylő korlát izgalmas kontrasztot alkot a házat kívül-belül meghatározó világos műkő felületekkel. “A körlépcső fokonkénti egyedi előregyártásban készült, mintaszerű kivitelben. Ugyancsak kiváló minőségben készült el a lépcsőházi pihenők és az előtér terazzo burkolata, rézszalaggal dilatálva.”

“Az üzletek és az udvar burkolata 40/40 cm-es „Adria grigio”, ill. A lakások vizes helyiségeinek burkolására romhányi kerámiát használtunk.”

Funkció és állapot

Az épület eredeti és jelenlegi funkciója lakóépület; tulajdonosi viszonya vegyes: kerületi önkormányzat és magántulajdon. A ház 1978-ban készült el, Horváth Lajos e munkájáért 1979-ben Ybl‑díjat kapott.

Műkő részlet és földszinti üzletportál

Tervezői gondolatok és részletek a forrásból

Horváth Lajos a Magyar Építőművészetben részletezte az épület tervezését és anyaghasználatát: “A tervezési munka során egyszerű geometriai szerkesztés adta a megoldást... Alapozás helyett a meglevő alapfalakat használták fel... A homlokzat anyaga helyszíni fehér márványzúzalékkal adagolt műkő... A körlépcső fokonkénti egyedi előregyártásban készült... Az ablakok faablakok, Xyladecorral penészzöldre pácolva.”

Történeti kontextus és városképi szerep

A századközépi sebes építészeti rétegek után a 70-es évek második felében ide épült saroképület a Várnegyed fagyos városszövetébe illeszkedve jelzi a helyreállítások és a fogleépítések korszakát. Helyszíni anyaghasználata és a nagy üvegfelületek alkalmazása a kor későmodern törekvéseit tükrözi: a tömegek súlyosságát üvegcsíkokkal könnyítik.

Forrás és szerző

Szerző: Szij Barbara

Források: Horváth Lajos: Foghíjbeépítés a Várban, Budapest I. Uri utca. Magyar Építőművészet, 1978/6.

tags: #horvath #lajos #termofold

Népszerű bejegyzések: