berhazak folyosoinak felujitasa elott koltsegvetes tervek kivitelezes

Az utóbbi években Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá vált az építési beruházások minél komplexebb és pontosabb költségtervezése iránti igény; ennek alapján kötött megállapodást az ITM és az ÉVOSZ a költségtervezési metódust megalapozó munkára, az Építési Költségtervezési Rendszer (ÉKTR), végső formájában építésügyi műszaki irányelv (ÉPMI) kidolgozására.

Miért volt szükség az ÉKTR összeállítására?

A magasépítési nagyberuházások - akár közbeszerzésekről, akár a magánszektor nagyobb építési projektjeiről beszélünk - rendszerint szenvednek attól, hogy nem megfelelő költségtervvel, pénzügyi alultervezéssel indítják őket, extrém esetben kétszer-háromszor-ötször annyiba kerülhetnek a megvalósulás végére, mint amivel a beruházók az elején kalkuláltak. A következmények ismertek: a beruházó sok esetben csak a kivitelezési ajánlatok felbontásakor szembesül a tervezett projekt valós ellenértékével, a kivitelezés elhúzódik - extrém esetekben le is áll -, módosulhat a projekt műszaki tartalma, a költségek pedig elszállhatnak, kezdődhet az újratervezés, az idő szalad, és az újratervezésnek még az építőipari inflációt is le kellene győznie.

Nem beszélve arról, hogy egy megállított, újratervezett projekt kockázatai, tervhibái exponenciálisan nőnek. A szakmai körök régóta szorgalmazzák, hogy körültekintőbb és a fejlesztési forrásokra nagyobb súlyt helyező, alaposabb előkészítéssel változzon a helyzet. Ennek előfeltétele az előkészítési szakaszban szükséges költségbecslési források megbízhatósága és ezirányú szakértelemmel rendelkező költségtervező mérnökök alkalmazása.

Beruházás-lebonyolítóként azt látom, a tervezhető költségvetés megalkotásához egy olyan rendszer kidolgozása szükséges, amely meghatározott struktúrákban tartalmaz hozzáférhető és elemezhető projekt-adatokat. Az építési projektek professzionális költségtervezése ezidáig nem is létezett? Úgy fogalmaznék, hogy a költségtervezés ebben a szektorban lényegében a misztikumok körébe tartozik Magyarországon, nincsenek szabályozások és szabványok, miközben Nyugat-Európában ez régóta teljesen sztenderd dolog.

Az ÉKTR felépítésében a külföldi mintákat is megvizsgáltuk, de úgy döntöttünk, hogy magyar megoldást dolgozunk ki: olyan költségvetési struktúrát, amely jó lehet a megrendelőnek, jól használható a tendereztetésnél, alvállalkozásba adáskor, a kivitelezés során vagy teljesítésigazoláskor. A rendszer kialakítása egy kutatással kezdődött: vajon létezik-e olyan nemzetközi struktúra, metodika, amihez nyúlhatnánk; azonban a saját piaci környezetben kell maradnunk, mert idegen mintákat nehéz lenne sikeresen átültetni.

Az ÉKTR megalkotásának legfontosabb célja tehát a realizációs költségek realitásának növelése a közbeszerzési eljárások előtt, a kivitelezési és szerződéskötési folyamatok során, illetve a teljesítésigazolásnál történő eligazodás megkönnyítése. A rendszer elsődleges feladata, hogy összehasonlítható, rendszerezett adatokat használhassunk, és egy olyan ötszintű költségnem-csoportosítást adjon, amelybe a kiírók továbbra is használhatják a bevált programjaikat, rendszereiket, csak a végső tagolást az ÉKTR szerinti módon kell implementálni.

Az ÉKTR alappillérei és működése

Az ÉKTR alappillérét egy költségvetési klasszifikáció képezi, amely a piaci szereplők számára jól használható, és egy későbbi, folyamatosan bővülő adatbázis alapját képezi. A rendszer célja, hogy legyen egy strukturált adatbázis, amely évekre visszamenőleg is kutatható, a projektek attribútumokkal legyenek ellátva, és így lehetővé tegye a költségtervező mérnök számára, hogy az adott alapterületre vagy kulcsadatokra vetítve megközelítse a költségeket, például a cölöpalapozás vagy a tűzjelző rendszer költségeit.

Az ÉKTR-nak nincs kötelező érvényű költségvetés-minta jellege; öt szintű költségnem-csoportosítás. A kiírók továbbra is használhatják saját programjaikat, rendszereiket, de a végső tagolást az ÉKTR szerint kell implementálni. Az építési műszaki irányelv egy sorvezető, amely nem kötelező szabvány, és a teljes közbeszerzési és kivitelezési folyamat során tervezői és kivitelezői oldalon egységes adatáramlást és ellenőrzést céloz meg.

Az ÉKTR megvalósításával összekapcsolódó konkrét lépések:

Kutatás a nemzetközi szerkezetekről és meghatározó gyakorlatokról, majd a hazai igényekhez és piacrendszerhez igazítás.
Koncepció: egy magyar költségvetési struktúra kialakítása, amely hosszú távon széleskörű adathozzáférést és elemzést tesz lehetővé.
Adatbázis- és attribútum-tábla kidolgozása, amely lehetővé teszi a projektek szűrését, keresését és összevetését.
Az ÉPMI megtervezése és átadása az ITM-nek, a modellezett költségtervezési folyamat protokolljának meghatározása.

Az ÉKTR kiemeli, hogy a tervezési és kivitelezési feladatok során a projektszereplők alvállalkozói csoportosítása gyakran eltérő, ezért a rendszernek figyelembe kell vennie ezt a jellegzetességet és a sorrendet a megvalósítás követelményeinek tükrében. Ezért kiemelt fontosságú a költségtervező/ költségszakértő mérnök tevékenységének intézményesítése, valamint a teljesítésigazolás támogatása a változáskövetésben.

Az ÉKTR kulcsfontosságú elemei

Ingatlanfejlesztések és magasépítési beruházások költségtervezésének elvi alapja az International Cost of Management Standard rendszere, amelyet itthon a hazai sajátosságokkal és jogszabályokkal ötvöztünk.
A strukturált adatbázis feltöltése és kereshető attribútum-táblák kialakítása, lehetővé téve a projektek korábbi és jelenlegi költségeinek összevetését.
A költségtervező mérnök tevékenységének intézményesítése és integrálása a projektcsapatba a tervezéstől a megvalósításon át a teljesítésigazolásig.
A költségtervezéshez szükséges források megbízhatósága az előkészítési szakaszban, és a költségvetési adatok hozzáférhetősége évekre visszamenőleg.
Az ÉKTR nem csak az állami beruházásokban, hanem a magánberuházásokban is hasznos lehet a költségtúllépések elkerülése érdekében.

Az ÉKTR az építési beruházások költségtervezésének modernizálását célozza, és lehetőséget ad a költségek realisztikusabb becslésére, a szerződéskötés előtti és a kivitelezési időszak alatti költségek nyomon követésére. A konstrukció hangsúlyozza a projekt-adatok rendszerezését és a közbeszerzési eljárások realitáson alapuló előkészítését.

Konklúziók a gyakorlatból és kapcsolódó kérdések

A költségvetés-előkészítés és felújítási projektek esetében összetett jogi és számviteli kérdések merülnek fel. A példák között szerepel:

Önkormányzati bérbeadás és felújítások adózási és könyvelési vonatkozásai, illetve a felújítás nettó/bruttó értékének aktiválása a mérlegben.
Fordított áfa alkalmazása felújításoknál és az ahhoz kapcsolódó költségek könyvelése a költségvetésben.
Önkormányzati bérlakások nyílászáró-cseréinek finanszírozásai és a felújítás teljes költségének lekönyvelése az önkormányzati könyvelésben.
Be nem fejezett beruházások és a kapcsolódó tervezési költségek kezelése felújítási vagy beruházási állományban, selejtezés vagy lezárás szabályai.
A központi költségvetési szervek felújításai és beruházásai közös együttműködési elvei és a költségvetési tételek strukturáltsága.

Az ÉKTR‑hez kapcsolódó hosszú távú cél az, hogy a közbeszerzési eljárások megkezdése előtt is legyen biztosítva a realisztikus költségvetés, és a megrendelők döntés-előkészítése megalapozott legyen. A kormányzati és ipari szereplők közös erővel törekednek arra, hogy a költségtervezés magasabb szintű szakmai képzettséget és egységesebb nyilvántartásokat követeljen meg, ezáltal pedig az állami beruházások hatékonysága és átláthatósága javuljon.

Infografika: ÉKTR felépítése és elméleti adatáramlás

Építkezz okosan ! - 6. rész - Tervező választás