Visszterhes vagyonátruházási illeték (illetékkötelezettség) és bérleti jog vásárlásának illetéke Magyarországon
Magyar jogszabályok szerint alapesetben minden jövedelem után adózni kell, a vagyonszerzés után pedig illetéket kell fizetni. Vagyis egy ingatlan vagy gépjármű eladása után a régi tulajdonos adózik, az új pedig illetéket fizet. Ezek alól persze egy sor kivétel van, de a kiindulás minden esetben ez.
A visszterhes vagyonátruházási illetéket (amit a köznyelv gyakran vagyonszerzési illetéknek, gépjárműveknél átírási illetéknek is nevez) jellemzően lakás- és autóvásárlás után kell fizetni, de egyebek mellett az orvosi praxis megszerzése is illetékköteles, és fizetnie kell annak is, aki öröklési szerződéssel szerzett értékpapírt, illetve aki belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részt, részvényt, részjegyet.
Hogyan kell kiszámolni az illetéket?
Az ingatlanvásárláshoz és gépjármű-átruházáshoz kapcsolódó ügyintézés és ügylet igencsak különböző. Már csak azért is, mert az ingatlan jóval értékesebb, mint az autó, ebből következően az úgynevezett illetékalap is sokkal magasabb, ami után közterhet fizetünk. De nem csak erről van szó.
Az autóvásárlás esetében az illeték mértékét két változó alakítja: az autó évjárata és teljesítménye. Értelemszerűen minél nagyobb a teljesítmény, annál magasabb az illeték. Ezzel ellentétesen befolyásolja azonban az illeték összegét az autó életkora: minél öregebb a gép, annál alacsonyabb az illeték. Az ingatlanoknál nincs ilyen különbségtétel, a vásárlás után az illeték egységesen az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. (Egymilliárd forintnál értékesebb lakások esetében az egymilliárdon felüli részre 2 százalék az illeték mértéke, de az összege ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet.)
A forgalmi értéket az adóhatóság (NAV) állapítja meg, és szabja ki az illetéket - ezért nem érdemes trükközni a vételárral a szerződésben, de a leggyakrabban a forgalmi érték azonos az adásvételi szerződésben szereplő összeggel. Az ingatlanvásárlást azonban nem kell külön bejelentenünk a NAV-hoz, az adóhivatalt ugyanis a földhivatal fogja értesíteni, ahol kezdeményeztük a tulajdonjogunk bejegyzését. A földhivatalhoz az adásvételi szerződés benyújtásával egyidőben kell beadni az illetékkiszabáshoz a NAV B400-as jelű nyomtatványát, amelyen a vagyonszerzésről nyilatkozunk.
Fent említett kedvezmények és mentességek
Az ingatlantulajdon megszerzésére ugyanakkor többféle kedvezmény és mentesség is érvényesíthető, így jelentősen lefaragható a ténylegesen fizetendő illeték összege.
Cserepótló vétel kedvezményével élhetünk: ha lakást veszünk és az ezt megelőző három vagy az ezt követő egy éven belül egy másik lakást eladunk, akkor a lakás forgalmi értékének különbözete után kell az illetéket megfizetni. Csak ha nagyobb értékű lakást veszünk, mint amennyiért a régit eladtuk, kell a különbözet után illetéket fizetni. Ha kisebb értékű lakást veszünk, akkor nem kell illetéket fizetni. CSOK és CSOK Plusz alkalmazása esetén mentesülhet az illeték.
A Falusi CSOK-kal és a CSOK Plusszal vásárolt új vagy használt lakóingatlanok mentesülnek a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Ehhez az kell, hogy beleírjuk az ingatlan adásvételi szerződésébe, hogy CSOK-ot igényeltünk. A NAV ez alapján engedi el az illetéket.
Fiatalok illetékkedvezménye: a 35 év alattiak az első lakás vásárlásakor 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe, ha az ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A kedvezmény akkor érvényes, ha a vásárló korábban nem rendelkezett önálló lakástulajdonnal vagy 50%-ot elérő tulajdoni hányaddal.
Első lakásszerzők esetén 12 havi részletfizetés is választható a vételártól és életkortól függetlenül, de ezt kérelmezni kell. Az illeték fizetése alóli mentességet, kedvezményt vagy részletfizetést a B400-as NAV adatlapon kell kérni.
Autó átírási illetéke
Autóvásárlás esetében a visszterhes vagyonátruházási illetéket 15 napon belül meg kell fizetni. A szabályozás nem tesz különbséget új és használt autó között, az első kategóriába a három évesnél fiatalabb gyártású kocsik tartoznak. Illetékmentes az autó megszerzése, ha az átruházás vagy adásvétel egyenesági rokonok, testvérek vagy házastársak között történik. A házastársaknak váláskor és a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor is illetékmentes az autó megszerzése. Illetékmentes lehet a környezetkímélő (zöld rendszámú) gépkocsi tulajdonjogának megszerzése is.
Az illeték mellett van még néhány tétel, amit meg kell fizetni: eredetiségvizsgálat díja, kötelező biztosítás megkötése és első részlet megfizetése, új törzskönyv és új forgalmi beszerzése. Az eredetiségvizsgálat díja függ az autó lökettérfogatától és típusától. A személyautóknál 17-20 ezer forint a költség. A törzskönyv és forgalmi együtt 12 ezer. Egy átlagos autó teljes átírási költsége nagyjából 100 ezer forint körül alakul, ebből az illeték 70 ezer forint körül van.
Gyakori kérdések
- Nézi-e a NAV, hogy a telekvásárlás után tényleg elkezdünk-e építkezni? Igen. NAV azonnal ellenőriz, ha szükséges.
- Csak a fiatalok kérhetnek részletfizetést? Az automatikus részletfizetés kérelme bárki számára elérhető, legfeljebb 1 millió forint illetékértékig és 12 hónapra.
- A gépjármű illeték és a regadó nem ugyanaz? Nem. A regisztrációs adót a forgalomba helyezéskor kell fizetni; az illetéket pedig a tulajdonosváltásnál.
Fontos megjegyezni: a kiinduló eljárásnál az eladónak adózási kötelezettsége lehet (például SZJA az eladásból származó többletből). Az illetékek és kedvezmények pontos megállapítása függ a konkrét helyzet részleteitől, és gyakran igazolásokkal vagy nyilatkozatokkal jár együtt. A részletszabályokat és konkrét igényléseket érdemes már az adásvételi szerződés készítésekor áttekinteni.

Mi az adó? | Adózási tények
tags: #berleti #jog #vasarlas #illetek
