Berlo jogosult zarat cserelni: jogi keretek és gyakorlati útmutató

Sokan bíznak a szerződésben, de nem tudják, milyen jogszerű lépésekkel lehet érvényt szerezni neki. A magyarok 62 százaléka nem tudja, hogyan lehet a bérlőt jogszerűen kiköltöztetni az ingatlanból, ha magától nem távozik a szerződés lejárta után. A július-augusztus fordulója évről évre az egyik legforgalmasabb időszak az ingatlanbérleti piacon. A felmérés szerint a lakosság 76 százaléka helyesen tudta, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni. A pusztán szóban kötött megállapodás érvénytelen. A részletes, egyértelmű bérleti szerződést a bérlők és a bérbeadók többsége is a legfontosabb garanciának tartja egy bérlemény kiadása során, sokkal inkább mint például a kauciót, a tulajdoni lapot vagy a munkáltatói igazolást, valamint a hosszú távú bérlést.

Az emberek többsége azonban nincs felkészülve arra, hogy a másik fél nem tartja be a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha a bérlő nem költözik ki a szerződés lejárta után önként a bérleményből, és nincs közjegyzői okirat, akkor a bérbeadónak lakáskiürítési pert kell kezdeményeznie. A bérbeadó nem járhat el önhatalmúlag, ezt csak a válaszadók bő harmada (38 százalék) tudta. Mások helytelenül megpróbálnának zárat cserélni, amihez azonban nincs joguk, illetve a rendőrséghez fordulnának. A rendőrség azonban jogerős bírósági végzés vagy közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás nélkül nem tud intézkedni.

  1. „Hosszú távon akkor járnak a legjobban a felek, ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérik. Egy ingatlan-bérbeadási ügyekben jártas jogász olyan fontos részletekre is felhívhatja a felek figyelmét, amelyek eszükbe sem jutnának. Például azt is fontos kikötni a szerződésben, hogy a bérlőnek az adott hónapban meddig, milyen módon - például készpénzben vagy banki átutalással -, pontosan milyen jogcímen kell megfizetnie a bérleti díjat és az egyéb költségeket.
  2. „Egyre gyakoribb a lakáskiadásnál, hogy a bérbeadók megszabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat komoly garanciát ad a bérbeadónak.
  3. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni személyesen. A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés nem csak a bérbeadónak jelent erősebb jogi védelmet.
  4. A felmérést a MOKK megbízásából a Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. készítette okostelefonos applikáció segítségével, ezer ember megkérdezésével.

Amikor albérletről van szó, akkor mindig érdekes a helyzet. Van egy tulajdonos, akié az ingatlan, és van a bérlő, aki fizet azért, hogy használhassa. Már a költözésnél érdekes kérdés a zárak tekintetében, hogy kinek a feladata mondjuk a zárbetétcsere a költözés előtt. Ezt a főbérlők sokszor maguktól megteszik, különösen akkor, ha az előző lakóval nem volt felhőtlen a búcsú.

Csak úgy az albérlő sem cserélheti le a zárat, mert a tulajnak joga van ahhoz, hogy rendelkezzen a saját lakásához kulccsal. Ha tehát albérlőként zárbetétet szeretnénk cseréltetni, akkor mindenképp jelezzük ezen igényünket a főbérlőnek, és számítsunk arra is, hogy a költségeket nekünk kell majd állni. Arról is érdemes beszélni, hogy a zár sérülése esetén mi a teendője az albérlőnek. Érdekes kérdés, hogy a főbérlő, mivel ő a lakás tulajdonosa, milyen jogokkal rendelkezik, vagyis lecserélheti-e a zárat. A helyzet az, hogy a tudtunk nélkül nem, be sem mehet a lakásba. Erről sokan nem is tudnak, de ha egy főbérlő kizárja a bérlőit a lakásból, bármilyen okból, mert lecserélte a zárat, akkor azzal törvényszegést követ el, és beperelhető.

Amikor aláírjuk a bérleti szerződést, érdemes belefoglaltatni egy olyan bekezdést, ami tartalmazza a teendőket és a felelősségi köröket a zárcsere, zárjavítás esetén. Amikor albérletekről beszélünk a zárcsere vonatkozásában, akkor nagyon érdekes a helyzet. Van egy tulajdonos, a főbérlő, akié a lakás, tehát az övé, illetve egy bérlő, aki fizet azért, hogy használhassa, tehát a használat joga meg nála van. Amikor ilyen esetben tönkremegy valami, akkor mindig kérdéses, hogy kinek kell fizetnie, hiszen a főbérlő mondhatja, hogy nem ő használja, az albérlő meg, hogy valójában nem az övé. Na, de kinek van igaza, ha a zárak érintettek a kérdésben. Az albérlő alapvetően, csak úgy nem cseréli le a zárat, azért sem, hogy kizárja a főbérlőt, de azért sem, hogy új kulcs egyen, mert nem tartja biztonságosnak a régit, hátha a régi lakónál van belőle egy példány.

Csak akkor teheti meg a zár vagy a zárbetét cseréjét, ha ezt előtte leegyeztette a főbérlővel, ő pedig engedélyt adott rá. A zárcsere esetén meg azt is megszabhatja, hogy milyen zár kerüljön fel, hiszen ez lényeges kérdés lehet a lakásbiztosítás esetében. Érdekes kérdés, hogy a főbérlő is megteheti-e ugyanezt, vagyis, hogy a bérbe adott ingatlanon zárat, zárbetétet cserélni. Nos, ha az egyik bérlő már elköltözött, és nincs még másik, akkor lényegében azt csinál, amit akar. De ha már kiadta a lakást, érvényes a bérleti szerződés, akkor nem mehet csak úgy oda, és cserélhet zárat, mert mondjuk, nem fizetnek időbe az ott lakók. Amennyiben ezt mégis megteszi, rendőrt lehet hívni, aki segíteni fog bejutni a lakásba, és kötelezi a főbérlőt, hogy távozzon, illetve, hogy engedje vissza a lakókat. A lakók perelhetnek is a jogtalanság miatt.

Mit tehet a bérlő Németországban? Az ajtó a külvilág és a saját birodalma közötti korlátot jelenti. Biztonságot, védelmet és magánéletet nyújt. Az ajtó zárja központi szerepet játszik ebben. De vajon a bérlő egész egyszerűen lecserélheti a lakás zárját? Számos jó ok van arra, hogy a bérelt lakása bejárati ajtajának zárját lecserelje. Betörésgátlás, elveszett vagy ellopott kulcs, egy leromlott állapotú zár cseréje, illetéktelen személyek (pl.)

A bérlők alapvetően bármikor kicserélhetik a bérelt lakás zárját - akár a bérbeadó értesítése nélkül is. Nem számít, hogy a zár egy zárrendszer vagy egy egyedi zár. A bérlőnek mindenkor a szerződésnek megfelelően kell tudnia használni a lakást. Fontos: Ha a bérleti szerződésben írásban rögzítik, hogy a bérlő nem cserélheti ki az ajtózárat, akkor ez általában jogellenes kikötésnek minősül. A bérlőknek azonban meg kell őrizniük a régi zárakat arra az esetre, ha a bérbeadó a bérleti jogviszony megszűnése után a BGB 546. A bérlőnek kizárólagos joga van a lakás használatára. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a bérlő dönti el, hogy ki és mikor lép be a lakásba. A lakás kizárólagos használatának joga tehát magában foglalja azt a jogot is, hogy a bérlő meghatározza, ki kaphat kulcsot a lakáshoz. Bizonyos esetekben a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy az utóbbi vészhelyzet esetére megtartja a kulcsot.

A zárcsere néha igen költséges lehet. Összesen akár 200 eurós költséggel is számolhat. Ha a bérlő nem felelős a kárért, mert a hiba elhasználódásból ered, a bérbeadó viseli a zár cseréjének költségeit (BGB 538). Ha a zárat azért kell kicserélni, mert a bérlő elvesztette a kulcsot, és már nem tud belépni a lakásba, akkor általában ő maga felelős. Ha a hagyományos ajtózár helyét egy biztonsági intézkedés részeként betörésbiztos zárnak kell átadni, akkor biztonsági zár beépítése ajánlott. Fontos: A bérbeadó akkor sem tagadhatja meg a zár felszerelését, ha a bérleti szerződés úgy rendelkezik, hogy a bérleményen végzett változtatásokhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges. A biztonsági zár növeli a lakás értékét, ezért korszerűsítési intézkedésnek minősül (AG Berlin-Mitte, 2016. 10.).

Igen, bérlőként Ön jogosult a lakás zárját lecserélni. Ha a zár elhasználódás miatt meghibásodik, a bérbeadónak kell kifizetnie a cseréjét, kivéve, ha a bérlő bizonyíthatóan hibás a zár elromlásáért, vagy ha a bérleti szerződésben kisebb javítási záradékot írt alá. Akkor fontos, hogy felelősségbiztosítással rendelkezzen. Ez fedezi az Ön által okozott károkat a lakásban. Kivéve az üvegkárokat. Az albérlet kérdése mindig érdekes, ha a zárcseréről, esetleg zárbetétcseréről van szó. Albérlőként és főbérlőként is próbjuk védeni az igazunkat, de veszekedés helyett érdemes előre tisztázni a szabályokat, és akár szerződésbe is foglalni azokat. Az albérleten ugyanúgy lehet szükség zárcserére vagy zárbetétcserére, mint a saját tulajdonú ingatlanok esetében, és az okok is hasonlókat.

Zárbetét cserére van szükség, ha új kulcs kell, de a zár alapvetően ép, az egész zárat pedig akkor kell cserélni, ha sérült vagy a lakásbiztosításban foglaltak szerint nem felel meg. Nos, ez igazából mindig megbeszélés kérdése, de lehet erre megfogalmazni egy viszonylag egyszerű szabályt. Az albérlőnek akkor kell zárcserét, illetve zárbetétcserét fizetnie, ha ő ragaszkodik ehhez a művelethez, illetve ha az ő hibájából történik a csere. Például elveszíti a kulcsot, beletöri a kulcsot a zárba, vagy valamilyen okból kifolyólag miatta sérül meg. Persze nem mindig az albérlőnek a gondja a zárcsere/zárbetétcsere és persze a költségek kérdése. Ha kiköltözik egy lakó, de nem adta le az össze kulcsot, illetve nem bízunk benne, hogy megtette, akkor főbérlőként érdemes zárat, vagy legalább zárbetétet cserélni, és ilyenkor a költségeket nem terhelhetjük az albérlőre. Viszont van olyan eset is, amikor igen is a főbérlőt terheli a zárcsere költsége, mégpedig akkor, ha új lakásbiztosítást köt, a zár pedig nem megfelelő. Amikor albérletről van szó, az mindig érdekes helyzet, jogi téren is, hiszen van egy tulaj, illetve egy bérlő, és mindketten ráfázhatnak, ha rosszul választanak lakót, illetve lakást.

Sajnos a hatósági szabályozás nem tökéletes az albérletek esetében, hogy elkerüljük az esetleges vitás kérdéseket, mindent érdemes előre tisztázni. A zárak kérdése sem elhanyagolható, mert nagy vita kerekedhet belőle. Ez persze legtöbbször így is van, de ki tudhatja ezt biztosra. A legtöbb albérlő igénye, hogy legalább új zárbetét kerüljön fel az ajtójukra, ha beköltöznek az albérletbe, ha pedig nem teszi meg ezt a főbérlő, megteszik ők maguk. Mielőtt vitát, esetleg pert szülne az, hogy ki cserélhet zárat és ki nem, érdemes már a szerződés aláírásakor tisztázni az igényeket, és megbeszélni a zárcsere kérdését. Ha a főbérlő nem akarja lecserélni a zárbetétet, akkor az albérlő lecserélhetetve, ha egyeztet előtte a főbérlővel, és persze, ha vállalja a felmerülő költségeket. Mivel az albérlő igénye a zárbetétcsere, így értelemszerűen neki is kell állni a költségeket, hiszen nem kötelezheti rá a főbérlőt. A zárbetétcsere nem módosítja a zár fajtáját, ugyanakkor, ha teljes zárcseréről van szó, akkor az okozhat gondot, például a lakásbiztosítás miatt. Ha van a lakáson biztosítás, akkor nem lesz mindegy, milyen zár kerül fel, mert ezt a biztosító határozza meg.

Infografika a zárcsere főbb jogi és költségvetési szempontjairól

tags: #berlo #jogosult #zarat #cserelni

Népszerű bejegyzések: