Berlo megtérítési igény elemzése a Ptk.-ban és jogi gyakorlatban

Az összefüggő jogesetanyag alapján a Ptk. a biztosító megtérítési igényét a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai alapra helyezte, ez nem törvényi engedménynek, hanem harmadik személy részéről történt teljesítésnek minősül.

A biztosító e jogcímen előterjesztett követelését ennek alapulvételével kell elbírálni - a Kúria eseti döntése.

A releváns jogszabályi keret

A releváns jogszabályhelyek közé tartozik a 2013. évi V. törvény 6:57. § (1) bekezdés, 6:468. § (1) bekezdés; valamint a 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 558.

A Ptk. 6:468. § (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

A jogszabályi szöveg egybehangzóan rögzíti, hogy a megtérítési igény a károkozóval szemben érvényesíthető, és nem törvényi engedmény járványa ez a jogcím.

A tényállás rövid összefoglalása

A város önkormányzata vállalkozási szerződést kötött az alperessel egy szakközépiskola épületrekonstrukciójának elvégzésére, a megrendelő által rendelkezésre bocsátott kiviteli terv alapján.

A kivitelezés során az alperes a tervezővel való egyeztetés nélkül részben eltért a tervdokumentációtól, és kilenc évvel később a tornacsarnok tetőszerkezete megrongálódott a szél miatt.

A káresemény okozati összefüggésben az alperes hibás teljesítésével történt.

A szakközépiskola vagyonbiztosítást kötött a felperessel az épületre, amely a kár idején fennállt; a biztosító a szerződés alatt összegyűjtött kockázat kizárása miatt a kárigényt elutasította, de a felperes a jó üzleti-partneri viszonyra tekintettel a kárt megtérítette.

A felperes a megtérített összeg felének megtérítése iránt keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, hivatkozva a kármegosztásra.

Első-, másod- és felülvizsgálati jogi értelmezések

A Kúria megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, mert a régi Ptk. 558. § (1) bekezdése a megtérített kár esetén a biztosítottra vonatkozó jogokat érinti az eredeti kötelezettel szemben, kivéve, ha közös háztartásban élő hozzátartozóról van szó.

A Ptk. 6:467. § a részleges díjfizetés szabályait tartalmazza, míg a 6:468. § a megtérítési igényt, amely szerint a biztosító a megtérített kár mértékéig érdemelheti visszatérítést a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó közös háztartásban élő hozzátartozó.

A Kúria hangsúlyozta, hogy a megtérítési igény nem törvényi engedmény, hanem a harmadik személy részéről történt teljesítés következménye, és a kötelezett hozzájárulása a harmadik fél által felajánlott teljesítéshez nem mindig szükséges, kivéve amikor a harmadik fél jogilag érdekelt a teljesítésben.

Az adott ítélet megállapításai szerint a felperes számára a megtérítési igény kizárt (feltételek hiányában).

A kezelendő ügyletek és záróelvek

A Kúria szerint a harmadik személy részéről felajánlott teljesítés elfogadásához a kötelezett hozzájárulása szükséges, és ilyen hozzájárulást az alperestől nem kértek.

A bíróság megerősítette, hogy az ingatlan és lakásbérlet vonatkozásában a visszatartási jogra az új Ptk. hatályos, nem a régi Ptk.-t követi, így a részletes feltételek megítélése bérleti jogviszonyokra vonatkozóan fontos.

A bérbeadó és bérlő közötti viszonyban felmerülhetnek a kockázatkezelési és költségmegtérítési kérdések, amelyeket a Ptk. és az Ltv. szabályoz.

Az összefüggő jogi következtetések

Az ismertetett ítélet alapján a megtérítési igény a biztosító részéről teljesített kárra vonatkozik, és a biztosító az ügyfél számára történő teljesítésért lép fel a károkozóval szemben a Ptk. 6:57. § (3) értelmében.

A jogalkotó a 2019. évi LXVII. törvénnyel módosította a kezességi szabályokat; a 6:57. § (3) bekezdése szerint a megtérítési igény megvalósul, ha a harmadik személy teljesítése ugyanezen feltételek mellett történik.

A bevezetett új rendszer szerint a megtérítési igény kizárólag a biztosítási szerződés alapján kötelező szolgáltatásra terjed ki, és kizárt kockázatok esetén a kifizetések megtérítése üzletpolitikai döntés is lehet, amelyet a károkozóval szemben érvényesíteni kell, ha jogszabályi feltételek adottak.

Rövid megjegyzések és gyakorlati következtetések

Gyakorlati alkalmazás: a biztosító megtérítési igénye a károkozóval szemben a Ptk. 6:468. §-a alapján érvényesíthető, ha a feltételek teljesülnek.
Változó jogviszonyok: a régi Ptk.-tól eltérő megközelítés a harmadik személy által nyújtott teljesítésre vonatkozik, amely nem törvényi engedmény, hanem a Ptk. E szakasz értelmében a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha a kötelezett hozzájárul.
Ingatlan/bérlet: a bérleti jogviszony esetén az alapszabályok az új Ptk.-ban találhatók, és a visszatartási jog kérdését részletesen rendezik a 6:341. § és kapcsolódó rendelkezések.
Kockázatkezelés: kizárt kockázatokra történő kifizetések üzletpolitikai jellegűek, és ezek megtérítése vitatott körülmények között felveti az igény jogszerűségét a károkozó ellen.

Infografika a megtérítési igény mechanizmusáról (harmadik fél általi teljesítés útján)

Az esettani példák alapján érdemes kiemelni, hogy a megtérítési igény jogalapja nem a törvényi engedmény, hanem harmadik személy teljesítésének jogi megítélése a Ptk. E szakaszában meghatározott keretek között.

Szótár és kapcsolódó fogalmak

A bérlőtárs és albérlő közötti különbség, a kaució szerepe, a rezsiköltségek és a bérleti díj fizetésének ütemezése mind fontos tényezők a bérleti jogviszonyban. A jogi értelemben vett megtérítési igény további részletei a Ptk. 6:57. § (2) és (3) bekezdéseiben találhatóak meg a harmadik személy által történő teljesítés kapcsán.

tags: #berlo #megteritesi #igenye