Bevezető és jövőképek az erdőtelepítésről és az erdők állapotáról Magyarországon
A válsághelyzetek ellenére (világjárvány, energiakrízis, háborús válság) vagy éppen ezek hosszú távú leküzdése érdekében az európai uniós támogatások segítségével az elmúlt 3 évben lendületet vett a hazai erdőtelepítési program. Az Agrárminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy az előző uniós támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók erdőtelepítésre, és csaknem kétmilliárdot ipari fa ültetésére. Nagy mértékben fejleszthették zöldfelületeiket a falvak is. Magyarország egyébként sem áll rosszul Európában ebből a szempontból, hiszen a területünk 22 százalékát erdő borítja, és ezzel az arányszámokat tekintve sok uniós tagállamot megelőzünk. Az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét. A kabinet az uniós támogatások segítségével most tovább javíthat ezen a helyzeten, hiszen a tervek szerint 50 ezer hektárnyi új erdő telepítéséhez, létrehozásához nyújt támogatást. Erre meg is kapta az esélyt, hiszen az előző támogatási ciklushoz képest háromszor annyi, összesen 310 milliárd forintnyi uniós pályázati forrást költhet el a magyarországi erdőkre 2027-ig. Lehet majd támogatást kérni többek között a Natura 2000 területek kezelésére, az erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővíteni kívánják az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztéseket, folytatni az idegenhonos fafajok visszaszorítását az erdőkben. A gyökereikkel megcsapolják például a talaj vízkészleteit, utánpótlás hiányában pedig a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd. Ez sok helyen már aktuális probléma, a Duna-Tisza közén a talajvízszint ma több méterrel a 20. A pályázat gondol a fiatal vállalkozókra is, akik alapanyagokat szeretnének gyártani a faipar számára, illetve szaporítóanyagot előállítani, de az ipari erdők támogatására az eddigi tapasztalatok alapján csak kis részben volt igény. Nem kell tehát attól tartani, hogy az örökerdő-telepítés helyett a faanyag-előállításé lesz a főszerep, vagyis hogy egy idő után az elültetett erdőket ipari célra kivágják. Azt egyelőre még nem tudni, hogy idén pontosan mekkora összegre lehet pályázni a 310 milliárd forintos uniós keretösszegből, de a kiírásokat már idén elkezdik közzé tenni.
Az erdők globális helyzetéről szóló számok is alátámasztják a politikai és gazdasági döntések szükségességét. Az intézet szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatává, közte 3,8 millió hektárnyi érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség. Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta.
Magyarországi erdőállapot és a főbb megfigyelések
Az Európai Unió tagállamainak területén a világ 3,9 milliárd hektáros erdeinek 3,95 százaléka, összesen 157 millió hektár található. Ezeken közel 16 millió tulajdonos osztozik. A Föld szárazfölddel borított részének 30%-a, az Európai Unió területének 39%-a borított erdővel, ez azonban folyamatosan csökken, az ENSZ számításai szerint az elmúlt két évtizedben világszinten évente átlagosan 13 millió hektárnyi erdővel lett kevesebb. Magyarországon az emberi tevékenység megkezdése előtt az ország mostani területének 85%-a volt erdő. A trianoni békediktátum következtében 1920-ra a megcsonkított ország csupán 11,8%-át borította erdő. Az Eurostat 2020-as jelentése szerint hazánk területének már 22%-át fedte erdő, ez azonban a 39%-os uniós átlagtól még mindig elmarad. Azonban, míg az elmúlt évszázadban az unióban átlagosan harmadával, addig Magyarországon közel a duplájára nőtt az erdős területek aránya. A védelmi célú erdők arányának növekedése 1985-ről 37,5%-ra mutat.
Szántók és egyéb növénytermesztésre használt földek borítják a legnagyobb arányban az ország területét, 43,7%-át. A gyepterületek az ország ötödét adják. Beépített területek három Budapestnyit (1489 négyzetkilométer), mesterséges területek pedig négy Budapestnyit tesznek ki.
Az erdők társadalomnak nyújtott szolgáltatásainak fenntartása nálunk is az állami erdészeti társaságok saját bevételeiből kerül finanszírozásra. Az áttekintésbe bevont országok minegyikénél igaz, hogy a nemzeti zöldvagyon legfontosabb eleme, az erdők több, mint 50 százaléka állami tulajdon.
Az erdőzete inkább kultúrerdők és faültetvények, mint ökotiszztikai értékű erdők
A jelenlegi adatok szerint a twofold kategóriák közé tartozik a 460 000 hektár akácos, és 280 000 hektár nemesnyárasok és telepített fenyvesek. Ezek ökológiai, természetvédelmi, turisztikai és más szempontokból nem tekinthetők teljes értékű erdőnek. A hivatalosan számontartott erdőterület felénél őshonos fafajokból álló „igazi” erdők találhatók, például bükkösök és tölgyesek, de sok esetben ezek is átalakítottak vagy másodlagos erdőnek tekintendők.
Az erdők megújuló nyersanyag- és energiaforrásként betöltött szerepe mellett a terület 3,9 milliárd hektár világméretű erdőállománya közül főként az erdőállomány 40%-a friss vágásterület vagy fiatalos. A régi öreg erdők aránya rendkívül alacsony, számszerűen körülbelül 15 000 hektárnyi idősebb faállománnyal. Országosan mintegy 20-25 olyan helyszín lehet, amit valódi öreg erdőnek nevezhetünk.
Nemzetközi kontextus és európai stratégiai keretek
Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) alapelveket fogalmazott meg 2019-ben az erdők és erdőgazdálkodás javítására. A stratégia kiemeli az erdők fenntartható megőrzését, termesztését és kezelését, és a szöveg írása során hangsúlyozza, hogy az erdészet stratégiai fontosságú marad az ökológiai és gazdasági célok összhangjában. A Zöld Megállapodáshoz időzítve megjelent a tanulmány „Az ültetvényerdők Európában: kihívások és lehetőségek” is, amely szerint az ültetvényerdők nem feltétlenül ellentétesek a biodiverzitással, ha környezeti és társadalmi szempontokat figyelembe vesznek.
A magyar nemzeti keretrendszerek között meghatározó a 2016-os Nemzeti Erdőprogram, amely a 2030-ig megvalósítandó célokat rögzítette, ideértve a tulajdonosi viszonyok rendezését és az erdővagyon fenntartható megőrzését. A kormányzati célkitűzés szerint az erdősültséget 27 százalékra kell növelni, ehhez évente mintegy 6 ezer hektáros bővülés szükséges. 2019-ben elindult az Agrárminisztérium Országfásítási Programja, amely évente két millió facsemetét telepít, ezzel hatékonyan hozzájárulva a 6 ezer hektáros erdőbővítéshez.
A magyar erdőket érintő társadalmi-környezeti dilemmák
Az IPBES 2019-es jelentése szerint a földterületek 75%-a degradálódott, és 2050-re ez az érték 95%-ra emelkedhet. A degradáció elsődleges oka a mezőgazdasági területek növekedése, mivel az erdős területek hatékonyan megfogják a vizet, ezzel megelőzve az elsivatagosodást. A globális kilátások ellenére a fás területek csökkenése az elmúlt 25 évben lassuló tendenciát mutat.
Hullámzik ugyan, de a faanyag felhasználásának elsődleges terepe az energiatermelés, és a fűrészipar, papíripar és panelipar is részesülhet a faanyagból származó nyersanyagból. A faanyag- és erdőgazdálkodási szolgáltatások fenntartása fontos részét képezi a gazdasági és társadalmi jólétnek, és ezt az állami erdészeti társaságok saját bevételeiből finanszírozzák.
A múlt században az erdők kezelése nagyrészt a vágásos üzemmód köré szerveződött; a termelés elsőbbséget élvezett. A védelmi célú erdők és a természetvédelem között fennálló ellentmondások részben enyhíthetők, ha bizonyos területeken nem célszerű fát termelni, vagy a véderdők megőrzése a talajerózódás megakadályozását szolgálja.
Helyzetértékelés a hazai erdőkről - számokkal és tendenciákkal
Az erdőterület nagysága a magyar statisztikák szerint a 21. század elején mintegy 1,94 millió hektár volt, ez 21%-os erdősültséget jelent. 2018-at megelőző adatok szerint a természetes erdő- és ökoszisztéma-értékek megőrzése érdekében meg kell értenünk, hogy az erdők sokfélesége és ökológiai funkciói a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsai. A 20-25 százalékos öreg erdőállomány aránya alacsony, és a valós öreg erdőket reprezentáló területek számottevően ritkák.
Az erdőtelepítések és faültetvények aránya regionálisan eltérő, és a gazdasági érdekek mellett a természetvédelmi szempontok erősítése szükséges. A magyar erdőállományok a gazdasági és ökológiai szempontok összhangját igénylik, hogy hosszú távon fenntartható legyen a faanyag- és szolgáltatások biztosítása.
Az erdők kilátásai függenek a csapadékmennyiségtől és a hőmérséklettől: 700 mm feletti csapadéknál mindenütt meg tudnak maradni az erdők, míg a melegebb területeken már nem élnek meg. A természeti folyamatok és az emberi tevékenység együttes hatása alakítja a magyarországi erdők jövőjét.
Az erdőgazdálkodás jövője és a fenntarthatóságra törekvő megoldások
Ahol lehetséges, az erdőket időnként meg kell fiatalítani és kezelni, hogy fenntartható módon szolgálják a társadalom igényeit. A természetvédelmi szempontok és a vágásos üzemmód közötti mérlegelés kulcsfontosságú a hosszú távú erdőgazdálkodásban.
Az erdők által nyújtott szolgáltatások-megújuló nyersanyag, energia, rekreáció-fontossága megkérdőjelezhetetlen, és ezek fenntartása hozzájárul a nemzeti zöld vagyon erősítéséhez.
- 50 ezer hektárnyi új erdő telepítései és létrehozásai várható az elkövetkezőkben a tervek szerint.
- 310 milliárd forint uniós keretösszegből történő pályázati lehetőségek 2027-ig.
- Legalább részben megőrzött ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség megőrzése.
tags: #bevehetetlen #erod #112 #hektar