Margit utcai sorház információk
A Margit utca 11. épületének története gazdag és sokrétű, számos építész és lakó hagyta itt névjegyét az évszázadok során.
Az épület múltja és építészeti jellemzői
Egykor egy-két emeletes házak néztek szembe egy kis parkig magasodó terméskő támfallal. A meredek utcában működött a Margitkert vendéglő, talán a legutolsó, ahol cigányzene szólt. E sorok írásakor csaknem kész a társasház, amely a telkén épült, és korunk építészei fentebb is, lejjebb is letették a névjegyüket, szerencsére nem elnyomva még meglévő, sokat megélt társaikat.
A Margit utca 11. épületének kapudíszén a boltíves kapu szárnyai fölé faragva rögtön szembe öltik az 1905-ös évszám egy körző és egy szögmérő társaságában. Kibontva azonban a házra vonatkozó levéltári paksamétát, kiderül, hogy állt itt már ház jóval 1905 előtt is. A Storch Ernő mérnök, MÁV-felügyelő számára emelendő ház tervei 1883-ban „jóváhagyásra ajánltatnak”. Tervező az É. Messner és Arnd.
Tulajdonosváltások és építészeti örökség
Storch Ernő 1901-ben távozott az élők sorából. Az ingatlant feleségére hagyta, aki két évre rá követte őt. Az ő örököse a vasúti mérnök Storch nevelt lánya, bizonyos Fuchs Vilmosné Eitner Ludmilla lett, aki a tanítóképzőben is oktató tanítónőként vonult nyugdíjba 1924-ben. Az örökség Csalogány utca 24. alatti lakosként érte. Sosem költözött a Margit utca 11.-be. A házat már 1905-ben eladta, mégpedig Pollák Manónak, kora foglalkoztatott műépítészének és nejének. Ezzel lép a történetbe a kapudíszben körzővel és szögmérővel jelzett szakma.
Pollák Manó (1854-1937) Stuttgartban, Párizsban és Zürichben is tanult, és egy párizsi mérnöki irodában kezdett el dolgozni. A francia fővárosban Munkácsy Mihály barátja lett, annak szalonját is rendszeresen látogatta. Pollák 1883-ban Budapestre költözött, ahol megnyitotta saját irodáját. „Sokoldalú tevékenységét az általa kivitelezett gyárak, munkás- és tisztviselőházak, kastélyok, villák, bérpaloták, síremlékek és belső díszítések nagy száma jelzi” - írja róla a Wikipédia. Iparművészként is elismert volt, fővárosi és vidéki paloták, kastélyok sorának enteriőrjét tervezte meg.
A múlt század első évtizedében ő tervezte a Corvin áruház telkén korábban állt első önálló moziépületet, az Apolló Projectograph színházat. A közvágóhíd 1916-os bővítésekor víz- és csatornahálózatot épített, 1909-ben a MÁV mozdonyszemélyzeti lakásainak, 1911-ben a Hungária körúti oltóanyagtermelő intézet építője volt. Mindezek mellett ott látjuk az 1912-ben egy 1200 fő befogadására alkalmas budai zsinagógára kiírt tervpályázat díjazottjai között is harmadik helyezettként.
1905 áprilisában építési, majd ugyanez év augusztusában átalakítási engedélyt ad ki a hatóság Pollák Manó számára a Margit utca 11. címre. Ekkor kerülhettek fel kapudíszként a tulajdonos szakmájára utaló eszközök, az évszámmal egyetemben.
1921-ben Pollákék eladják házukat Mendl Jakabnak (aki feltehetően azonos egy balázsfalvi - Gyulafehérvár közeli - földbirtokos-szeszgyárossal). A vételár 1 500 000 (inflációs) korona volt, ami nagy zuhanást jelentett az ingatlan árában - értéke nagyjából 20 400 000 mai forintnak felel meg. Mendl hét évig volt a Margit utca 11. tulajdonosa, melynek eladása szép hasznot hozott, ugyanis a Tudor (a mai Buday László) utcában lakó Mód Lajos és neje 1928-ban 100 000 pengőt, mai áron 114 600 000 forintot fizetett érte. Ezzel újra értelmet nyert a körző és a szögmérő a kapu felett, mivel Mód Lajos ekkor már befutott építész volt.
Az ő 1923-ban alapított Komfort Építő Rt. nevű cége tervezte, majd kivitelezte többek között a Császár fürdő átalakítását még a Zárda (a mai Rómer Flóris) utca 26. alatti irodából. Ezt a csodás, mozaikokkal díszített homlokzatú, ma is jó karban lévő házat magának tervezte és építtette. Innen költözött a Komfort a légvonalban tán száz méterre lévő Margit utca 11.-be annak megvétele után.
1928-ban már az itteni irodából hirdették meg nagyszabású tervüket, a Magyar Vármegyék és Városok Üdülőszövetkezetét, „Balatonalmádi legszebb helyén, tóparton”. Ide várták azokat, akik itt örök lakrészt kívántak vásárolni. Bár a felhívást tekintélyes személyek és társaságok írták alá - Szabó Márton és Mód Lajos építészek mellett többek között dr. Dencz Ákos országgyűlési képviselő, Baross Gábor ny. posta-takarékpénztári vezérigazgató és földeáki dr. Návay Aladár ny. államtitkár meghatalmazott miniszter -, de valami hibádzhatott az üzleti tervben, mert az végül nem valósult meg. Ennek a kudarcnak is köze lehetett a cég hanyatlásához. 1934-ben elkezdődik egy, a negyvenes évekre is átnyúló felszámolási folyamat az 1933-as jelentős alaptőke-emelés dacára is.
Mód Lajos azonban nem lett vagyontalan ember, 1937-ben 175 000 pengőért vett ingatlant az Istenhegyi úton. Ugyanakkor az 1942-43-as telefonkönyv szerint még a Margit utca 11.-ben lakott. Mód műépítész 1945-ben hunyt el. Egyetlen lányát, Mód Claudia Vidonyi-Gissy Lászlónét, a légierő századosának hitvesét mint örököst azon év májusában keresi a közjegyző.
A Margit utca 11. lakói és bérlői az évszázadok során
A Margit utca 11.-ben a tulajdonosok és hozzátartozóik mellett bérlők is laktak. Egy 1887-es napilap halálhír rovata szerint az itt lakó Mayer Anna munkásnő 19 évesen halt meg gümőkórban, azaz tüdőbajban. Az 1928-as telefonkönyvben Donnenberg Kálmán, a Concordia Gőzmalom képviselője, Kaszás Ignác szűcs és Weisz Oszkár faügynök szerepel ezen a címen. 1935-ben Barna Ernőt kellett e házban felkeresnie azoknak, akik 40 pengő ellenében pedigrés foxterrier kölyökre vágytak. Egy 1941-es hirdetésben Vitéz Garamszeghy-Ghéczy Sándor, a Nemzeti Színház örökös tagja önállóan főző mindenest keresett a Margit utca 11.-ből. Névtelenül hirdet valaki ugyaninnen eladásra márkás empire étkezőkészletet, kombinált bútort, dísztárgyakat már 1948-ban.
Imár társasházzá válva, 1995-ben engedélyezték a tetőtér beépítését.
A Margit-negyed projekt és az ingatlanok szerepe
A Margit-negyed projekt célja a II. kerület ingatlanjainak hasznosítása és a terület arculatának megújítása. Több szempontból is fontos eszköz az Önkormányzat kezében a Margit-negyed ingatlanjainak kiadása. A terület elhanyagolt állapotának egyik fokmérője a számos üres ingatlan a Margit körúton, aminek nagyobb része az Önkormányzat tulajdonában volt a projekt kezdetekor.
Az ingatlankiadási folyamat szakmai kontrolljára, a beérkezett pályázatok szakmai véleményezésére, a területen lakók és a környékbeli vállalkozók, szervezetek észrevételeinek becsatornázására az Önkormányzat a projekt kezdetekor létrehozta a Margit-negyed Döntéselőkészítő és Tanácsadó Testületet (MNDTT) javaslattételi jogkörrel a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (GTB) felé. A Margit-negyed osztály az üres ingatlanokra beérkezett pályázatokat előkészíti és megküldi az MNDTT felé, a testület döntéséről pedig jegyzőkönyv formájában értesíti a Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási osztályt.
Fontos a területről alkotott percepció megváltoztatása: amíg a program beindításáig a környékről a rossz levegő és a nagy autóforgalomra asszociáltak Budapest lakói, a Margit-negyed fiatalos, friss arculata és a pozitív példák, a változásba vetett hit, a helyi történelmi emlékek és hagyományok, a lakók és a helyi vállalkozók bevonása új kontextusba helyezi a környéket. A Margit-negyed program, mint a Margit körút és környezetének újrapozícionálása, ahol a kulturális eseménymarketing hangsúlyos elemként jelenik meg, éppen a terület identitás rétegeinek feltárása érdekében.
A Margit utca 9. szám alatt is több társasház épült a BLOKK Építész Műhely tervei alapján, amelyek hozzájárulnak a környék modernizálásához.
