Bikás Park lakótelep: zöld oázis a XI. kerületben
A kelenföldi Bikás park és a Bikás-domb a XI. kerület egyik közkedvelt zöld területe. A parkban játszótér és különféle sportpályák is vannak, emellett rendszeresen ad otthont különböző kulturális rendezvényeknek. A Bikás-dombot 1974-ben hozták létre a Kelenföldi lakótelep megépítésével egy időben. 1980-ban került a jelenlegi helyére a domb tetején álló szoborcsoport, amelyről Bikás-domb és park a nevét kapta. Kiss István eredeti, Monda című szoborcsoportja három magyar szürkemarhát ábrázol, a szarvuk között a Napot, a Holdat és a csillagokat jelképező díszekkel. Sajnálatos módon a szoborkompozíciót több alkalommal is megrongálták, és a szimbolikus jelentésű díszek is eltűntek.
A közel egy hektárnyi területű Bikás park a megújulása során számos kikapcsolódási lehetőséggel bővült. Az idelátogatók körében a futópálya a legnépszerűbb, amely már a margitszigeti futópálya látogatottságával vetekszik. A parkban több sportpályát is kialakítottak, többek között focipálya, kosárlabdapálya és teniszpálya is helyet kapott a parkban. A 2014-ben átadott 4-es metró itteni megállójának neve is a szoborcsoportról elnevezett park nevét viseli. A metrókijárat körüli területet új díszburkolattal borították.
A park csücskében elhelyezkedő, nagy kiterjedésű állomás kívülről a Duna-parton álló Bálna Budapest formáját idézi. A hatalmas aszimmetrikus üvegkupola alatt helyezkedik el a metróállomás, ahová a mozgólépcsők az üvegtető alól indulnak. A parkban egy biotó is található, amelynek tisztán tartásához nem használnak mesterséges berendezéseket, vegyszereket. A mesterségesen kialakított tó öntisztulását a mederkialakítás mellett többek között a növények biztosítják.
A megújult park rengeteg különféle rendezvénynek ad otthont. A Bikás parkban évről évre rendeznek meg gyermeknapi programokat és különféle versenyet is - 2015-ben például közlekedési versenyen lehetett itt részt venni. A 4-es metró átadásával kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legjobb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át.
Kelenföld, a Gellért-hegytől délre elterülő lapos terület sokáig jórészt beépítetlen volt. A két háború között kezdett beépülni a terület annak ellenére, hogy ez a rész mocsaras, vizes volt, ezért az itteni lakóövezetet „Bibic-telepnek” hívták a vízimadarak után. A Budai Napló így jellemezte a területet az 1934. „Bibic-telepnek csúfolják és méltán Budapestnek ezt a máról-holnapra kinőtt egyik városrészét, amely a Kelenföld alsó részén néhány év alatt oly rohamosan fejlődött számottevő városrésszé, mint e város egyik külső része sem. A lap megjegyezte, hogy az építkezést itt a telkek feltöltésével kellett kezdeni, hogy „kint legyenek a vízből”.
Alig több, mint 25 évvel később e terület beépítéséről adott hírt a Népszabadság, amely 1960. „Új lakótelep építését kezdik meg az ötéves tervben Kelenföldön, a volt Bibic-telep helyén. A lakótelep építése 1969-ben. Balra a Tétényi út 29. számú ház, a háttérben a Fraknó utca 3. A paneltechnológiával emelt házakat az Óbudai Házgyár paneljeivel képzelték el, a tervezett 7500 lakásból 5200 elemei érkeztek volna a Szentendrei útról. A kinézett terület egykor szeméttelep volt (amivel akkor mást, jórészt komposztálható szemetet jelentett), de a mocsaras múlt megtréfálta az építkezőket. Időközben a lakásszámot megnövelték, 1967-ben már 8425 lakás építéséről szóltak a tervek. Az épülő panelházakról a Budapest folyóirat 1967. „A lakótelep belső részén kiképezett zöldterületet a házgyári termékek tízszintes sávházai veszik körül, az öntött kavicsbetonból épülő 15 emeletes pontházak pedig felkiáltójelként emelkednek ki, az épületek elhelyezkedésének ritmikáját biztosítva. A lakásokról megjegyezték, hogy ellátják azokat beépített szekrénnyel és konyhabútorral, valamint hogy a lakásokat elsősorban fiatal házasok és többgyerekes családok kapják majd. Az eredeti, szűkebb értelemben vett Kelenföldi lakótelep építése 1983-ig tartott, eddig összesen 9387 lakást adtak át, ám a XI. Kelenföld központja mindenképp a Bikás park, amelyet állítólag azért hagytak üresen, mert az itteni talajviszonyok nem tették lehetővé a beépítését. Az elmúlt évtizedekben a kelenföldi házak nagy része átesett a panelkorszerűsítésen, a Bikás parkban és az utak mentén magasra nőttek a fák, és a XI. Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza.

Fenntartható turizmus
2026. július 26. Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. Ahol a mesterséget művészi szintre emelték - Az Iparművészeti Iskola története. Megújul a Horváth-kert Budán. A több mint 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Tárgyalások kezdődnek a népligeti Planetárium jövőjéről. Felújították a IX. kerületben az Ecseri úti metrómegálló feletti teret, fákat és más évelő növényeket ültettek, üvegpavilonokat építettek, s ide helyezték át a Fókák díszkutat, amely korábban a Pest-Buda mozi előtt, a József Attila lakótelepen állt.
Népszerű bejegyzések:
- Detk kiadó albérlet – teljes útmutató a detki albérletek kereséséhez
- Tomori Corner – belvárosi életstílus és luxus a XIII. kerületben
- Energetikai tanúsítványok lekérdezése Kozármislenyben
- Ügyintézési feladatok a Sárbogárdi földhivatali és kormányablaki irodában
- Hogyan alakul különálló társasház több épület esetén az osztatlan közös tulajdonból?
