Bio dombágyás építés – a városi kertek új ökológiai vitathatatlan ereje
Pár éve elkezdett divatba jönni végre az ökológiai dombágyás. A valódi friss - azaz szedés után szinte azonnal elfogyasztott - vegyszermentes zöldség lenne élettanilag a legértékesebb, ezt gyakorlatilag leginkább csak saját kertünkben tudjuk előállítani. A friss zöldségben olyan élő növényi enzimek vannak jelen, melyeket az egész világon kutatások ezrei vizsgálnak és tartják hatékonynak a különböző betegségek elleni küzdelemben. Rohanó világunkban általában kevés idő jut kertészkedésre és a modern díszkertekben általában nincs elég hely egy hagyományos veteményes kert számára, sem idő és erő annak fenntartására.
Az általunk fejlesztett magasított ökológiai dombágyás megoldja ezt a komplex kérdést. A kertépítészet divatos magas ágyását ötvöztük az ökológiai gazdálkodás legintenzívebb termelési formájával, a dombágyással, mindezt modern belső öntöző rendszerrel. Rendkívül kényelmesen, a szélén lévő ülőkéről akár gyógyulófélben lévő ember által is gondozható. Kevés energia és idő ráfordítást igényel, mert a folyamatos növényborítottság miatt jóval kevésbé gyomosodik, normál veteményeshez képest annál nagyobb a terméshozama. Az ágyás szívében elhelyezkedő mikrobiális oltóanyaggal kezelt szerves anyag mag (lignocellulóz, vagyis fa) évekig biztosítja a korai, bőséges termést.
A mag bomlásából kora tavasszal hő, valamint a növények táplálékául szolgáló CO2 szabadul fel. Kirobbanó talajerő köszönhető a mag tartamos tápanyagforrásának, mely működése a beépített öntözőnek köszönhetően a nyári aszályok idején sem áll le. Mind a talajélet, mind a talaj tápanyagainak feltáródása tekintetében optimálisabb a normál veteményesnél, innen a magas hozam is. Az öntözést professzionális beépített, felszín alatti rendszerrel oldjuk meg, melyet nyomáscsökkentőn keresztül gyorscsatlakozóval lehet kerti locsolótömlőről üzemeltetni, így működtetése nem igényel időt, illetve automatizálható.
A betelepítés a növénytársítás és ökológiai vetésforgó alapján történik, így a növények védik egymást a különböző kártevők és kórokozók ellen, tehát nincs szükség vegyszeres növényvédelemre. A rendszer működtetésének szerves része a komposztálás. Amikor valamelyik zöldség betakarításra kerül, akkor a keletkező helyre egy-egy lapát saját komposztot dolgozunk be. Amely egyrészt kitölti a keletkező üres teret, ezzel megtartja a dombágyás magasságát, másrészt pótolja a tápanyagokat.
Az ágyások mechanikus és fizikai kialakítását Lótusz Kertművész (www.lotuszkertmuvesz.hu) kertépítő végzi. A bioélelmiszerek hazánkban csak korlátozottan elérhetők és magas áruk gyakran elriasztja a vásárlókat. A valódi friss (szedés után szinte azonnal elfogyasztott), vegyszermentes zöldség lenne élettanilag a legfontosabb, ezt azonban csak saját kertünkben tudjuk előállítani. Ezekben olyan élő növényi enzimek vannak jelen, melyeket az egész világon kutatások ezrei vizsgálnak és tartanak hatékonynak különböző betegségek elleni küzdelemben. Partnerünk, a Bio-gazdabolt.hu által kifejlesztett speciális magasított ökológiai dombágyás a kertépítészet divatos magas ágyását ötvözi az ökológiai gazdálkodás legintenzívebb termelési formájával, a dombágyással.
Az oltóanyaggal kezelt szerves anyag mag biztosítja a korai, bőséges termést. A betelepítés a növénytársítás és ökológiai vetésforgó alapján történik, így a növények védik egymást a különböző kártevők és kórokozók ellen, tehát nincs szükség vegyszeres növényvédelemre. Ha nincs üvegház vagy fóliasátor a kertben, jó ötlet a dombágyás építése, mivel meggyőzőek az előnyei. Ha a nap járásának figyelembe vételével helyezzük el, a növények a fekvésből adódóan jobban kihasználhatják a nap energiáját. A korhadó, komposztálódó növényi hulladékok hője talán lehetővé tesz némi fagyvédelmet és szezonhosszabbítást.
Végül a durva, fás, nehezen kezelhető kerti hulladékokat is eltüntethetjük hasznosíthatjuk. Tehát nagyon praktikus dolog. A képen egy sima földhányásnak látszik, de a belseje sok zöldhulladékot rejt. A permakultúrás Hügelkultur lenne az ortodox verzió, ott alulra farönköket helyeznek, aztán arra ágakat meg földet, föléje gallyakat, aztán szénát. ebből van a fórumukon egy jó kis képanyag. A miénk ennek teszkógazdaságos, házi és lebutított változata, abból, amink van. A nyár végén Jani összeácsolta a régóta vágyott kerti asztalt és a padokat. A kiülőhöz készített kis kaviccsal borított terasz alapjából jó sok fűcsomó és kerti föld került ki, a tavaszi metszésből pedig egy nagy kupac ágnyesedék. Tehát a hozzávalók nagy része itt volt a kezünk ügyében.
A farönkökből nálunk tűzifa meg asztal meg pad lett, így inkább faágakkal és gallyakkal meg nyesedékkel indítottunk. A zöldségest határoló sövény mellett, egy szélvédett és délnyugati fekvésű sarkot választottunk a dombágyásnak. Alapterülete úgy 1,5 m2. A következő rétegbe felfordított fűcsomók kerültek a kerti asztal és pad alatti területről. Utána lenyírt fűnyesedék és félkész komposzt került, majd megint locsoltuk. Végül a tetejére kerti földet rétegeztem. Megint locsoltuk, ülepítettük. Végül ősszel beültettem spenóttal, Téli vajfej salátával, madársalátával meg rukolával. Szépen ki is keltek. A kerti asztalunk és padunk készítésének melléktermékei tették lehetővé a dombágyás kialakítását. A bútor megint Jani ügyességét dicséri, nagyon büszke is rá. A tavasszal hozatott tűzifából kiválasztott rönkökből készült, kevesebb pénzből, mint egy műanyag garnitúra. Igaz, kb.
A dombágyás - eredeti nevén hugelkultur - évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer Kelet- és Közép Európában a fahulladékok újrahasznosítására. A hugelkultur lényegében olyan emelt ágyás, amelyben a lebontó folyamatok a természetet utánozzák, felhasználva annak minden előnyét. A földbe került fahulladék a bomlása során keletkezett szerves anyagokkal gazdagítja a talajt. A komposztálási folyamat kissé felmelegíti a talajt, így hosszabb a vegetációs időszak, szinte helyettesíti a hidegágyat, gyorsítja csírázást, a növények fejlődését, és kitolja a szezont. Ezt a dombágyást juta szövettel borították, de mulccsal is lehet takarni. Mindkét borítás stabilizálja az ágyást, és csökkenti a vízpárolgást.
Talaj termékenységét javítja, az alatta található silány talaj szerepe háttérbe szorul- nem igényel tápanyag utánpótlást. A tetejére magas termetű növények (például paradicsom) ültetése kifejezetten javasolt, mert ott különösen jól fejlődnek. Az ágyak 5-6 évig „üzemelnek”. Készítéséhez hasznosíthatunk hulladék fát, kerti hulladékot, fűnyesedéket, rőzsét vagy a gyümölcsfákról és a díszfákról lemetszett apró gallyakat. Ezek a dombágyás leglassabban lebomló építőkövei. Egész vastag hasábokat is használhatunk, amelyek mérete 50-60 cm-nél nem vastagabb 30-40 cm-nél nem hosszabb. A fahulladék, jó, ha nem friss, hanem egy éves. A friss hulladék bomlása során több nitrogént von el, viszont a dombágyás tovább megmarad. A már bomló hulladék további bomlásához kevesebb nitrogént igényel, és hasznos mikroorganizmusokkal oltja be a dombágyást. Esetleg variálhatjuk a kettő. Illetve, mint látjuk, bármelyik megoldásnak meg van a jó oldala. Ad absurdum, ha nem áll rendelkezésre, ne használjunk fahulladékot. Felhasználhatjuk az összesöpört avart, egyéb növényi hulladékot. Azonban ilyenkor csökken a dombágyás élettartama. Szükségünk van zöld növényi maradványon kívül érett szerves trágyára, esetleg konyhai hulladékra, amelyek a nitrogén ellátást biztosítják. Feltalajra, komposztra, vagy szerves trágyára, ami megfelelő humusztartalmat biztosít, mulcsra, pl. szalmára. Használhatunk tőzeges földkeveréket is, illetve gazdagíthatjuk a kitermelt feltalajt kertészeti tőzeggel. Szalma mulccsal takart dombágyás. Válasszunk ki egy észak-déli irányú, szélvédett, ha lehet, gyepes területet. Jelöljünk ki egy másfél méter széles területet, amelynek hossza 3-8 méter. Ezzel biztosítjuk, hogy a dombágyás a legtöbb fényt kapja mind keleti, mind nyugati oldalán. De kelet-nyugati tájolás is megfelelő, ha olyan növényeket akarunk beültetni az egyik oldalára, amelyek közvetett napfényt igényelnek. Lejtős területen a csapadék lefolyási irányára kissé ferdén helyezzük el. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? A terület beosztásakor ne felejtsünk el egy dombágyást betervezni. A dombágyás talajhőmérséklete a bomlási folyamatok következtében viszonylag magas a növények élet- és növekedési feltételei kedvezőek. Egy ilyen ágyat akár 5 éven át is használhatjuk folyamatosan, ha állandóan és gondosan ápoljuk. A dombágyást mindig nedvesen kell tartani, mert a belső durva és laza szerkezet gyorsan átereszti a vizet. A dombágyásra soha ne tapossunk rá. Mindig vegyesen palántázzuk a növényeket. A tetejére egy sor paradicsomot ültessünk, mert az ott különösen jól fejlődik. A vegyes kultúrát a már ismert szabályok szerint alakítsuk ki! Nagyon megszívlelendő feltétel, hogy se fák, se építmények ne árnyékolják be. Hossztengelye észak-dél irányú legyen. A dombágyás kialakítására, felépítésére legkedvezőbb évszak az ősz. Ilyenkor megtaláljuk a pázsitról lenyírt füvet, a lehullott lombot, a sövények és fák nyesedékét, valamint komposztföldet és trágyaföldet. A dombágyás felépítésekor a gabonafélék szalmáját is nagyon jól hasznosíthatjuk. Amint a dombágyás készen van, télre takarjuk le vastag mulcsréteggel, így már egészen kora tavasszal alkalmas lesz a talaj a beültetésre. A biokertészek gyakran érdeklődnek az ilyen kertekben is alkalmazható hajtatási eljárások iránt. Nagyon előnyös, ha az ember melegágyban vagy üvegházban maga termelheti meg a korai zöldség szükségletét. Ezekben a berendezésekben még egy sor olyan növényt is termelhetünk, amelyek nagyon érzékenyek a kedvezőtlen időjárási hatásokra. Üzemeltetésükkor vegyük figyelembe, hogy a talajt sokkal intenzívebben vesszük igénybe, emiatt gyakrabban kell trágyáznunk humusszal. Ha a talajt már túlzottan kizsaroltuk, ajánlatos talajcserét végezni a tenyészidőszak után. Ezzel bizonyos mértékig a kártevők és a kórokozók fellépését és károkozását is megelőzhetjük. Ilyenkor a talajt kitermeljük, s az ott maradó felületre vékony rétegben lombot hintünk. Erre hordjuk a trágyát, s minden réteget jól összetömörítünk taposással. Utolsó, tehát legfelső rétegként terítsünk vastag komposztföldet a felszínre, amit a hamarosan beinduló bomlási - korhadási folyamatok által termelt hő felmelegít. A hő mellett felszabaduló szén-dioxid az asszimilációt segíti elő.
Praktikus megoldások és megvalósítás lépései
- Válasszunk észak-déli irányú, szélvédett gyepes területet, és jelöljünk ki 1,4-2,2×3-8 m alapterületet.
- Vágjuk fel a füvet gyeptéglaként; vigyük fel az ágyást úgy, hogy az egyik oldalon legyen belépési lehetőség.
- Ássuk ki az árkot kb. 30 cm mélyre, majd töltsük meg 20-30 cm vastag föld-komposzt keverékkel, és kissé döngöljük le.
- Öntözzük be a szerkezetet csepegtető öntözéssel; a belső lombtakaró rétege 30 cm lombréteg legyen, ami 2-3 év alatt korhad el, s belső fűtést ad.
- Használjunk fás részeket és gyökérzettet a mag belső „fűtéséhez”; ezek 5-7 évre elegendőek, ritkán kell pótolni.
- Fedjük le a felületet mulccsal vagy juta szövettel; növeljük a talaj humusztartalmát és csökkentsük a víz párolgását.
- Ültessük fel a vegyes kultúrát, a tetejére pedig tegyünk paradicsomot, úgy, hogy a naphoz és a fényhez optimálisan hozzáférjenek a növények.
Az ágyás állapotát és környezetét figyelembe véve különösen fontos a rendszeres gondozás, a napfény és a víz megfelelő arányának fenntartása, valamint a kártevők megfelelő elleni védekezés nélküli megoldása. A dombágyás kifejezetten kedvez a késő tavaszi és kora őszi beültetéseknek, de később is alkalmazható, ha a belső öntözés és a mulcs biztosítja a stabil hő- és nedvességgazdálkodást.
Forrás: Armin Lutz: Hogyan lehetek biokertész?