bírósági kivonat illeték mértéke: részletes útmutató a Magyarországon alkalmazott sávos rendszerrel
Bizonyára minden leendő ügyfelünket foglalkoztatja az a kérdés, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a pereskedés. A lehetséges költségek egyike a bírósági eljárás illetéke, amelyet az eljárás megindításakor meg kell fizetni ügyfeleinknek, amennyiben nem részesülnek valamilyen költségmentességben. Fontos kiemelni, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény, Itv.) 2025. január 28-tól módosult. Az Itv. hatályos rendelkezései alapján jelenleg egy sávos rendszer van érvényben.
Az illetékrendszer alapelvei
Az illeték alapját főszabály szerint a pertárgy értéke határozza meg. A módosítás azonban egy komplex, sávos illetékszámítási rendszert vezetett be, amely csupán a fizetendő illeték legalacsonyabb értékét szabályozza, eltörölve az illeték maximumát. 300.000 forintos pertárgyértékig egységesen 18.000 forint illetéket kell fizetni. 300.000 forint felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva.
Az Itv. 42. § (1) A 39-41. január 28-án módosult az illetéktörvény, ami jelentős változásokat hozott a peres eljárások illetékeiben. A módosítás eredményeként alacsonyabb pertárgyérték esetén a fizetendő illeték a korábbiakhoz képest csökkent, míg magasabb értékű (21 millió forintos pertárgyérték feletti) ügyeknél az új szabályozás jelentős többletköltséget ró a felperesekre.
Mire vonatkoznak a különleges tételek?
A bírósági illetékekről és a bűnügyi nyilvántartásból származó kivonat után fizetendő illetékről szóló módosított jogszabály szerint kiemelten fontos, hogy a részletes szabályozás több kivételt is rögzít: például a közhasznú szervezetekre vonatkozó mentességek és a különböző típusú eljárásokra vonatkozó mentességek.
A civil szervezeteket érintő illetékmentességek
Teljes személyes illetékmentességben részesül többek között az állam és helyi önkormányzatok, a költségvetési szervek, bizonyos nonprofit szervezetek, alapítványok és közalapítványok, továbbá egyházak és társadalmi szervezetek. Ezen kívül az alapítványokra is vonatkoznak mentességek bizonyos eljárásoknál.
Kivonat kiadása civil szervezeteknél
A kivonat kiadását kérő személy lehet a szervezet képviselője, alapítvány esetén az alapító, továbbá a bejegyzett képviselő által megbízott ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a civil szervezet erre feljogosított tagja vagy alkalmazottja. A kivonatért illetékbélyeggel kell fizetni a bíróságoknál.
Kik fizetnek illetéket és mikor?
Az alapelvek között szerepel, hogy a peres eljárás illetéke megfizetendő a perindításkor, és bizonyos esetekben költségkormányzati vagy költségkedvezményekben részesülhetnek a felek. A különböző helyzetek között eltérőek lehetnek a fizetési kötelezettségek és mentességek. Az elektronikus és papír alapon történő benyújtásra, valamint a banki átutalásra is lehetőség van az illetékek rendezésére, a modern rendszereknek köszönhetően pedig előnyösebb lehet a készpénzes fizetésre vonatkozó kivételek és feltételek is körültekintően alkalmazva.
- Az Itv. szerint elindított civil eljárások kapcsán gyakran nem szükséges illetéket fizetni bizonyos nyilvántartási vagy változásbejegyzési eljárások során.
- A kivonat kiadását kérőket gyakran jogosítják fel meghatalmazásokkal és közokirattal, amely alapján az ügyintézést elvégzők kérhetik a kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól.
Fontos adminisztratív teendők civil szervezeteknek
Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Országos Bírósági Hivatal felé. A 1%-os felhasználásról a szervezeteknek nyilatkozniuk kell, az érintett adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére többféle formanyomtatvány érhető el a NAV és egyéb hivatalos platformokon.
A közérdekű önkéntes tevékenység szabályai szerint a törvény célja az önkéntesség hatékonyabb mozgatása állami és önkormányzati feladatok ellátásában, de a törvény konkrét tevékenységi köröket és jogosultságokat is meghatároz.
Milyen tranzakciók érintettek az illetékekben?
A törvény részletezi például, hogy öröklés és ajándékozás esetén milyen illetékkötelezettségek keletkeznek, és mely esetekben mentes az illeték megfizetése alól a vagyontárgy megszerzése. A visszterhes vagyonátruházási ügyletek és egyéb jogügyletek kapcsán is meghatározza a mentességek és adóalap kiszámításának módját. Az ilyen szabályok terén fontos a pontos jogszabályok vizsgálata, és szükség esetén jogi tanácsadás igénybe vétele.
Összefoglaló a praktikus tudnivalókról
A bírósági illetékek mértéke Magyarországon ma egy sávos rendszer, melynek alapelve, hogy a pertárgy értéke határozza meg az illeték összegét, míg a 300.000 forintos határ alatt egységes 18.000 forint található. A 300.000 forint feletti tételeknél nyolc sávban változik a mérték, és a módosítás egyes esetekben kedvező, máskor viszont megnöveli a költségeket. Civil szervezetekre vonatkozó mentességek és bevitt kivonatok díja szintén fontos tényező a tervezés során. A határidők és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése alapvető a jogszerű és hatékony jogi tevékenységhez.
| Pertárgy értéke | Illetékkedvezmény / összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 0 - 300.000 Ft | 18.000 Ft | Egyedi összeg 300.000 Ft-ig |
| 300.001 Ft felett | 8 sávos rendszer szerint növekszik | A pontos összeg a pertárgyértéktől függ |
Az Andrássy úti jogalkalmazás és példák segíthetnek a pontos költségek becslésében a konkrét ügyletek esetében. A jogi tanácsadás segít a legmegfelelőbb döntések meghozatalában és a költségek előre tervezésében.
tags: #birosagi #kivonat #illetek