Bizonyítási teher a szavatosság és jótállás tükrében ingatlan adásvételnél

Ingatlanvásárlás esetében fontos kérdés az, hogy milyen hibák, hiányosságok miatt köteles az eladó helytállni, és a vevő milyen igényeket támaszthat az eladóval szemben. A Ptk. (2013. évi V. törvény) szerint a kötelezett (eladó) hibásan teljesít, ha a szolgáltatás, vagyis az ingatlan, a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben, illetve a jogszabályban megállapított minőségi követelménynek. A kötelezett azonban nem teljesít hibásan, ha a jogosult (vevő) a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy ismerni kellett a hibát. A Ptk. a fogyasztók védelme érdekében tovább szigorítja a fogyasztóval szerződést kötő vállalkozás felelősségét, az ellenkező bizonyításig vélelmezve, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.

A szavatossági igények tekintetében elsőként azt kell meghatározni, hogy az ingatlannak, mint a szolgáltatás tárgyának milyen követelményeknek kell megfelei. Amennyiben az ingatlan nem felel meg a fenti szempontok alapján meghatározott elvárásoknak, tulajdonságoknak, akkor az szerződésszegésnek minősül. A hibás teljesítést, mint szerződésszegést kell vizsgálni, és azt, hogy a hiba egyben hibás teljesítésnek minősül-e, mindig az adott szerződés keretei között, annak tartalmához viszonyítva kell értelmezni.

Mikor alkalmas egy ingatlan a rendeltetésszerű használatra?

A rendeltetésszerű használatra alkalmas az ingatlan adásvételi szerződések kontextusában a lakás, ha megfelel a rá vonatkozó minőségi követelményeknek és emiatt alkalmas arra a célra, amire általában egy ingatlannak alkalmasnak kellene lennie. Lakás célú ingatlan esetén ez a cél a lakhatásra való alkalmasság. Ha a tulajdoni lap és az adásvételi szerződés alapján is egyértelmű, hogy az ingatlant lakhatás céljára veszik, akkor az nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha nem rendelkezik a lakásoktól szokásosan elvárt minőséggel.

A használt ingatlanok szavatossága lényegében azt jelenti, hogy az eladó jog- és kellékszavatossággal tartozik az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas voltáért. A szavatosság 5 évig érvényesíthető, de fontos, hogy az eladó nem felel a jól látható, ismert hibákért. A jogosult terhére esnek mindazon hibák, amelyek a használtságból származnak. Ez használt ingatlan esetében azt jelenti, hogy az ingatlan a korának és az abból következő műszaki állapotnak megfelelő mértékben legyen alkalmas a rendeltetésszerű használatra. A használt ingatlanok esetében azonban nem csak a szerződésben foglaltaknak, hanem a vonatkozó szabványoknak és a jogszabályban rögzített építésügyi előírásoknak is meg kell felelni.

A tartozékok, alkatrészek felelőssége

Az ingatlanok esetében a hibás teljesítést nemcsak az ingatlan, hanem annak tartozékai és alkatrészei tekintetében is vizsgálni kell. Az ingatlannak a tartozékaival és az alkatrészeivel együtt kell hibátlannak lennie. Ha a jogosult az adott hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett volna, akkor a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. A hibát tehát nem a birtokbaadáskor, teljesítéskor, hanem a szerződéskötéskor kell a jogosultnak ismernie, vagy számára felismerhetőnek lennie.

Rejtett hibák és bizonyítás

A rejtett hiba szavatosság esetén olyan, amelyet egy átlagember szemrevételezéssel nem észlelne, de a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Az eladó a rejtett hibák hiányáért függetlenül felel, hogy a hiba miatt bekövetkezett-e vagy sem. A rejtett hibák felfedezése kapcsán a vevőt a szerződéskötéskor nem terheli meg vizsgálási kötelezettség. Klasszikus példa: vizesedés nyomok egy falon, külső szigetelés hiánya, vagy salétromos fal.

A bizonyítási teher a hibás teljesítésnél alapvetően a jogosultat terheli: a hiba fennállt-e a teljesítés időpontjában. A fogyasztóknál a vélelem szerint a hiba a teljesítés időpontjában fennállt. A vélelem megdönthető: a kötelezett köteles bizonyítani, hogy a hiba a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett, miközben a hat hónapos vélelem csak fogyasztói szerződésekre vonatkozik. A bizonyítási teher átsugárzó hatása különösen fontos lehet a későbbiekben a kártérítési igényekre is.

A szavatosság és a jótállás alapelvei

A szavatosság a szerződéses felelősséget szabályozza, és a vevőt terheli a bizonyítási teher az eladó hibás teljesítésének fennállására. A jótállás viszont szigorúbb felelősséget jelent, mert a bizonyítási teher megfordul: a hibát a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. Az ingatlanoknál ezt szabályozza például az 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a kötelezett a felhívás után megfelelő határidőben nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. A jótállás kötelezettje az ingatlan mindenkori tulajdonosa lehet, illetve az, aki a szerződésben jótállási kötelezettséget vállalt, vagy jogszabály előírja.

Az új Ptk. szerint a szavatossági igények és a jótállás közötti különbség alapvetően abban rejlik, hogy ki viseli a bizonyítási terhet a perben. Szavatosság esetén a vevőnek kell bizonyítania a hibát a teljesítés időpontjában, míg jótállás esetén a kötelezettnek bizonyítania kell, hogy a hiba csak a teljesítés után keletkezett. A jótállás tovább erősítheti a vevő pozícióját, mert a bizonyítási teher megfordul, és a kötelezettnek kell igazolnia a hiba okát.

Jótállás az új építésű és a használt ingatlanokra

Új építésű lakóingatlanok esetében az ingatlan-forgalmazó vagy a kivitelező általában 3-5-10 év közötti jótállást köteles biztosítani. A jótállási jogokat az adott ingatlan tulajdonosa érvényesítheti. Az új építésű ingatlanoknál gyakran közös tulajdonú szerkezetek is érintettek, így a társasház szavatossági jogait is érinti a kötelezett hibás teljesítése.

A kötelező jótállást érintő jogszabályok időről időre módosulnak, és az új Ptk. hatálybalépésével megváltozott a jótállás és a kellékszavatosság rendszere. A korábban hatályos rendeletek egy része hatályon kívül helyeződött, míg mások továbbra is relevánsak lehetnek a fogyasztók számára, különösen a kötelező jótállás körébe tartozó termékek esetében.

A szavatosság és a jótállás közötti gyakori különbségek

  • Szavatosság: a kötelezett helytáll a hibás teljesítésért; bizonyítási teher a vevőnek kedvezőtlen, kivéve fogyasztói szerződés esetén az első hat hónapban.
  • Jótállás: a bizonyítási teher megfordul; a hibát vélelmezik a teljesítés időpontjához képest fennállónak, és a kötelezettnek kell igazolnia az ezt megfordító körülményeket.
  • A szavatosságra általában öt év az elévülési határidő ingatlanokra vonatkozóan, kivéve fogyasztói szerződéseket, ahol a határidő általában rövidebb lehet a szerződés típusától függően (általában öt év is gyakori, de speciális szabályok ettől elvétve eltérhetnek).
  • A jótállás időtartama az egyes termékekre és szerződésekre vonatkozóan eltérő lehet, és gyakran függ az eladó által vállalt kötelezettségtől és a jogszabályi előírásoktól.

Milyen jogok illetik meg a vevőt hibás teljesítés esetén?

  1. Kijavítás vagy kicserélés a kötelezett költségére, lehetőség szerint 15 napon belül.
  2. Árleszállítás vagy elállás a szerződéstől, ha a kijavítás vagy a cserélés nem lehetséges vagy jelentős kényelmetlenséget okoz.
  3. Elállás esetén a vállalt vételár visszafizetése.

Ha a hiba kijavítása vagy cseréje különösen költséges vagy aránytalan, a bíróság az árleszállítást állapíthatja meg kiindulási alapként a szerződésben rögzített ellenérték alapján.

Kárigény és következménykár

A hibás teljesítésért járó kártérítés megkülönbözteti a tapadó károkat (a javítás, illetve a lakás rendbehozatalának költségei és az értékcsökkenés) és a következmény károkat (a rendeltetésszerű használat hiánya miatti kiadások, elmaradt jövedelem). A következménykárok érvényesítése nem feltétlenül függ a szavatossági feltételektől.

Elővigyázatosság és bizonyítási tanácsok

Ingatlan adásvételnél a legjobb megelőzés, ha a szerződés részletezetten felsorolja az ingatlan lényeges tulajdonságait és hibáit, fényképes dokumentációval kiegészítve. Használt ingatlanok esetében különösen fontos a rejtett hibák feltárása és a szakértői vélemény megszerzése a jóhiszemű perindítás érdekében. A vevőnek a felfedezett hibát a szerződéskötés után haladéktalanul, de legkésőbb két hónapon belül köteles közölni az eladóval.

A bizonyításhoz független szakértői vélemény, és szükség esetén peren kívüli egyeztetésen alapuló elfogadott bizonyítási eszközök nyújtanak segítséget. A kötelezett által ki nem teljesített jótállási kötelezettségek esetén a bíróság mérlegelhet, és a jogkövetkezmények közül akár több jogintézményt is alkalmazhatják egyszerre vagy külön-külön.

Új rendelkezések és a jövő szempontjai

Az új Ptk. és az uniós jog harmonizációja bizonytalanságokat is hoz a gyakorlatba, ezért kiemelten fontos, hogy a vevők és eladók egyaránt tisztában legyenek a kellékszavatosság és a jótállás közötti különbségekkel, továbbá azzal, hogy a fogyasztói szerződéseket érintő meghatározások hogyan befolyásolják a bizonyítási teher viselését és a határidőket.

Ez a cikk a szavatosság és a jótállás alapfogalmait, a bizonyítási teher viselését, az ingatlanokra vonatkozó speciális szabályokat és a gyakorlati jogérvényesítési lehetőségeket foglalja össze a magyar jogrendszer kontextusában.
Infografika: A szavatosság és a jótállás közötti különbségek

tags: #bizonyitasi #teher #lakas #szavatossag

Népszerű bejegyzések: