BM rendelet szolgálati bérlakásról: jogi keretek és gyakorlat

A 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról, és a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott feladatkörök alapján kiadott rendeletek részletezik a belügyi szervezetek által használt szolgálati lakások rendszereit. Ezek a jogszabályok meghatározzák, hogy mely szervek tartoznak a rendelet hatálya alá, hogyan történik a lakások elosztása, ki jogosult önálló lakásra, milyen feltételekkel köthető bérleti jogviszony és miként zajlik a lakáscsere, a használati díj megállapítása, illetve a lemorzsolódás, kilakoltatás és elhelyezés szabályai.

A rendelet hatálya és aláíró kör

A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter vezetése alatt álló szervek belügyi rendelkezései alá tartozó lakásokra és helyiségekre, valamint a központi és helyi lakásügyi szervekre, a rendvédelmi szervezetek állományára, és a hozzájuk kirendelt dolgozókra. Belügyi rendelkezésű lakás lehet állami tulajdonban vagy belügyi vagyonkezelésben lévő lakás, továbbá olyan lakás, amelyre a belügyi szervnek bérlőkiválasztási vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn.

A belügyi lakások típusai

Szolgálati lakás: állami tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakás, amely a BM szervének rendelkezésére áll (bérlőkiválasztási joggal terhelt lakás).
Munkaköri szolgálati lakás: a belügyminiszter által meghatározott beosztás betöltéséhez kötött lakás.
Rendvédelmi feladatokra szolgáló lakások: ezek közé tartozik többek között a BRFK, ORFK és egyéb rendvédelmi szervek saját állománya számára kijelölt lakás.
Központi és helyi lakásügyi szervek: a Belügyminisztérium központi és helyi szerveinek lakásegységei, amelyek a lakások elosztását, kiválasztását és a jogviszonyokat intézik.

Önálló lakásnak minősítés és a foglalkoztatási hely

Önálló lakásnak minősül, ha a kérelmező és házastársa vagy élettársa és velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonrésze eléri az 50%-ot, illetve ha a kérelmező és bérlőként használt bérlakásban állami vagy önkormányzati szerv rendelkezik. Emellett önálló lakás lehet az is, amelyet olyan közelmúltban bérbe adtak, hogy a használat másiknak átengedése nélkül marad fenn. Foglalkoztatási helynek tekintett település a napi hazautazás lehetőségével rendelkezik, és a 60 km-es körzetet is magában foglalhatja, ha a munkarend ezt lehetővé teszi.

A bérleti jogviszony és a szerződés

A belügyi rendelkezésű lakás bérbeadására írásbeli kérelmet lehet benyújtani, amelynek feltételei között szerepel, hogy a kérelmező a belügyi szervezettel legyen munkaviszonyban vagy foglalkoztatási jogviszonyban, és a foglalkoztatási helyén ne legyen önálló lakás. A bérleti szerződés legfeljebb 10 évre köthető, és az 5. melléklet vezetőjének előzetes engedélyével a határidő 3 évvel meghosszabbítható indokolt esetben. A szerződés tartalma a meghatározott időtartamra szól, szabályozva a távollétek, felek jogait és kötelezettségeit, valamint a bérleti díj és közüzemi költségek viselését.

A bérlő csak írásos hozzájárulással fogadhat be harmadik személyt a családtagn kívül a lakásba.
A bérlő köteles a bejelentett tartózkodási helyen élni és a beköltözést követő 3 munkanapon belül nyilvántartásba venni.
A bérlő köteles két hónapot meghaladó távollétét bejelenteni, és ezt az időszakot nem lehet felhasználni a bérleti szerződés megszüntetésére.

A bérleti díj és a szállóférőhelyek

A szállóférőhelyek használati díját a tárgyévet megelőző időszak tényleges költségei alapján állapítják meg, minimum a tényleges önköltség. A díjat a használó havonta, az illetményből történő levonással fizeti meg. Ha a díjat határidőre nem fizeti meg, a kötelezettség teljesítésére írásbeli felszólítás érkezik. A használó köteles a szállóegységet rendeltetésszerű állapotban átadni a kilakoltatás vagy megállapodás felmondása után.

Csere és elhelyezés

A belügyi rendelkezésű lakások bérlői egymással előzetes hozzájárulás alapján cserélhetik ki bérleti jogviszonyukat. A helyi lakásügyi szerv dönt a cserékről, és ha szükséges, kijelöli a cserelakást. A cserefeltételek figyelembe veszik a munkakörhöz kapcsolódó elhelyezést és a beosztás fennállását. Ha a csere után új szerződést kötnek, a korábbi időtartam beszámít az új szerződésbe.

Elhelyezés vállalása és elidegenítés

Az 5. melléklet szerint a vezető jóváhagyása mellett a kivételes foglalkoztatási érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolhatják a további hosszabbítást. Akinek a szolgálati lakást elidegenítették vagy lemondott róla, öt évig nem jogosult belügyi rendelkezésű lakásra, kivéve ha különleges körülmények ezt indokolják. A nyilvántartási és elosztási rendszert lakásbizottságok segítik, ahol képviselve van minden állománycsoport és a szakszervezetek is bevonásra kerülnek.

Összegzés a gyakorlati alkalmazásról

A BM rendeletek részletezik a lakások és helyiségek elosztását, a bérlői jogokat és kötelezettségeket, a csere feltételeit, a szállóférőhelyek díjait és a különleges méltányossági eseteket. A szabályok célja a szolgálati lakások hatékony és igazságos kiosztása, figyelembe véve a foglalkoztatási helyet, a családi körülményeket és a polgári alkalmazottak jogait. Az eljárások keretében a helyi lakásügyi szervek és a központi szervezetek közös megértésre és együttműködésre törekednek.

#BalitangA2Z | “SPLICED AT MISLEADING VIDEO,” INIREKLAMO NG IBA-IBANG GRUPO

tags: #bm #rendelet #szolgalati #berlakas