BME építési iratok BFL – Tervtár, adatbázisok és hozzáférés a Budapesti levéltárban

A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről tételszintű rekordok állnak rendelkezésre. A levéltár tervtárának különféle keresőfelületeken közzétett adatbázisaiban az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervtári irategyütteseinek összes tervlapja és a kapcsolódó iratanyag többsége is megtekinthető - a budaiak, az óbudaiak és az 1861 után készült pestiek leíró adatai kereshetőek is.

Az 1873 utáni építési engedélyezési terveknek egyelőre csak egy kisebb részről áll rendelkezésre adatbázis. A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről rendelkezésre állnak tételszintű rekordok. Ezek az adatok az adott sorozat jellegétől függően vagy egy-egy tervezési feladatot, építkezést írnak le, vagy pedig egy adott ingatlanhoz kapcsolódó, hosszabb időszak során keletkezett terv- és iratanyagra vonatkoznak. A rekordok adattartalma igen eltérő lehet.

Pest, Buda és Óbuda városokban az 1873-as városegyesítés előtt végzett építkezések tervanyaga teljes egészében digitalizálásra került, kizárólag e digitális másolatok kutathatók. A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pest fel- és Budán is a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk.

Budán a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810-1827, 1832-1834) és a Szépítő és Építő Bizottmány (1850-1873) sorozataiban lelhetők fel. Pest esetében első helyen említendő a Pest Városi Szépítő Bizottmány, amelyet József nádor hozott létre a város fejlesztésére, szépítésének, rendezésének irányítására; ennek helyébe 1861-től a Pest Városi Építő Bizottmány lépett. Óbudán 1861-ben jött létre a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett.

Buda és Óbuda városok tervei (XV.17.a és XV.17.c) megtalálhatók a Közgyűjteményi Portál Térképek és építészeti tervek adatbázisában. A tervek leíró adatai a BFL nyilvántartó rendszerében (Query) is szerepelnek. Az adatbázisban a tervek alábbi adataira lehetséges keresni: építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, az épület korabeli és mai címe, telekszáma, illetve helyrajzi száma.

A tervek és a kapcsolódó iratok digitális felvételei - a Queryben fellelt jelzet alapján - az Elektronikus Levéltári Portálon is megtalálhatók. A Pest városában 1861 és 1873 között végzett építkezések terveit és a kapcsolódó iratanyagot (tervek: XV.17.b.312, iratok: IV.1305) feldolgozó adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető. Az adatbázis a Pest városi Építő Bizottmány működése során tárgyalt több mint 11 000 építési engedélyezési ügy adatait tartalmazza, ehhez kapcsolódnak az időszakból fennmaradt közel 6000 tervrajz és a rájuk vonatkozó bizottmányi iratok digitális másolatai.

Az évenként újrakezdődő számozással, folyószám/évszám rendben iktatott terv- és iratanyag a benyújtott engedélyezési tervet, engedélykérelmet, valamint a bizottmányi és a tanácsi végzést tartalmazza. Az engedélyezési tervek között bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, ideiglenes épületek és kisebb toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A leíró adatokban az építkezés helyszínének egykorú és mai címe és telek/helyrajzi száma, az építész és az építtető neve, valamint az épület jellege szerint lehet keresni.

A fővárosban a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában (XV.17.d.329) találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. Az irategyüttes egy adott épület eredeti építési tervein túl a későbbi átalakítások, bővítések, bontások, portálépítkezések stb. építészeti és tartószerkezeti terveit is tartalmazza. A Nagy-Budapest kialakításával a fővároshoz csatolt területekre vonatkozóan a tervtár csak 1950 után keletkezett terveket őriz, a korábbi építésügyi iratok - esetlegesen - az elődtelepülések iratai között lelhetők fel.

Az adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban került közzétételre. Ezeken a keresőfelületeken egy ingatlan főbb építési fázisainak adatai külön-külön rekordokként jelennek meg, tehát egy épülethez jellemzően több rekord is tartozik. Az adatbázisban az építkezés helyszínének egykorú és mai címére, valamint helyrajzi számára, az építészre, a kivitelezőre és az építtető nevére, továbbá az épület típusára lehet keresni.

Budapest Főváros Levéltára őrzi a 19. század második fele meghatározó hazai építésze, Ybl Miklós (1814-1891) terveinek gyűjteményét, amely az ország legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a Levéltári iratgyűjteményekben, a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető adatbázis az Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírását adja. Az adatbázis a tervanyag nagy részéről digitális felvételeket is tartalmaz, kivéve azokat a terveket, amelyek digitalizálása technikai okokból nem volt megoldható.

Az adatbázis minden egyes tervrajzról részletes leírást ad: tartalmazza az adott lap leíró adatait (felirat, szignó, méret, anyag, technika), a tárgyat, a helyszínt, a készítési időt és az adott építkezéshez kötődő személyek meghatározását, valamint a legfontosabb szakirodalmi adatokat is. A levéltári nyilvántartó rendszer mellett a Közgyűjteményi Portálon is kereshetők az adatok. A kiválasztott ügyeket a rekordokban feltüntetett levéltári jelzetek alapján lehet azonosítani: például XV.17.a.301, XV.17.a.302, XV.17.b.311, és így tovább. A budapesti tervtár 1873 utáni részének feldolgozása folyamatos, és a 1950 utáni Nagy-Budapesthez kapcsolódó iratok egyre szélesebb körben érhetők el.

Fontosabb tervek és adatkörök a BFL rendszerében

XV.17.a.301 - Buda sz. kir. főváros tervei, Építési Bizottmány (Baucomission), 1810-1834 (teljes sorozat, 1810-1834). Itt a Budai Város területeinek tervei és kapcsolódó iratai érhetők el.

XV.17.a.302 - Buda sz. kir. főváros tervei, Szépítő és Építő Bizottság (SzB, SzBK), 1850-1873 (teljes sorozat, 1850-1873).

XV.17.a.303 - Buda sz. kir. főváros tervei, Tanácsi iratok közül kiemelt tervek (BT), 1853-1874 (teljes sorozat).

XV.17.b.311 - Pest sz. kir. város tervei, Szépítő Bizottság, 1804-1861 (teljes sorozat).

XV.17.b.312 - Pest sz. kir. város tervei, Építő Bizottság, 1861-1873 (teljes sorozat).

XV.17.c.321 - Óbuda mezőváros tervei, Építési Bizottság, 1861-1873 (teljes sorozat).

XV.17.d.329 - Budapesti (székes) főváros tervei, Építési ügyosztályok tervtára, 1873-2006 (5000-7500 közötti helyrajzi számok tekintetében).

XV.17.f.331.b - Építészek, vállalkozók, vállalatok, beruházók tervei. A Közgyűjteményi Portálon közzétett adatok között ezek a tételek külön rekordként jelennek meg, és a tervek digitalizált példányai is elérhetők, amennyiben rendelkezésre állnak.

Ybl-hagyaték és más fontos gyűjtemények

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékei és levéltári gyűjteményei szintén jelentős szerepet játszanak a tervanyag feldolgozásában. Ybl Miklós hagyatéka közel hétezer tervlapjának darabszintű leírását a Közgyűjteményi Portálon és az Elektronikus Levéltári Portálon is elérhetővé tették. A digitális felvételek nagy része elérhető a portálokon, kivéve azokat a terveket, amelyek digitalizálása technikai okokból nem volt megoldható.

A keresés gyakorlati irányai a Tervtárban

A keresés során szempontként szolgál az építtető neve, a tervező neve, a tervezés éve, az építkezés jellege, az épület jellege, a korabeli és mai cím, telekszám és helyrajzi szám. A tervek és a kapcsolódó iratok digitális felvételei - a Queryben fellelt jelzet alapján - megtalálhatók az Elektronikus Levéltári Portálon is. Az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda tervanyagának egy része teljes digitalizáltságú és kutatható, míg a 1873 utáni tervek egyelőre csak korlátozottan érhetők el adatbázisokban.

A Budapesti Népbíróság és egyéb fővárosi büntetőügyek elektronikus iratainak kutatása is elérhető az E-tárakban, azonban a személyes adatok védelme érdekében egyes rekordok anonimizálására van szükség, és a digitális megbízhatóság érdekében a legérdekesebb anyagok kutathatósága- túlnyomórészt a levéltári kutatóteremben biztosított jogosultság mellett történik. A felsorolásban szereplő adatbázisok és táblázatos jegyzékek útmutatást adnak az egyes ügyek kiválasztásához és a kapcsolódó iratok azonosításához.

Történeti kiemelések és megőrzött anyagok

A fővárosban a 19. századi építészeti és közigazgatási iratok jelentős részét a levéltár és a közgyűjtemények őrzik. A 1950 utáni Nagy-Budapest kialakításával a tervtár újabb területeket érintő terveket is tartalmaz, és a digitalizált példányok között megtalálhatók a Lágymányos, a Gellérthegy, a Vár, a Krisztinaváros telekadatai is. A tervtár adatai a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, illetve az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében érhetők el.

Adatok és táblázatos áttekintés

Az adatok közlését segíti, hogy a táblázatban megjelölt tételekhez tartozó képek és leírások egy része a digitális archívumban elérhető, és a releváns keresőfelületeken lehet hozzáférni. A tervtár és az engedélyiratok összefüggő anyaga lehetővé teszi, hogy egy-egy építési projektről több rekordot és különböző időszaki dokumentumot is megismerhessünk.

tags: #bme #epitesi #iratok #bfl

Népszerű bejegyzések:

• Felelősségek a közös képviseletben: útmutató a lakóknak
• Paraßházak és tájegységek a Skansen belsejében
• Közös tulajdon zárának cseréje: eljárások és költségek
• Kedvezményes kamatozású lakáshitel részletes feltételei és összefoglalása
• OTP Lakópark Szolnok – üzemidő és nyári nyitvatartási rend