Bontás építési napló kell-e? Részletes iránytű az engedélyekről és a kivitelezésről
Az egyik leggyakoribb kérdés épületbontás előtt: kell-e bontási engedély? A válasz attól függ, milyen épületről van szó, hol található, milyen védettség alatt áll, és érint-e szomszédos épületet. A megrendelők gyakran keresnek olyan kifejezéseket, mint „bontási engedély kell-e”, „épület bontása engedély nélkül”, „családi ház bontási engedély”, „bontás bejelentés” vagy „bontási terv”.
A bontási engedély fontossága és feltételei
Bontási engedélyre különösen akkor kell figyelni, ha az épület műemlék, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett, vagy zártsorú, illetve ikres beépítésű, és a bontás szomszédos épülettel közös vagy határos szerkezetet érint. Fontos, hogy a helyi önkormányzati és településképi szabályok is befolyásolhatják a bontást. Bontás előtt érdemes írásban ellenőrizni a releváns feltételeket. A „szomszéd szerint nem kell engedély” vagy „régen sem kellett” típusú információk kockázatosak.
A bontási dokumentáció célja, hogy a bontás ne improvizált munkavégzés legyen, hanem előre megtervezett, biztonságos folyamat. Ha egy engedélyköteles bontást engedély nélkül kezdenek meg, annak hatósági következménye lehet. Ezért a bontás előtti ellenőrzés nem felesleges adminisztráció, hanem a megrendelő védelme. Engedélyköteles bontásnál számolni kell azzal, hogy a kivitelezéshez megfelelő dokumentáció, felelős műszaki vezetés és elektronikus építési napló is kapcsolódhat.
Az elektronikus építési napló (e-napló) szerepe
Nem biztos benne, hogy kell-e bontási engedély? Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési napló vezetendő (jelenleg már elektronikus formában: e-építési napló). Az e-naplóban a munkaterületen keletkezett hulladék mennyiségét és fajtáját folyamatosan dokumentálni kell. A jogszabályi előírások szerint a munkálatokat felelős műszaki vezető irányítja. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása is az ő feladata, amennyiben jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezett.
A bontás kivitelezési sorrendje és gyakorlati részletek
A felvonulást követően az alábbi sorrendben kerülnek elbontásra az épületszerkezetek: lekapcsolás a közművekről, beépített bútorok, épületgépészeti berendezések, nyílászárók szárny- és tokszerkezete, meleg burkolatok (PVC, linóleum, parketta, szőnyegpadló), szaniterek, vízvezetékek, szerelvények, tető héjazás, kémény, vízszigetelés, bádogos szerkezetek, tetőszerkezet, födémburkolatok, hidegburkolatok és felbetonok, feltöltések a födémben, béléstestek, födém tartószerkezet (gerendázat), lépcsők, válaszfalak, függőleges tartószerkezetek (falak), alapok, lábazatok. A jelentős részben kézi erővel történő bontás, betonok esetén általában gépi bontókalapács szükséges. Családi lakóházaknál a falak bedöntését gyakran földmunkagéppel végzik. A szükséges szállítójármű a törmelék mennyiségétől függ.
Hulladék és környezetvédelem
Ha veszélyes anyag kerül elő - például Ha az elbontott hulladék (sitt) mennyisége a jogszabályban meghatározott küszöbértéket meghaladja (a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján) -, a hulladékokat csak fajtánként csoportosítva szabad a munkaterületen felhalmozni. Az elszállítás igazolhatóan végzendő el, erről nyilvántartó lapot kell vezetni. A hulladékkezelés részletes előírásait a fent említett rendelet tartalmazza, érdemes ott olvasni részletesebben.
Bontás befejezése, bejelentések és geodéziai visszaállítás
A bontás befejezését követően az építtető feladata, hogy a befejezés tényét a hatóságnak bejelentse. Az OÉNY rendszerébe fel kell tölteni a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot. Érdemes olyan szolgáltatót választani, aki a földhivatali ügyintézést is elvégzi, és az OÉNY-be is feltölti az elkészült munkát. Amennyiben a hulladék mértéke meghaladja a jogszabályban előírt küszöbértéket, a felelős műszaki vezető vagy az építtető köteles az illetékes környezetvédelmi hatósághoz benyújtani a hulladék nyilvántartó lapot. Az épület bontás tényét át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba, és a földhivatali eljárást meg kell indítani a szükséges mellékletekkel.
A bontás során fontos, hogy a födémszerkezetek és falak bontása során figyelembe vegyük, hogy mit bontunk: az építőipari kivitelezés különböző fázisai befolyásolják a költségeket és a végső bontási árakat. Az épület bontás ár jelentősen változhat a falak anyagától és vastagságától, a födém típusától, valamint attól, hogy kézzel vagy géppel történik a bontás. A bontás utáni helyreállítás és vízvezeték-szerelés részleteiről is érdemes előre tervezni: új vízvezeték kiépítése, régi nyomó vezeték cseréje, csőtörés Javítás és a külső-belső szaniterek leszerelése is a folyamat része lehet.
Az építési napló története és aktuális helyzete
Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, és tartalmazza a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó adatokat. Az elektronikus építési napló visszaadja a napló vezetésének és ellenőrzésének egész folyamatait, és a benne szereplő információk alapján történik a kivitelezés felügyelete. 2019 októtere óta bizonyos esetekben nem kell építési naplót vezetni, például amikor az építkezés magánszemély saját lakhatási céljait szolgálja, vagy amikor a bejelentés egyszerűbb eljárás keretében történik. Ha minden rendben zajlik, a napló vezetésének költségeit és terheit sikerül minimalizálni, de a laikus építtető számára a dokumentáció hiánya növeli a kockázatokat. Az e-napló vezetése tehát részben kötelező és részben ajánlott a megbízható és átlátható kivitelezés érdekében.
Az építési napló tartalmát és a bejegyzéseket a beruházók érdekeit képviselő szervek és szakemberek ellenőrzik. A bontás tudomásulvételi eljárása 2016-tól megszűnt, a bontási tevékenység tényét az ingatlan-nyilvántartásba átvezetve jegyzőkönyvbe foglalják. Az eljárások aktuális szabályozása magában foglalja a letölthető és benyújtandó dokumentációk körét is, amelyeket az Építésügyi Hatóságok és a földhivatal részéről is ellenőriznek.

tags: #bontas #epitesi #naplo #kell
Népszerű bejegyzések:
- A Papaverhof Den Haagban – Jan Wils tervei
- Hogyan érjük el az egyszerűség hatását a belsőépítészetben
- Ingatlanjog iratminta illeték: a lakásvásárlás adóigazságossága – részletek
- Gyula Ajtófalva zártkerti kínálata – átfogó áttekintés
- 527-es ház az Óbudai Kísérleti Lakótelepen: 1958–1964-es kísérleti lakásépítés
