Bonyhád Petőfi lakása: történet és helyszínek Pest utcáin

Rengeteg helyen megfordult élete alig több mint 26 éve alatt Petőfi Sándor, így nem meglepő, hogy Pesten is több ízben látogatást tett az 1840-es években.

Petőfi pesti napjainak fontos helyszíne volt a mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca sarkán álló Zrínyi Vendégfogadó és Kávéház, melynek helyén napjainkban a nagy múltú Danubius Hotel Astoria, illetve annak étterme és kávéháza, a Café Astoria várja vendégeit.

1844 végétől Petőfi néhány hónapot élt a fogadó mellett álló épületben, amely egykor Kölber Jakab kocsigyártó háza volt.

Ez idő alatt két jelentős művén, A helység kalapácsán és a János vitézen dolgozott, de állítólag többször ellátogatott a Zrínyi fogadóba is lazítani.

A Duna közelében álló egykori Vadászkürt szálló az 1840-es években 60 szobával, kávéházzal, étteremmel, sörházzal és borházzal várta a vendégeket, akik nyaranta akár az Aranykéz utcai teraszon is kávézhattak.

A vendégfogadóban működött az Árkádia télikert, ahol zöldellő fák és növények közt bújtak meg a terített asztalok, illetve egész Pesten egyedülálló módon „folyóvizes mosdókat” használhattak a vendégek.

Petőfi újdonsült feleségével, Szendrey Júliával 1847 novemberében költözött be első közös otthonukba, a Dohány utcai albérletbe, amely egy háromszobás, tágas, világos lakás volt.

Schiller Károly egyemeletes házának első emeleti lakása azonban túl drágának bizonyult a friss házasoknak, így társbérlőként Jókai Mór költözött be melléjük.

Pest belvárosában, a mai Pilvax-közben működött egykor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legendás helyszíne, a Pilvax kávéház.

Petőfi és a fiatal értelmiség számos tagja, többek között a Petőfi alapította Tízek Társasága, majd valamivel később a márciusi ifjak is itt gyűltek össze megvitatni a közélet fontos kérdéseit.

Az eszmecserék mellett a vendégek jókat ettek-ittak, biliárdoztak, kávéztak, hazai és külföldi újságokat olvastak a Pilvaxban.

Voltak, akik annyi időt töltöttek itt, hogy ide címeztették a leveleiket, míg Petőfi és Jókai névre szóló dákóval biliárdozhattak.

1848. március 15-én a Dohány utcai albérletből Petőfi és társasága a Pilvaxba sietett, hogy pontokba szedjék a forradalom követeléseit és megfogalmazzák a 12 pontot.

Még a forradalom évében átnevezték a kávéházat, ami Petőfi kezdeményezésére a Szabadságcsarnok nevet kapta.

A szabadságharc bukása utáni években a kávéházat több tulajdonos is üzemeltette eltérő neveken, mígnem az 1910-es évek elején lebontották az épületet városrendezési okokból.

Petőfi utolsó pesti lakhelyeként tartjuk számon az egykor a Rákóczi út és a Síp utca sarkán álló Marczibányi-házat, ahol először 1844-45 környékén vett magának kvártélyt barátjánál, Egressy Gábornál, a Nemzeti Színház kiváló színészénél.

Másodszor 1849 májusában költözött be a Rákóczi úti házba a költő, ezúttal feleségével és a néhány hónapos Zoltánnal együtt.

A második emeleti lakásban három szoba volt, melyből kettő a Dohány utcára, egy pedig az udvarra nézett.

A Dohány utcára néző két utcai és egy udvari szobából álló lakásban Petőfiék már hárman laktak: felesége és ő, valamint az 1848.

A mai Dohány és Síp utcák sarkán álló egykori Marczibányi-házban Petőfiék utoljára Pesten (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893.)

A hatalmas ház kifejezetten bérlakások céljára épült, és a Dohány utcai Schiller- és Marczibányi-házak helyén a XX. század első harmadában új, nagyvárosias épületek emelkedtek.

A Marczibányi-házat Petőfi lakásával együtt 1936-ban bontották le (Forrás: Pesti Napló Képes Melléklete, 1936.)

A képen ma Királyi Pál utca 18. található meg a Dohány utcai Schiller-házban volt Petőfi első főbérleti lakása (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893.)

Áttekintés Petőfi budapesti lakásainak térképéről a 19. században

Budapest környéke ismertetve: Hol szálljunk meg és mik a látnivalók | Magyarországi útikalauz

tags: #bonyhad #petofi #lakas

Népszerű bejegyzések: