Az utcafronti kerítés engedélyezése és szabályai

A kerítés építése minden ingatlan- és telektulajdonosnak jól felfogott érdeke. A kerítés egyértelműen elkülöníti a telekrészeket, a kertet vagy udvart az utcától, emellett komoly védelmi funkcióval is bír. Kerítésépítésnél a biztonsági mellett az esztétikus külső is fontos szempont. Szerencsére mára már olyan sokféle megoldás közül választhatunk, amelyekkel nem kell kompromisszumot kötnünk: a kerítés lehet szép, modern, stabil és időtálló egyben.

Mielőtt azonban nekilátnánk, hogy a tökéletes kerítést felépítsük ingatlanunk köré, érdemes tájékozódni az építés törvényi feltételeiről. Ennek elmulasztása esetén kellemetlen meglepetések is érhetnek minket. Maga a kerítés műszaki építménynek minősül, és építése nem engedélyköteles. Építési engedély nélkül telepíthető, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kialakítású lehet.

A kerítés létesítésére vonatkozóan, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (röviden: OTÉK) határozza meg az általános előírásokat. Telepítés előtt mindenképpen informálódjunk a helyi építésügyi előírásokról.

A kerítésépítés jogszabályi háttere

A kerítés építésére vonatkozó fő szabályokat az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a szomszédjogokat szabályozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szomszéd nem akadályozhatja a kerítésed építését, de te sem építhetsz olyat, ami aránytalanul zavarja a szomszédod életét. Ez különösen fontos a telekhatár kerítések esetében, ahol gyakori a vita, hogy ki építse és ki tartsa karban a kerítést.

A magyar építési jogszabályok szerint a kerítés építése és cseréje az esetek túlnyomó többségében nem engedélyköteles tevékenység. Azonban minden település rendelkezik helyi építési szabályzattal (HÉSZ), amely tartalmazhat a kerítésre vonatkozó külön előírásokat. Mivel számos helyi önkormányzati szabály létezik, ezért azokat nem tudjuk ismertetni cikkünkben, de mindenképpen javasoljuk, hogy kerítés telepítése előtt érdemes utána járni az adott helyi építésügyi szabályoknak.

Külön utánajárást igényel, ha műemlék telkén álló kerítés építéséről van szó, erre szigorúbb szabályok érvényesek.

Általános előírások az OTÉK szerint:

• A kerítésnek teljes egészében a telken belül kell állnia, és kapuja nem nyílhat közterületre.
• A közterület használatát semmilyen módon nem veszélyeztetheti az építtető, itt gondoljunk például a szögesdrótra.
• Üdülőövezetben kizárólag nem tömör kerítés vagy élő sövény létesíthető.
• A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrót vagy pengés drót) nem lehet alkalmazni.

Utcafronti kerítés: a ház "arcának" kialakítása

Az utcafronti kerítés nemcsak funkcionálisan zárja le a telket, hanem egy "arc" is egyben. Tükör. Meghatározó szerepet tölt be az épület megjelenésében, ezzel is hozzájárulva az épület stílusához, megjelenéséhez. Először ezt látja meg mindenki, ami nagyban befolyásolja az első benyomást. A kerítés növelheti, de csökkentheti is az esztétikai és nem utolsósorban az ingatlan értékét is.

Az utcafronti kerítésnél gyakran alacsonyabb limitet szabnak a magasságra, mint az oldalkerítésnél. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) határozza meg az utcafronti kerítés maximális magasságát, amely általában 1,5-2 méter között mozog, de településenként eltérhet. Fontos, hogy az utcafronti kerítés gyakran áttört formában javasolt a jobb kilátás és a városkép harmonikusabb megjelenése érdekében.

Saroktelken gyakran előírják, hogy a kilátás és közlekedésbiztonság érdekében a kerítés nem lehet teljesen tömör a saroknál.

Oldalkerítés és hátsó kerítés: a telek lehatárolása

Az OTÉK előírásai a teljesség igénye nélkül a következők:

• A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.
• A szabályok szerint az utcai kerítés, a jobb oldali (oldalhatáron álló beépítés esetén a házhoz csatlakozó) oldalkerítés megépítése kötelességünk.
• A hátsó kerítés felének megépítése hárul ránk, de ezt célszerű a hátsó szomszéddal közösen építeni.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a szomszédos telkek közötti kerítés fenntartása a szomszédok közös kötelezettsége, a költségeket arányosan viselik. A magyar jogszabályok nem mondják ki, hogy kinek kell építenie a jobb oldali kerítést. Ez egy elterjedt tévhit. A Polgári Törvénykönyv alapján a telekhatáron álló kerítés közös tulajdon, és közös megegyezéssel kell gondoskodni róla.

Ha már tudjuk az előírásokat, kezdődhet az építés. Kerítést tehát nem muszáj építeni, de érdemes: feladata lehatárolni, védeni az ingatlant.

Speciális szabályok és anyagok

Szögesdrót: A kerítés csak 2,00 m magasság felett, a belső oldalon tartalmazhat balesetveszélyes elemeket (pl. szögesdrótot). A szögesdrót használata lakóövezetekben erősen szabályozott. Magyarországon az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai alapján a kerítés nem veszélyeztetheti a közlekedőket és a szomszédos ingatlanokat. Külterületeken, például mezőgazdasági területeken a szögesdrót gyakrabban előfordul, de itt is a balesetvédelmi szempontok az irányadók.

Sövény: A sövény sok családi ház és kert természetes határolója. Jogi szempontból a sövény is kerítésnek minősül, ha telekhatáron áll. Az általános gyakorlat szerint a sövény nem lóghat át a szomszéd telekre.

Kutyatartás: Ha kutyát tartunk a kertben, a kerítésre külön szabályok vonatkoznak a biztonság érdekében. A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az állattartásról kimondja, hogy az állat nem jelenthet veszélyt a környezetére.

Támfal: Amikor a terepviszonyok miatt támfalra van szükség, annak építése már építési engedélyköteles lehet. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint támfal akkor építhető engedély nélkül, ha 1 méternél alacsonyabb és nem terheli szomszédos telek.

Tervezés és kivitelezés

Bár a kerítés építése nem engedélyköteles, azonban ez mégsem jelenti azt, hogy bármilyen kialakítású kerítést szabadon építhetnénk. Mielőtt tehát nekilátnánk, hogy felépítsük kerítésünket, minden esetben tájékozódjunk a jogszabályi feltételekről.

Az építész szemmel nézve az utcafronti kerítés nemcsak funkcionálisan zárja le a telket, hanem egy "arc" is egyben. Meghatározó szerepet tölt be az épület megjelenésében. A kerítés növelheti, de csökkentheti is az esztétikai és nem utolsósorban az ingatlan értékét is. E mellett több funkcionális szerepe is van a kerítésnek a körbehatároláson kívül. Ez a ki és bejárás biztosítása (különböző kapuméretek, toló, nyíló kapuk stb. meghatározása). Egyéb eszközök, tárgyak elhelyezése, pl. gázóra, villanyóra szekrény, postaláda helyeinek pontos megtalálása is fontos feladat. Továbbá egyéb építményeket is a kerítés részeként érdemes elhelyezni.

A jó és rossz megoldások között nagy különbség lehet. A kerítés abszolút illeszkedhet a házhoz stílusában, anyaghasználatában. Egy régebbi építésű épülethez is meglehet találni a hozzá illő megfelelő megoldást. Egy "parasztházhoz" is nagyon szép kerítést lehet készíteni, ami stílusban harmonizál.

A kerítésépítésre vonatkozóan, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (röviden: OTÉK) határozza meg az általános előírásokat. A kerítésnek teljes mértében a telken belül kell lennie és kapuja nem nyílhat közterületre. Építettő/Beruházó semmi esetre sem veszélyeztetheti a közterületet, például szögesdróttal vagy pengés dróttal. Üdülőövezetben nem alakítható ki tömör kerítés, így akár a sima táblás megfelelő lenne, viszont szóba jöhet akár az élősövény is.

A jogszabályi előírások megismerése után indulhat is a kerítésépítés! Előtte persze érdemes kiválasztani az igényeinkhez leginkább igazodó kerítésrendszert! Gondozásmentes kerítésrendszerünknek köszönhetően a telepítést követően kerítéseink - sok más kerítéstípustól eltérően - már nem igényelnek rendszeres karbantartást.

tags: #bp #xx #ker #utcafronti #kerites #engedelyeztetese

Népszerű bejegyzések:

• Útmutató a modern építkezéshez
• Szolnok Kiadó Házak
• Telefonszámok és címek Magyarországon
• Felújítás Debrecenben
• Fedezd fel a HopTop Brewery-t