A téglák falazókövei: útmutató a modern építkezéshez
Az építkezés az egyik leglátványosabb szakasz, amikor a ház lassan formát ölt. A falak megépítése kiemelt fontosságú, hiszen a ház külső falazatának tartószerkezeti, térelválasztó, hő- és hangszigetelő szerepe is van. A modern építkezési technológiák és anyagok lehetővé teszik a gyorsabb, hatékonyabb és energiatakarékosabb falazást. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a téglák falazóköveiről, a technológiai újításoktól kezdve a lábazat fontosságán át a különböző téglafajtákig.
A modern téglafalazás előnyei és technológiái
A hagyományos építkezési módszerekkel szemben a modern technológiák számos előnyt kínálnak. A Rapid technológia lényege, hogy a téglákat a gyártás során felfekvő felületükön síkra csiszolják, így, mint két asztallap, nagyon pontosan egymásra helyezhetők a következő sorokban. Rapid tégláinkkal akár kétszer gyorsabb a falazás. Kivitelezők számára díjmentes szolgáltatást nyújtunk, melynek keretében kollégáink az építkezés helyszínén oktatást tartanak az első sor megépítésével, valamint a Rapid technológiával kapcsolatban.
Az ENERGY+ rendszer, mint a Porotherm Thermo tégla, optimális alapot biztosít az energiatakarékos építkezéshez. A nútféder (N+F) kifejezés annyit tesz: horony-csap. Tehát egy nút-féder kapcsolódás van kialakítva a függőleges fugában (így adódnak át a vízszintes terhek), ezért csak vízszintes irányban szükséges habarcsot alkalmazni.
A téli építkezés korlátai is enyhülnek a modern technológiákkal. Míg a hagyományos habarcsos falazással +5°C felett kell a téglafalat rakni, úgy hogy a rákövetkező 24 órában se legyen hidegebb, addig a ragasztóhabos kötések esetében a munka akár -5°C környezeti hőmérsékletig elvégezhető. Ennek az oka, hogy a hagyományos habarcsban (cement, víz, mész és homok) levő víz megfagyhat, ha ennél hidegebb van.
A tévhitekkel ellentétben a modern kerámia téglák nem igényelnek rengeteg vizet a habarcshoz. A hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest például a Porotherm Rapid rendszer esetében - amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül - mindössze 8 liter.
Gyakran felmerül, hogy a modern, „üregesre” készített téglák nem elég erősek. Valójában a kerámia tégla formastabilitása kiemelkedően magas. A terhelés okozta alakváltozását tükröző kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. A kerámia tégla kiváló tulajdonságokkal rendelkezik nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor is, így a belőle épült házak évtizedekig tartanak.
A falazat, a tetővel kiegészülve, alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, ám a ház teljes költségvetésének alig 8-10%-át teszik ki. Ezen, illetve a szakszerű kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk.
A lábazat fontossága és a nedvesség elleni védelem
Bár nem erre esik először a tekintetünk, a lábazat kulcsszerepet játszik az épület szerkezeti stabilitásában és víz elleni védelmében. A lábazat átveszi az alapzattól az épület terhelését, megakadályozza a talajból felszivárgó nedvesség bejutását az épületbe, és védi a falakat a csapadékvíz és az olvadó hó által okozott nedvesedéstől. Hőveszteség szempontjából is kritikus terület, hiszen az épület alsó része érintkezik a talajjal, ezért nem maradhat el a lábazat hőszigetelése sem.
A lábazat nedvesedésének okai közé tartozik a rossz vagy hiányzó vízszigetelés, a járdáról visszaverődő esőcseppek, a felfröccsenő csapadékvíz, valamint a sérült vagy rosszul lejtő járda. Előfordulhat, hogy a cserére szoruló ereszcsatorna-rendszer is okozhat vizesedést. Fontos ellenőrizni a járda lejtését és állapotát, valamint az ereszcsatorna és a vízelvezető rendszerek állapotát, és szakemberrel ellenőriztetni a vízszigetelés hiányát vagy állapotát.
Ha a lábazat felett nincs megfelelő vízszigetelés, utólag kell megoldani a védelmet. Többféle utólagos vízszigetelési módszer létezik: lemezbeütéses, injektálós, bitumenes lemezes, vízszigetelő habarcs, szigetelésvédő dombornyomott lemez és dréncsöves eljárások. A szigetelésvédő dombornyomott lemez egy nagy sűrűségű polietilén (HDPE) alapanyagú, bordázott vagy nútos felületű szigetelőlemez, amely megakadályozza a talajból származó nedvesség átszivárgását a falazatra, óvja az alatta lévő vízszigetelő réteget, valamint biztosítja a talajvíz és a csapadékvíz elvezetését a fal felületétől.
A lábazat vízszigetelése és hőszigetelése azért lényeges, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lábazat és a homlokzat találkozásánál, így itt megelőzhető legyen a fal nedvesedése és a penészképződés. A homlokzatra kőzetgyapotot vagy hagyományos EPS, illetve grafitos EPS-lemezt is be lehet építeni. A vízzáró lábazati szigeteléshez viszont XPS szigetelőanyagot kell használni, mert annak minimális a vízfelvétele.
A nedvesség- és sóterhelés csökkentésére felújító vakolatot szokás használni. Porózus szerkezete lehetővé teszi, hogy a nedvesség pára formájában távozzon, a sókat viszont megkösse a vakolat belsejében. A lábazat nedvesedésének és salétromosodásának kezelése időrabló és költségigényes folyamat, azonban elengedhetetlen a ház szerkezeti stabilitásának és esztétikai megjelenésének megőrzéséhez.
Milyen tégla alkalmas a lábazatra?
A ház alapja a teherhordó szerkezetek alapja és támasza. Meg kell védenie az épületet a vízszivárgástól és a hideg levegő behatolásától. Könnyű elkerülni a nehézségeket az épület üzemeltetése során - vásároljon egy jó téglát a lábazathoz. A lábazati szerkezetek építésének sajátosságait szabályozó SNiP szerint a lábazathoz olyan téglák használhatók, amelyek nyomó- és hajlítási teszteken estek át.
Az anyag kiválasztásakor vegye figyelembe az épület össztömegét, a hó mélységét télen, és az építkezés helyszínéül szolgáló régió szeizmikus jellemzőit. Minden lakóhelyiség a tervdokumentációnak megfelelően épül fel, ahol a biztonsági tényezőt előírják.
A lábazati téglának rendelkeznie kell megnövelt nyomószilárdsággal (legalább 200 MPa), szabványos mérettel, környezetbarátsággal és biztonsággal, valamint nedvességállósággal és relief felülettel.
Az építés során a következő tégla típusok használhatók, amelyek megfelelnek az alapra vonatkozó követelményeknek:
- Szilikát tégla: Alacsony költségű és szabványos formájú termék. Nem használható magas páratartalmú régiókban. Más téglákkal szemben jobban megfelel az alapokkal való munkához, ajánlott az M-150 márka. Mások jól felszívják a folyadékot, ami a blokk szerkezetének megsemmisüléséhez vezethet. Az M-150 több mint 50 fagyasztási időszakot képes ellenállni. Ha az építkezés nedves éghajlatú régióban történik, az M-250 minőség ajánlott.
- Kerámia saválló tégla: Az építőanyag ellenáll a nedvességnek, védi az épületet a hirtelen hőmérséklet-változásoktól, és nagy biztonsági résszel is rendelkezik. A saválló kerámia téglák ellenállnak a negatív külső tényezőknek, és a nagy sűrűség ellenáll a szerkezet maximális terhelésének.
- Klinker tégla: Tartós és szép. Különböző árnyalatokban készül, ami lehetővé teszi az anyag kiválasztását a ház kialakításának megfelelően. Az anyag sűrű, ami lehetővé teszi teherhordó szerkezetek építésénél történő felhasználását. Előnyei közé tartozik a fagyállóság (F-100-tól), szilárdság (az M-250-től).
Szigorúan tilos használni:
- Üreges kerámia tégla, kerámia blokkok.
- Préselt tégla.
- Bármilyen keményedési technológiájú cellás beton blokkok.
A mészhomoktégla csak 3. felelősségi szintű épületek - nyári konyhák, üvegházak, garázsok és más melléképületek - építésénél használható. Lakóépületnél a megfelelő téglát kell választani az alapozáshoz. Az épület megbízhatóságának és szilárdságának biztosítása érdekében az anyagok vásárlásakor számos feltételnek kell teljesülnie: a tégla szilárdságának legalább 20,0 MPa-nak (M-250 márka), a fagyállósági szintnek nem lehet alacsonyabb F-100-nál.
A pincefalak építéséhez falkövek is használhatók: könnyűbeton töltött duzzasztott agyag és salak; finomszemcsés beton gránit rostélyokon; nehéz beton - betontégla.
A falazási munkafolyamat lépései
A falazási munkákat minden esetben az alapozással indítjuk el. A téglák falazásához az esetek jelentős többségében az úgynevezett sávalapozást használjuk. Magát az alaptestet mindig betonból készítjük, de sóderrel dúsíthatjuk. Fontos figyelembe venni azonban a talaj minőségét, hiszen ez mindig meghatározza az alapozás módját.
Amennyiben az alap felső rétege nem egyenletes, még a falazás előtt egy vékony habarcsréteggel kiegyenlíthetjük a felületet, melyre a kötés után azonnal megkezdhetjük a bitumenes szigetelés elterítését, amit legalább 10 centiméteres átfedéssel valósítunk meg.
Mielőtt nekilátnánk méregetni, a vízszigetelést érdemes elkészíteni, de csak a falak alá. Ha az egész lemezt leszigeteljük, akkor az építés során tuti, hogy sérülni fog. Átfúrni a vízszigetelést nem kéne, csak rajzolni szabad a szigetelő lemezre. Én fehér alkoholos filccel jelöltem a pontjaimat ki.
A falazó habarcs lekeverésének előkészítése után a munkát minden esetben a leendő fal síkjának két szélén indítjuk el. Ezáltal habarccsal rögzítjük a két szélső téglát, majd a kettő között kihúzzuk a falazó zsinórt, mely rögtön megadja az épülő fal vonalát. Mindig vegyük figyelembe, hogy a falazás során félkötést alkalmazzunk, vagyis ha a kezdő sort egymás mellé elhelyezett, felsorakoztatott téglákkal kezdtük meg, akkor a második sort erre merőlegesen fekvő, párosával elhelyezett blokkokkal folytassuk, majd így váltogatva járjunk el egészen a falszerkezet legtetejéig.
Ügyeljünk arra, hogy a falazó habarcsot minden téglára egyenletesen kenjük fel - jó megoldás az is, ha előre felhordunk egy réteget, majd felrakodjuk a téglákat -, de kenjünk elegendő masszát a téglaközökbe is, amihez használjunk kőműveskanalat.
Az első sor tégla kirakása a legfontosabb lépés. Ilyenkor kell helyrehozni a vasalt aljzat (szerelőbeton) magasságbeli hibáit, és ekkor lesz meg a falak végleges helye is. Ha ezt leraktuk, akkor ettől már nem térhetünk el. Az első sor általában baromi lassan és vastag habarcsréteggel szokott készülni.
- Szintezés: Lézeres szintező és jelfogó segítségével meg kell nézni, hogy a falak mentén hol a legmagasabb pont. Ezt a pontot jelöljük meg, és tegyünk rá egy téglát.
- Sarkok kirakása: Keverjünk be falazóhabarcsot, és kenjük ki vastagon a sarkokat. Állítsuk be a sarokra a téglát, csappal kifelé! Mérjünk rá a tetejére a lézerrel, és ha alacsonyan vagyunk a szinthez képest, akkor tegyünk még habarcsot alá! A gumikalapáccsal addig kocogtassuk a téglát, amíg a jó szintre nem ér. A kis vízmértékkel nézzük meg, hogy minden irányban függőben áll-e a tégla, és a teteje vízszintes-e!
- Közbenső téglák rakása: Ha megvannak a sarkok, jöhetnek a kitöltő tégláink. Feszítsünk ki egy vezetőzsinórt, ami irányt ad a tégláinknak. Habarcsoljuk telibe az első 3 tégla alatti területet, és kezdjük el lerakni a téglákat! Szépen függőbe, vízszintezve, lézerrel ellenőrizve a magasságukat. A nútfédert úgy kell rakni, hogy leengedéskor csikorogjon a tégla.
A nútféderes kialakításnak köszönhetően az állófugákat nem szükséges kihabarcsolni, a nútféderek összekapaszkodnak, tartják és hőszigetelik a falat. Ha vágni kell a téglát, akkor úgy vágjunk, hogy egy nútféder találkozzon, a vágott oldalt meg jól töltsük ki habarccsal!
A második sortól kezdve már a kötések körül forog minden: az álló fuga nem eshet álló fugára. Így a téglák jól összekapaszkodnak, elosztják és átadják a terheiket egymásnak a habarcson keresztül. Leginkább a feles kötésre törekedjünk, ez a legideálisabb statikai szempontból.
Válaszfal építése és bekötése (ahogy én csinálom)
A fugázáshoz nem kell megvárni, hogy a frissen rakott fal megkössön, hiszen a téglák közti habarcsot ilyenkor még jól tudjuk formázni. Kesztűt húzva, az ujjunkkal aprólékosan kihúzkodjuk a réseket.
Téglagyárak és a Porotherm technológia
A Porotherm Profi termékcsalád a legkorszerűbb téglatechnológia Magyarországon. A csiszolásnak köszönhetően a téglák milliméterpontosak, hasonlóképpen az ebből épülő falazat is. Számos speciális építhető falazóelem áll rendelkezésre a különböző igények kielégítésére.
A Porotherm HS termékcsalád az építhető falazóelemek új generációja. A csiszolási technológia révén a téglák rendkívül pontosak, ami lehetővé teszi a vékony habarcsréteg használatát, ezáltal gyorsabb és gazdaságosabb a falazás.
A téglagyárak folyamatosan fejlesztik termékeiket, hogy megfeleljenek a legszigorúbb építészeti és energetikai követelményeknek. A modern kerámia téglák kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, hozzájárulva az energiatakarékos építkezéshez.
tags: #labazat #epitkezes #tegla