Cegléd Szolnoki út lakótelep története
Korábbi cikkünkben az egymással harmonizáló színeket mutattuk meg. Ezek elengedhetetlenek a hangulatos, harmonikus otthon kialakításakor. Azonban az egymással harmonizáló színek esetében is érdemes betartani néhány szabályt, hogy ne essünk túlzásba. Ebben a cikkünkben a ceglédi tüzépünket mutatjuk be.
A Bemutatóterem és a kapcsolódó szolgáltatások
A Buda-Házépítő Kft. A bemutatótermünket megtalálod Cegléden a Szolnoki út 77. szám alatt, a 4-es főúton. Tetőfedő anyagok: Beton és kerámia tetőcserép széles kínálatával várunk. Faáru: Rétegelt lemezt, lambériát, hajópadlót, vagy fűrészárut keresel? Hozd be tervrajzodat, vagy alaprajzod: kiszámoljuk neked a szükséges anyagszükségletet, hogy neked ezzel ne kelljen foglalkoznod. Sőt az anyagszükséglet mellé elkészítjük a költségvetésed is. Ezért próbáljuk megkönnyíteni a dolgod anyagmintákkal. Többféle katalógusból is tudsz választani igényed szerint. Ne aggódj, mi segítünk neked a nehéz építőanyagok házhoz szállításában, ha szükséged van rá.
Ha felújításon, építkezésen gondolkodsz
Ha felújításon, építkezésen gondolkodsz, vagy már bele is vágtál, gyere el a Buda-Házépítő Kft.
A Miasszonyunktól Nevezett Kalocsai Iskolanővérek története
A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek társulata 1922-ben érkezett Ceglédre. „… leányifjúságunk fokozottabb valláserkölcsi oktatására és nevelésére" vállalkoztak; tevékenységük látványos eredménye a később Szent Józsefről elnevezett katolikus polgári leányiskola megalapítása volt. Az új intézményben, a Pesti út 4. Három év múlva, 1930-ban új épületet emeltek itt; ennek tervezője a főleg katolikus templomok építésével megbízott DR. FÁBIÁN GÁSPÁR (1885-1953) volt.
A földszinten a tantermek, az emeleten a nővérek szobái, cellái, az udvarban a kápolna: ezekből az egységekből állt az új létesítmény. Az új intézményt Klebelsberg Kunó is megtekintette. „A miniszter inkognitóban érkezett s éppen azért csak szűkebb környezet fogadta" - írta a látogatásról a Cegléd és Környéke című hetilap 1930.
A katolikus polgári leányiskola népszerű intézmény volt Cegléden, hiszen a nővérek szívesen vártak itt minden diákot, tartozzék az bármely vallási felekezet. A kápolnában sok szép ájtatosság volt, és soha nem volt üres, mindig volt, aki imádkozott. Ez a kápolna nagyon kedves és szép volt. Magyar-Mayer Antal, a budapesti Képzőművészeti Iskola tanárának tervei szerint és közreműködésével lett kifestve. A négy ablak is művészi üvegfestménnyel volt ellátva. A fafaragású oltárt Tirolból hozatták Csipkó László és neje kedves közreműködésével.
A „zárda" (ahogy a ceglédiek nevezték) mégis a legrövidebb életű iskola lett városunkban. Az összes magyarországi szerzetesrendet egy 1948-ban kelt törvénnyel feloszlatták. A ceglédi zárdát 1950. A képeslapot a Szent István Társulat négyféle (kék, zöld, fekete, barna) színben adta ki, valamikor az 1930-as évek elején. (Reznák Erzsébet: Képeskönyv Ceglédről. A térképes képeslapok a képeslapgyűjtők kedvelt témái közé tartoznak. Az egyik itt látható. Ezt 1972-ben adta ki a városi tanács; dr. A térképen ott van szinte minden fontos ceglédi középület.)
Képeslapok és helytörténet
A képeslapot a ceglédi Sárik-nyomda adta ki, az 1930-as évek elején jelent meg. A ceglédi evangélikusok a 18. században kezdték meg az önálló gyülekezeti életet: első nyilvános istentiszteletüket 1792-ben tartották és még abban az évben tanítót választottak. A millennium évében aztán felépült az új templomuk; a Sztehlo Ottó tervei szerint épített Isten háza és a hozzá tartozó bazársor városunk egyik legszebb épületegyüttese. Az evangélikus 1928-ban iskolájukat cserélték le. Az iskola emeletén az egyház két egykori tanítójának emlékére 1934-ben táblát avattak fel. Az evangélikus iskola épületét 1944-ben a hadsereg foglalta le hadikórházként, a tanítás csak 1945-ben kezdődhetett el újra itt. Három év múlva következett az államosítás, de az egyház régi iskolája továbbra is oktatási célokat szolgált. Sokan ma is így emlegetik: „a kis Táncsics”.
A képeslap más történeteket is felidéz. Emlékeztet a kiadóra, Simon Jánosra (1882-1943), aki Garab Józseffel közösen 1920-ban alapította meg a Simon és Garan nyomdavállalatot. A nyilvántartás szerint az Eötvös téren volt a cég székhelye, majd 1928-ban innen átköltöztek az evangélikus bazárba, az evangélikus templom jobbjára. Simon Jánosék foglalkoztak könyv- és papírkereskedéssel, adtak ki újságot; 1944-ig tizenkétféle hírlap jelent meg a kiadásukban. Simon János szerkesztette ezeket az újságokat és egy ideig ő írta meg az éppen aktuális városi ügyeket is e lapokba. Közismert ember volt, aki a ceglédi iparosok amatőr színjátszóinak előadásait harminc éven át szervezte és rendezte! A Simon és Garab nyomdát az alapító tulajdonosok halála után Garab József fia örökölte és működtette tovább. A Szabadság téri vállalat túlélte az államosítást, az átszervezéseket, a tulajdonosváltozásokat és végül 1996-ban költözött ez az épületből véglegesen. A képeslap Simon János hagyatékából került elő.
Szolódrészek és közéleti emlékek a Szolnoki út mentén
A ceglédi történeti képeslapok egyik legjellegzetesebb részlete a Szolnoki út környéke, mely tartalmazza a rákövetkező épített környezetet, a templomokat, iskolákat és a különböző vállalkozásokat. A képeslapokon látható házak és arcok egykor a városkép meghatározó elemei voltak, amelyek ma már a történeti emlékek között élnek tovább. A város 14. századtól kezdve folyamatosan fejlődött, és a 19-20. században megőrizte harmonikus központi arculatát. A Millennium idején emelt épületek ma is hozzájárulnak a városkép egységéhez. A városkép harmonikus, egységes központja Gubody Ferenc polgármester évtizedeken át tartó munkájának is köszönhető. A ceglédi élet sokrétű története elsősorban a templomok, iskolák és kulturális intézmények köré szerveződik.
Kalocsai iskola és a Közösségi emlékek
A Ca. 1835-ben alapított templomok és a hozzájuk kapcsolódó intézmények története szorosan összefonódik a város vallási és oktatási életével. A képeslapokon megjelenő részletek bepillantást engednek Cegléd sokrétű múltjába, ahol a vallásos intézmények és a középületek egyaránt formálták a város arculatát. A város fejlődése a középkortól kezdve a török hódításokon és az ipari fejlődésen át a 20. század modernizációjáig ível, és ez a történet szerves részét képezi a Szolnoki út lakótelep történetének is.
Természeti és földrajzi háttér
A város földrajzi elhelyezkedése a Duna-Tisza közének síkvidékén meghatározta mind az építészeti, mind a közlekedési fejlődést. Cegléd az Alföld kapujaként és a Gerje patak árterével körülvéve alakította ki a sajátos városképét. A korai településszervezés után a közéleti események, a piacok és a közlekedési útvonalak együttesen formálták a város mikro-közösségeit, köztük a Szolnoki út menti lakótelep környékét is.
Országos és helyi emlékek összegzése
A ceglédi képeslapok és írásos visszaemlékezések gazdag korok összefüggő történetét tárják elénk: a város fejlődése és a helyi közösségek emlékei egyaránt hozzájárulnak a Szolnoki út lakótelep történetéhez. A város történelmének összefogása segít megérteni, hogyan formálódott a mai ceglédi közösség, és milyen elemek maradtak fenn az emlékekben a XXI. században is.
Adatok és források
- A Miasszonyunktól Nevezett Kalocsai Iskolanővérek története és a korabeli építészeti tervek.
- A képeslapok kiadói és nyomdai háttere, a Simon János-gyár története.
- A város közéleti eseményei a Kossuth-téren és a Kossuth-szobor története.
- A történeti leírások a 18-20. századi oktatásról és a település urbanisztikájáról.
Történeti összegzés
A ceglédi Szolnoki út lakótelep története a város hosszú múltra visszatekintő összetett történetét foglalja magába. A kötetek és képeslapok alapján megismerhető az épített örökség, a vallási és oktatási intézmények, valamint a közösségi emlékek összefüggése a város mindennapjaival. A harmonikus városkép a történeti emlékek és a modern lakótelep közös eredménye, amelyet a helyi közösség és az önkormányzat közösen formáltak az évszázadok során.
tags: #cegled #szolnoki #ut #lakotelep #tortenete