Colosseum építésének éve és története

A Colosseum építésének évei épp úgy megérintik a római építészet történetét, mint magát az adott időszak politikai és társadalmi kontextusát.

Előzmények és alapítás

A Colosseum az ókori Róma amfiteátruma, ma nevezetes látványossága a városnak.

A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén.

I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is.

A nyitóünnepségen Titus avatta fel szertartásos keretek között, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel; a száz napig tartó ünnepségsorozaton összesen 9000 vadat mészároltak le.

A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét pedig a középkorban kapta, valószínűleg Nero kolosszusa után.

A Colosseum a Flavius-amfiteátrum néven vált ismertté, a név történeti háttere a Flavius-dinasztiához kötődik.

Építés és szerkezet

Az elliptikus alaprajzú aréna 188 m hosszú, 156 m széles, és körülbelül 48,0-48,2 m magas volt, mészkőből, tufából és téglából emelték.

Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolták, amelyek mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították.

A négy szintből az alsó három egyenként 80 boltívből áll.

A földszinttől a felső emeletekig terjedő nézőtér 50 ezer és 80 ezer közötti számú néző befogadására volt képes.

A nézőtér részei között nem volt átjárás, saját bejárati folyosókkal rendelkeztek.

A nézőtér elrendezése a római elitnek alul, a plebejusoknak pedig feljebb kínált helyeket a hierarchikus elrendezés szerint.

A Colosseumhoz félkörben kiszolgáló épületek csatlakoztak, amelyek gladiátoriskolákból, Samiarium-ból és Summum choragium-ból álltak.

A küzdőtér alatt helyezték el a küzdelmekben részt vevő helyiségeket, az állatketreceket és a raktárakat, az aréna padlóját pedig homok borította.

A földalatti részekben a hipogeum különböző járatokkal és kamrákkal szolgált a kellékek, állatok és gladiátorok tárolására, valamint a meglepetés elemek megvalósítására a látvány során.

A Colosseum felépítését a császárok finanszírozták és karbantartották; az építés az ókor egyik mérnöki csodájaként ismert.

Történelmi idővonal

Építés (i.sz. 70-80): Vespasianus császár kezdeményezte Kr.u. 70-ben, a Domus Aurea területén, a Négy Császár korszaka utáni időszakban.

Felszentelés (i.sz. 80): Titus befejezte az építést, és a megnyitó látványosságokat rendezték meg.

A Colosseumot az idő folyamán többször módosították, melyek közül a harmadik emeletes felújítás után a Colosseum jelentősen megváltozott.

A Flavius-amfiteátrum elnevezés a Flavius-dinasztiát tükrözi; a Colosseum elnevezése a középkorban terjedt el.

A földtömeg és a földrengések hatásai miatt az épület állapota idővel romlott, és a középkorban számos részét erődként vagy építőanyag-forrásként használták fel.

A középkorban a Colosseum mártíromság szimbolikumává vált; a keresztény jelképek hozzájárultak a hely értelmezéséhez.

A reneszánsz idején megindult a klasszikus örökség megőrzésének és restaurálásának törekvése, XIV. Benedek pápa 1749-ben felavatta keresztény helynek a Colosseumot.

A modern korban pedig a Colosseum továbbra is Róma ikonikus szimbóluma, és 1980-ban UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

Építészet és technikai részletek

A Colosseum elliptikus alaprajzú arénája 187,75 m hosszú és 155,6 m széles; a külső kör loggiái alatt haladt be a tömeg a 52 bejáratán keresztül.

Az ívek és a boltozatok tömeges szerkezeti megoldásokat igényeltek; a főfalakat boltozatos átjárókkal törték át a tehercsökkentés érdekében.

A Colosseum felső emeletein található attika-szint is jelentős méretű volt, amely a tömeg elosztását segítette.

A Velarium, a lehúzható napellenző, a közönséget védte a nap és az eső ellen, és 240 faárboc tartotta.

Az aréna padlóját homok borította, amelyet különböző rétegekben raktak le, és a küzdőtér alatt is kifejezetten szerkezetes tervezés volt.

A Colosseum kapui és bejáratai egyedi nevekkel rendelkeztek, például Porta Triumphalis és Porta Libitinaria, a földalatti rész pedig összekölt a külső világot a belső arénával.

A Colosseum anyagai között szerepelt travertin és Carrara-márvány, melyek a külső és belső felületekhez is felhasználtak voltak.

A kő harántfalakat deszkával borították be a padló által okozott kopás ellensúlyozására, és a föld alatti részekből a részeket a közönség felé a látnivaló érdekében hozták fel.

Római játékok és események

A Colosseumban a gladiátorviadalok a legismertebb események közé tartoztak, ahol a gladiátorok és a vadállatok harcoltak a közönség szórakoztatására.

A venationes állatvadászatok, a naumachiae tengeri csaták színjátéka és a görög mitológiát idéző drámák is gyakran megjelentek az arénában.

A látványosságok közé tartozott a tengeri csaták újraalításának megvalósítása is, amelyet az arénát vízzel töltve értek el.

A nagy fesztiválok időtartama és a részvevők száma jelentősen függött a császárok ünnepségeitől, például Traianus császár dicsőségének megünneplése 123 napig tartott és 10 000 gladiátor, valamint 11 000 állat vett részt.

Megközelítés és látogatás

A Colosseum könnyen megközelíthető a római tömegközlekedéssel: a Colosseo Metróállomás közelében található.

A jegyeket érdemes online előre megvásárolni; egyes részeket vezetett túrával is be lehet járni, illetve kombinált jegy váltható a Forum Romanummal együtt.

A városban sétálva vagy tömegközlekedéssel a Colosseum a középkor legikonikusabb román emlékek közé tartozik, amely ma is kiemelkedő módon mutatja meg az ókori Róma mérnöki és kulturális nagyságát.

Építészeti összegzés és jelentőség

A Colosseum a Római Birodalom legnagyobb amfiteátruma volt, és az elliptikus szerkezete a római mérnöki tudás egyik csúcspontja.

A Colosseum az ókor egyik legismertebb és leglátogatottabb történelmi helyszíne, amely ma is lenyűgöző marad a részletek gazdagságával.

Megoldások a tervezésben a hozzáférhetőségre és a tömegek kezelésére irányultak, így az épület hosszú évszázadokon át használható maradt.

Illusztráció: Colosseum látképe a városban

A római Colosseum kegyetlen története

Építés évei összegzően

  1. 72-ben kezdődött a Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt.
  2. 80-ra elérte a befejezést és megnyitották a közönség előtt Titus uralkodása alatt.
  3. A negyedik emelettől az amfiteátrum legfelső részeinek kialakítása Domitianus korához köthető.
  4. A felszín alatti részek, a hipogeum és a különböző járatok kiépítése a későbbiekben történt.
  5. A Colosseum évszázadokon át szolgált, miközben különböző rendeltetéseknek adott otthont, és később a korszak átalakulásával megőrzésre és restaurációra szorult.

tags: #colosseum #epitesenek #eve

Népszerű bejegyzések: