Fegyvernek helyrajzi számok és történelmi-közigazgatási összefüggéseik
Nagy hangsúlyt kap a helyrajzi számok megértése a település fejlődésének megértésében, hiszen ezek a mutatók fejezik ki a település területének rendjét, az ingatlanok jogi helyzetét és a történelmi településszerkezetet. A szöveg a település környezetének földrajzi és közigazgatási kontextusát tárgyalja, kiemelve a közlekedési kapcsolatok és a történelmi események összefüggéseit.
Fegyvernek fekvése és közlekedési kapcsolatok
Szomszédai és a közlekedési folyosók meghatározzák a település megközelíthetőségét: északkelet felől a Kendereshez tartozó Bánhalma, kelet felől Kenderes, dél felől Örményes, délnyugat felől Törökszentmiklós, nyugat felől Nagykörű, és északnyugat felől Tiszabő található. A közút központjának déli peremén halad át a 4-es főút, amely kelet-nyugati irányban vezet Budapest-Szolnok között, illetve Debrecen és Nyíregyháza felől is fontos összekötő út. A vasútvonal a városon nem halad át, de a Budapest-Záhony-vasútvonal mintegy egy kilométerre délre húzódik a déli határszél közelében, és a Fegyvernek-Örményes megálló a település és Örményes nevét is viseli.
Ősi és történelmi helyrajz és településszerkezet
A bronzkorban és vaskorban is éltek a területen, a későbbi korokból pedig szarmata-kori leletek kerültek elő. A 19. század végére a német telepesek beilleszkedése hozzájárult a település magyarországi etnikai és kulturális arculatához. 1856-ban a Tiszát szabályozták 74 átvágással és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség, 1876-ban pedig a Tiszai közép járásba sorolták be.
1940-es és korábbi történelmi események hatása
1919-ben román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A társadalmi feszültségek nyomán 1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, amelyet 1922-ben számoltak fel.
Demográfiai és vallási összetétel
2013-ban a lakosság 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A vallási megoszlás a római katolikus 67,5%, a református 8,1%, a görögkatolikus 0,3%, az evangélikus 0,1% volt, míg 13,8% nem tartozott egyetlen egyházhoz sem. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát, és 15,3%-a nem nyilatkozott. 2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,1% pedig egyéb, nem hazai nemzetiségűnek vallotta magát; a 10,9%-os nem nyilatkozás továbbra is megfigyelhető.
Kiemelkedő történelmi személyiségek
Hámori József, Széchenyi-díjas biológus és egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az egyetemi élet vezető alakja volt; Hevesi József szintén a településhez kötődő fontos személyiségek közé sorolható.
Településkép és a helyrajzi számok védelme
A település közigazgatási és építési szabályozásában a helyrajzi számok fontos szerepet játszanak. 2013 óta a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a település közigazgatási eljárásai és a városiasodás védelmében több rendelet és határozat született. A népi lakóházak és gyűjtemények védelme magában foglalja a Táncsics Mihály út 185. alatti ingatlant is, amely a sváb hagyományokat és az Annaházának nevezett településrész történetét tükrözi.
Helyrajzi számok és a település kulturális öröksége
A helyrajzi számok használata lehetővé teszi az építmények és történelmi negyedek megőrzését, valamint a beépítés módjának dokumentálását. A népi lakóházak és gyűjtemény megjelölése a helyi településkép védelmének része, amely megőrizheti a sváb telepesek által létrehozott, rendezett településrészt és a kapcsolódó építészeti értékeket.

Adatforrások és hivatkozások
A szövegben megjelenő adatok és történelmi események különböző forrásokból származnak, köztük a helyi és országos népszámlálási adatokból, a település választási eredményeinek archívumaiból és a helyi önkormányzati rendeletekből. Ezek a források lehetővé teszik a helyrajzi számok és a településszerkezet részletes elemzését.
Halálos evolúció: A fegyverek hihetetlen története | Teljes dokumentumfilm
tags: #fegyvernek #helyrajzi #szamok
