Családi ház éves energiaigénye és modernizációs lehetőségei
A K&H megújult energetikai kalkulátora segítségével, csupán néhány adat megadásával mindenki megtudhatja, hogy mennyi az ingatlana jelenlegi primer energiaigénye, éves üzemeltetési költsége és hogy milyen az energetikai besorolása. A felhasználóbarát rezsikalkulátorral virtuálisan korszerűsíteni is lehet az otthonokat: beállítható, hogy milyen fűtési rendszert, szigetelést szeretne a tulajdonosa. De segít akkor is, ha előzetesen meg akarjuk becsülni házunk vagy lakásunk energetikai besorolását vagy aggódunk, hogy mennyire terheli a környezetet.
Az energetikai kalkulátorral előzetesen megbecsülhető egy életvitelszerűen lakott ingatlan jelenlegi energiafogyasztása, és az, hogy mekkora költséget lehet megspórolni egy korszerűsítéssel. A kalkulációhoz szükséges megadni az ingatlan típusát (családi ház vagy társasház), építési időszakot, az ingatlan fűtött alapterületét, a falazat típusát, a fűtési rendszer típusát, melegvíz ellátórendszert, fogyasztási adatokat (pl. áram, gáz, biomassza).
Ha 2005 óta történt az ingatlanon felújítás, akkor azt is érdemes megadni a pontosabb eredményért, továbbá azt is, ha az ingatlan tulajdonosa rendelkezik napelemes rendszerrel. A kalkulátor a fűtéshez, vízmelegítéshez, illetve elektromos berendezések működtetéséhez szükséges költségekkel számol, víz, csatorna, karbantartási és egyéb rezsit érintő költségekkel nem. A primer energiaigény magába foglalja az épületben ténylegesen felhasznált energián kívül azt az energia mennyiséget is, ami ahhoz szükséges, hogy az energia az épülethez eljusson (pl. villamos áram előállításának energiaigénye az erőműben).
Hőszigetelés és a passzívház felé vezető út
Alaptétel a hőszigetelés. Az energiatakarékos házak alfája az energiaigény csökkentésében rejlik, hiszen napjainkban a fűtésen túl már a nyári hűtés energiaszükségletével is számolnunk kell. Ha tehát jól szigeteljük a házunkat, csökken az energiaveszteség, ami egyenes arányban együtt jár a költségek csökkenésével is. A tetőszerkezet minőségi hőszigetelése különösen fontos, mivel a hő nagy része innen távozik. A hőszigetelés hatásosságát a hőszigetelőanyag és a felszerelési technológia betartása határozza meg, az oldalfalak esetén azonban sok múlik magának a tégláknak a hőszigetelő képességén is.
Napkollektor, a zöld energia úttörője. A meleg vizet előállító napkollektorok pályafutása gyorsan fejlődött, de problémát jelenthet, ha a hőt nem a felhasználás időpontjában termelik meg, illetve a hő tárolása nem megfelelő. Napjainkban leginkább medencés épületekben szerelnek napkollektoros rendszereket. Napelemek, végtelen pufferrel. A fotovoltikus rendszerek a napsütés energiáját alakítják elektromossággá, melyet egy inverter alakít váltóárammá, betáplálható a hálózatba, és az éves elszámolásnak köszönhetően akár egy teljes évet is tárolhatunk az országos hálózatban.
Hogyan használjuk fel a „zöld áramot”? A zöld energiából felvéve a fűtésre, világításra és melegvíz-termelésre is felhasználható. Ha tehát van zöld áramunk, akkor a hőszivattyúkkal és egyéb berendezésekkel együtt modernizált otthonok egyszerre környezetbarátok és gazdaságosak lehetnek. A hőszivattyúval végzett fűtés és hűtés integrálása különösen hatékony, hiszen a hőleadók és a felületek alacsony előremenő hőmérsékletet igényelnek.
Hőszivattyúk és felületfűtési rendszerek
A hőszivattyúk 15 év alatt óriási technikai fejlődésen mentek át. Korábban a talajkollektoros rendszerek kiépítése költséges és bonyolult volt, manapság a levegő-víz hőszivattyúk elterjedtek, és megfelelő felületfűtési rendszerekkel kombinálva gazdaságosan használhatóak. A hőszivattyúk hatásossága függ az áthidalandó hőmérséklet-különbségtől; alacsony fűtővíz-hőmérsékletet igénylő felületfűtéseket érdemes kombinálni velük.
A passzívház nem egy forradalmian új anyagokból álló épület, hanem a már ismert technikák megfelelő alkalmazásával létrehozott, a kor igényeinek eleget tevő épület. A passzívház előírásai a fajlagos fűtési energiaigény, a légtömörség és a fajlagos primerenergia-mennyiség szigorú határértékei. A PHPP minősítő program részletesen számol, s a bruttó vagy nettó alapterület figyelembevétele közötti különbség Magyarországon és Németországban is szerepet játszik a számításban.
Gyakorlati példán keresztül a kalkulátor működése
A cikkben ismertetett példában a ház Szolnok külvárosi részén található, és az épület észak-déli tájolású, kétszintes. A földszinten nagy nappali-étkező-konyha, wellness részleg szaunával, emeleten sószoba található. A lenti helyiségek és a felsorolt igények alapján a kalkulátor becslést ad a szükséges levegő-fúvásra és elszívásra, amelyet a fűtő rendszer hatásfokával és a hővisszanyerő technikákkal együtt értelmez. A transzmissziós és filtrációs hőveszteségek összesen 9,4 kW-ra adódnak, figyelembe véve 85%-os hatásfokú hővisszanyerőt. A radiátor- vagy padlófűtés méreteinek és a külső környezeti feltételeknek megfelelően a három koncepció elemzésre kerül: kondenzációs gázkazán és padlófűtés; levegő-víz hőszivattyú padló- és mennyezetfűtéssel; talaj-víz hőszivattyú szondákkal. A talajszonda hőfelvevő képessége nagymértékben függ a talaj minőségétől és hosszától, a költségek pedig jelentősen különböznek: a talajszondás rendszer az egyik legdrágább megoldás. A három koncepció közül az első és a harmadik eset nem éri el passzívház minősítést fűtési energiaigény tekintetében, de fajlagos primerenergiaigényben mindhárom megoldás a megengedett maximumon belül marad.
Az optimális megoldás a hőszigetelés növelése. Plusz 20 cm födém- és 18 cm külső fal szigetelése ugyan költséges, de megfelelő kivitelezéssel a minimálisan szükséges követelmények elérhetők. A PHPP és WinWatt összevetése során a két program által kibocsátott primerenergia-értékek hasonlóak, de a PHPP a részletes villamos berendezéseket is figyelembe veszi, így az összesített primerenergia mutató közelítően pontosabb. A közel nulla energiaigényű épület eléréséhez pedig a napelemek számát növelni kell, a külső érzékelők és termosztátok pedig tovább javítják a rendszer pontosságát.
Infografikák és vizuális segédletek

A cikk további részében több technikai részlet található a három rendszer részletes kiépítéséről, a szellőztető és hővisszanyerő berendezések elhelyezéséről, és a PHPP- és WinWatt-alapú számítások összevetéséről. A feladat megoldásához a környezeti és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vesszük: a beruházások költsége, a megtérülés és a komfort.
Az energetikai modernizációk sorrendje gyakorlati megfontolások szerint alakul. Ha a teljes beruházás rendelkezésre áll, érdemes a régi rendszereket kiiktatni, a csövezéseket és elektromos vezetékeket kiépíteni, majd jöhet a nyílászárók cseréje és a külső hőszigetelés. Ha pedig a források korlátozottak, a fokozatos fejlesztésre törekedjünk: először a külső csövezés és vezetékek kiépítése, ezt követi a falak és födémek hőszigetelése, majd a nyílászárók cseréje és végül a külső szigetelés.
A cikk zárásaként érdemes megemlíteni, hogy a közel nulla energiaigényű épületek megtervezése és megvalósítása folyamatosan relevens kérdés a hazai családi házállományban. A 25%-os megújuló rész aránya mellett a primer energiafogyasztás csökkentése, a CO2-kibocsátás mérséklése és a felhasználói kényelem mind egy irányba mutatnak: a modern, energiatakarékos konstrukciók felé.
tags: #csaladi #haz #eves #energiaigenye
