Szép Ilona Lakópark közös költség: hogyan alakul, mitől függ és mire számíthat a lakó
Budapesten a közös költség átlagos összege vízzel együtt 200-250 forint/nm, víz nélkül 130-180 forint/nm. Furcsa módon egy zöldövezeti lakás fajlagos közös költsége sem több mint egy panellakásé. A társasház üzemeltetési, karbantartási, felújítási költségeit a tulajdonosoknak kell viselniük. Az egy lakásra jutó közös költség megállapításának leggyakoribb módszere: a hasznos alapterületet megszorozzák az egy négyzetméterre megállapított díjjal.
Ha egy lakás mellékmérőkkel rendelkezik, akkor az összeg víz nélkül 130-180 forint/nm között mozog - tájékoztat Bánki Gábor építészmérnök, a Szövetség a Társasházakért ügyvezetője. Annyiféle lakás- és háztípus létezik különféle adottságokkal, lakókkal, problémákkal, hogy minden egyes ház közös költség-képzési módszere más és más. Pontos számokat ezért nem lehet meghatározni, hiszen ez függ a lakásszámtól, a műszaki állapottól, az épület korától, az építési stílustól, hogy van-e lift, kert, garázs vagy egyéb felépítmény a telken.
Például egy budai társasházban 130 forint/nm a közös költség. Ehhez jön még hozzá lakónként (nem lakásonként) 2450 Ft víz- és csatornadíj, 1260 Ft szemétszállítási díj és 1265 Ft közös képviseleti díj. Nincs különbség: panel vagy zöldövezet között. Ha például a panelépületek és a téglaházak közös költségeit vetjük össze, akkor különösebb árkülönbségeket nem észlelhetünk. Hiszen amíg például egy jóval magasabb árkategóriás 3-4 emeletes zöldövezeti házban nincs lift, a kertet rendben kell tartani, virágokat kell ültetni, füvet nyírni.
A kevés lakásszámú társasházaknál azonban több lehet a járulékos fajlagos költség, a nagyobb felújításoknál nagyobb mértékű egyszeri befizetéseket kell eszközölni, viszont az életminőség is magasabb. Például egy 20 lakásos zöldövezeti háznál nemigen van felújítási alap, inkább megszavazzák, hogy egy összegben befizetnek plusz pénzt, ha például le kell festeni a kerítést. A nagyobb lakásszámú házaknál könnyebb kigazdálkodni a fejlesztéseket, így a lift egy főre jutó költsége sem jelent különösebb megterhelést, és a felújítási alaphoz való hozzájárulás sem túl nagy költség.

A Szövetség a Társasházakért portfóliójában egy újépítésű 60 nm-es lakás közös költsége 8-10 ezer forint lehet havonta. Bár az újépítésűeknél kisebb a közös költség, nagyobb a rizikó, hiszen az elmúlt évtized lakásépítési bummja sok selejtes házat is kitermelt, szinte sok esetben lutriról beszélhetünk. Ha komoly statikai vagy műszaki gondok adódnak, hosszú évekig tartó perekre lehet számítani, hiszen először meg kell határozni a személyi felelősséget. Ezekre a társasház- vagy lakópark-építkezésekre projekttársaságok alakultak, amelyek néha a befejezés után vagy alatt felszívódtak, nincs tőkéjük, így a kártérítést vagy a garanciális javítást is nehéz behajtani. Például egy 4 éves újépítésű ház födémszerkezetét kellett aládúcolni, az építtető persze eltűnt. Ez a 6 lakásos háznak 7 millió forintjába került.
A közös költség részét képezheti a felújítási alap. Az adott lakóközösség dönti el, hogy gyűjtenek-e plusz pénzt egy elkülönített számlára (felújítási számla), vagy ha aktuális a felújítás, akkor egy összegben dobják össze a szükséges pénzt, amelyek akár milliós tételek is lehetnek. Régebben törvény írta elő a felújítási alap képzését, de a mostani jogszabályok alapján ez már nem kötelező. Általában négyzetméterenként 10-20 forintos összegekről lehet szó, tehát egy 50-60 nm-es, 2 szobás lakás felújítási hozzájárulása 500-1200 forinttal növeli a havi közös költséget. Ezt általában külön részletezik a közös költségen belül.
Jelentős azon társasházak aránya, amelyek házközponti fűtéssel rendelkeznek, vagyis saját kazánt üzemeltetnek. A fűtési díj nagysága függ a gázfogyasztástól, a karbantartástól, a lakásszámtól, a ház műszaki állapotától (nyílászárók, szigetelés stb.), illetve az esetleges gázár-támogatástól. Általában fűtött légköbméter alapján határozzák meg, például egy 131 nm-es, nagy belmagasságú lakásra 402 fűtött légköbméter jut, amelynek fűtési díja havi 30 ezer forint. Van, ahol egész évben beépítik a közös költségbe, így egyenletes mértékű, elviselhető terhet fizetnek, máshol csak a fűtési szezonban jelent többletet. Pl. egy II. kerületi házközponti fűtéses házban egy 99 nm-es lakásban a közös költség 47 ezer forint, kivéve a 3 nyári hónapot, amikor 15 ezerrel kevesebb.

Az alábbiakban összegyűjtött példák és megállapítások a közös költség sokféleségét mutatják: 130 forint/nm körüli közös költség egy budai társasházban, 2450 Ft víz- és csatornadíj, 1260 Ft szemétszállítás, 1265 Ft közös képviseleti díj. A 60 nm-es újépítésű lakások esetében havi 8-10 ezer forint lehet a közös költség, míg egy kisebb, 50 nm-es ingatlannál ez több-kevesebb lehet. A fűtési szezon és a fűtés jellegétől függően az összeg változhat, és a közös költség elosztása a SZMSZ-ben kerül meghatározásra.
A közös költség összetétele és a törvényi háttér
A közös költség tartalmazza a közös tulajdonban lévő épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költségeit, valamint a rendes gazdálkodáson túli kiadásokat és a biztosítási költségeket is. A közös költség megállapításának jogi alapja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.), amely szerint a közös költség a lakások tulajdonosait terheli, tulajdoni hányaduk arányában. Az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) határozza meg a közös költség megosztását és a költség nemek számítását, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik.
A közös költség hozzájárulása olyan előleg, amely a társasház alapköltségei mellett kerül a számlára, hogy a nagyobb kiadások esetén legyen likviditás. A költségvetésben tervezett várható kiadásokat kiadásoknak nevezik. A közös költség tartalma: a társasházi biztosítási költségek, fenntartási költségek és felújítási költségek. Az üzemeltetési költségek például a lépcsőház takarítása, a liftek működtetése, a szemétszállítás költségei, a közös területek karbantartási költségei. A felújítási költségek pedig a homlokzat, a közös helyiségek rendszeres felújítása, a szigetelés, tetőcsere és egyéb időszakos munkálatok, ideértve a panelprogramot is.
A közös költség megállapítása egyedi alapon történik, mert minden társasház saját műszaki paraméterekkel rendelkezik. A közös költség összegét befolyásolja a lakás mérete, az épület kora és energiahatékonysága, a társasház anyagi helyzete, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások egyaránt. A legtöbb esetben a kisebb lakásoknál a közös költség 7-15.000 Ft-tól indul, de ennél jóval magasabb összeg sem ritka.
A közös költség fizetése a Tulajdonostárs kötelezettsége a Tht. alapján. Az állandó és rendkívüli kiadások alapján évente elszámolást készítenek. A közös költség befizetése a közös képviselő feladata, és ha egy tulajdonos nem fizet, írásbeli emlékeztetőt és fizetési felszólítást küldenek. A tartozás elévülése öt évnél régebbi tartozások esetén állhat fent. Bizonyos esetekben fizetési meghagyásos eljárásra van szükség, és ebben az esetben jogi lépések is felmerülhetnek, akár végrehajtási eljárásig is. A folyamat során a fizetési meghagyás kiadása költségekkel járhat, és ha a tartozó vitatja a követelést, élhet ellenvetéssel.
Közös költség albérletben élők esetén
Az albérletben lakó vagy bérbe adott ingatlan esetében a közös költséget általában a bérlő viseli, a rezsi részeként. A tulajdonos döntése alapján a közös költség megemelkedett tételeit be lehet építeni az albérleti díjba, de előzetesen érdemes ezt a bérleti szerződésbe rögzíteni a későbbi viták elkerülése végett. A közös költség alapbizonylata a közgyűlési határozat, és a közös költség összege minden esetben a tulajdonostársakra vonatkozik, függetlenül attól, hogy ki használja az ingatlant.
A közös költség fennállása és mértéke vonatkozásában a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás a társasház egyetértését igényli. A közös költségre vonatkozó előző tételek, mint például a panelprogram, vitatható kategóriába tartozhatnak, és az albérlőre csak a feltételek szerinti alapkötségeket érdemes terhelni. A társasháznak sem jogi, sem pénzügyi köze nincs közvetlen a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodáshoz.
A közös költség tehát a társasház mindennapjainak biztosítására szolgál, és leggyakoribb módszer a hasznos alapterület alapján történő megállapítás. Az egyes tételek közé tartozik a víz- és csatornahasználat díja, a szemétszállítás, a garázs- vagy padlástér esetében alkalmazott díjak, és a fűtés költsége (ha van központi fűtés). A fűtési idény általában október 15-től április 15-ig terjed, de a díjak megosztása a szerződésektől függően változhat.
Összefoglalóan: minden társasház egyedi, és a közös költség mértéke erősen függ a konkrét épülettől és a benne lévő szolgáltatásoktól. A jogi keret biztosítja, hogy a költségek arányosan terheljenek minden tulajdonost a tulajdoni hányad alapján, kivéve, ha az SZMSZ másként rendelkezik. A közgyűlés a költségvetési javaslatot és az éves elszámolást hagyja jóvá, és a közös képviselő feladata a határidők betartása és a zökkenőmentes működtetés.
tags: #szep #ilona #lakopark #kozos #koltseg
