A családi ház optimális tájolásának kialakítása

A tájolás az épület telken belüli elhelyezését, helyiségeinek és nyílászáróinak irányát határozza meg. A tájolás szoros összefüggésben van az épület természetes környezetével, a nap járásával, a széllel, az időjárással, a terület geodéziai viszonyaival, a tájképpel, kilátással, a telek településképben történő elhelyezkedésével és az építési szabályokkal. Nem tanácsos alábecsülni a tájolás fontosságát; alaposan számba kell venni a lehetőségeket, és mindenre kiterjedő analízis alapján meghatározni a végső változatot. Egyszerre minden szempont legritkább esetben teljesíthető, ezért prioritások alapján kell az ideális változatot kialakítani.

A legfontosabb szempont az épület elhelyezésénél a nap járása. A tipikus tájolási irány a dél, tehát az épület hossztengelye vagy gerincvonala kelet-nyugat irányultságú. Ettől bármelyik irányba 20 fokkal történő eltérés különösebb hatással nem jár. Természetesen számos egyéb más tényező miatt a gyakorlatban ez az elv nem mindig alkalmazható.

A déli tájolású épület nem jelent egyértelműen nyáron nagy meleget, hiszen megfelelően megtervezett szerkezetekkel (kellő mértékben kinyúló eresz, fedett terasz stb.) és jól kitalált árnyékolási koncepcióval a déli tájolású épület nyáron akár kedvezőbb is lehet, mint egy keleti vagy nyugati homlokzat, ahol több a nem kívánt besugárzás a nap alacsonyabb beesési szöge miatt, és az árnyékolás is körülményesebb.

A beesési szög évszakonként is jelentősen változik; kevesen tudják, mekkora különbség van a nap nyári és téli pályája között. Nyáron a napsütés maximális beesési szöge ~65 fok, télen ez az érték jelentősen 30 fokra lecsökken. Ésszerű tervezéssel mindezek előnyünkre fordíthatóak. Egy megfelelően árnyékolt déli homlokzat esetében az évszakok közötti beesési szög különbséget kihasználva könnyen elérhető, hogy nyáron a belső helyiségek árnyékosak, télen benapozottak legyenek. Ezt az egyszerű összefüggést használták ki a népi építészetben a hagyományos tornácos épületek is.

Nap járása a déli égbolton évszakok szerint

A fentieknek megfelelően a lakó- és hálóhelyiségeket lehetőleg a napos oldalra illetve keletre tájoljuk. A nyugati irány is megfelelő lehet, de ez esetben fokozott figyelmet kell fordítani a napvédelemre, hiszen a nyugati, alacsony beesési szögben érkező napsütés a nyári időszakban nagyon felmelegítheti a lakóhelyiséget.

Magyarországon az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, a Tiszántúlon észak, északkeleti. Ennek megfelelően a szél szempontjából a kedvező lakástájolás déli, délkeleti, a Tiszántúlon déli, délnyugati. Hazánkban - a magas épületek kivételével - az uralkodó szélirány elenyésző mértékben befolyásoló tényező a tájolás meghatározásánál, kivéve, ha az épület dombtetőn vagy lakott területen kívül helyezkedik el.

Forgalmas útvonal, vasútvonal vagy hangos üzem mellett fokozottan alkalmazkodni kell az adottságokhoz, sőt gondolni kell a későbbi forgalom vagy zajforrás-növekedésre is. Védekezés történhet a zajforrás kiiktatásával (legritkább esetben lehetséges), a zajforrás távolságának növelésével, hangelnyelő, zajvédő szerkezetek beépítésével. Ez épületen kívül a gyakorlatban a telken belüli elhelyezkedés megfelelő megválasztását, térfalak, zajvédő kerítések és dús növényzet kialakítását jelenti. A passzív védekezési lehetőségek korlátozottak. Törekedni kell, hogy a szennyező forrás ne az uralkodó szélirányba essen, illetve növényzet telepítésével a hatások csökkenthetők. Leghatásosabb védekezés a szennyező forrás megszüntetése.

A jó kilátás az épület legegyszerűbb értéknövelő tényezője. Az épület tájolásánál fontos szempont a kedvező adottságok maximális kihasználása úgy, hogy a lakókörnyezetünk érdekei a lehető legkisebb mértékben sérüljenek. A jó kilátás bizonyos esetekben intimitásvesztéssel is jár, melyet előrelátó tervezéssel kompenzálni kell. Ez fokozottan igaz a lakás privát zónáira (hálószobák, fürdők), de a többi helyiség esetében is biztosítani kell az intimitás lehetőségét.

Érdemes a kültéri épített tereket (teraszokat, erkélyeket) is a látvány irányába szervezni, de ne csak a nézelődést szolgálják, hanem méretükben és kialakításukban alkalmasak legyenek pihenésre, szórakozásra, esetleg családi események lebonyolítására. A legélhetőbb teraszok a lakás folyamatosan használt zónájába esnek, a félreeső, nehezen megközelíthető helyek évek múltán veszítenek népszerűségükből, használatuk néhány kivételes eseményre korlátozódik.

A kilátást nem szabad azonban csupán a jelenlegi helyzethez igazítani. A családi ház építés kapcsán Magyarországon inkább jellemző az elzárkózás, mint a közösség felé nyitottság. A mediterrán országok kisvárosias környezetében sokkal nyitottabbak e téren, ott gyakran igény az utcai életre történő korlátozott mértékű rálátás a lakás közösségi tereiből, az utca felé eső erkélyeket is előszeretettel használják a nappali kiterjesztett tereiként.

A tipikus magyarországi telek ~ 1000 m2 alapterületű, ~ 20x50 m-es méretű, melyből a 20 m-es szélesség esik az utca felé. Beépítési módja jellemzően szabadon álló, oldalhatáron álló, ritkábban ikres beépítésű. A településeken jellemzően praktikus okokból a leggyakoribb a kelet-nyugati (vagy ettől 20-30 fokkal eltérő) hossztengelyű telek, mely tájolás szempontjából a lehető legkedvezőbb helyzetet teremt.

Várostervezési, építési jogi szempontok, építési szabályok

A várostervezés egy technikai és politikai folyamat a terület felhasználás ellenőrzése, a városi környezet tervezése, az infrastrukturális fejlesztések koncepciójának kidolgozása érdekében, hogy ezáltal biztosítva és irányítva legyen a közösség fejlődése. Ennek eszközei a különböző településrendezési tervek: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.

A családi ház építés kapcsán a helyi építési szabályzattal, azaz az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelettel találkozik az építtető, mely magába foglalja a szabályozási tervet. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Értelemszerűen az ebben meghatározott előírásokat a tájolás meghatározásánál figyelembe kell venni.

Egyszerű, gyakorlatias indokok alapján az épület megközelítése legyen a lehető legrövidebb, legkézenfekvőbb útvonal. A főbejárat lehetőleg az utca felé nézzen, a tereptárgyak, a terepviszonyok vezessék a tekintetet a ház felé. A főbejárat lehet fókuszpontként kialakítva. Amennyiben a gépkocsi tároló a pincében van, a lehajtó ne legyen hangsúlyos elem, a lehető legkisebb sebet ejtse a tájban.

Megújuló energiaforrások elhelyezésére már a tervezés elején kell gondolni. Napkollektorok, napelemek meglehetősen nagy felületeket foglalhatnak el, és hatásfokuk a nem megfelelő elhelyezés esetén jelentősen csökken. Rendkívül összetett témakör, mely a konkrét helyszínnel szoros összefüggésben van.

A napelemek tájolása és dőlésszöge alapvető fontosságú a hatékonyság szempontjából. Az optimális tájolás Magyarországon a déli irány, amely biztosítja a panelek egész napos napfényét. Ha ez nem kivitelezhető, a kelet-nyugati irányok is elfogadhatók kisebb teljesítménycsökkenéssel. Lapostetőn a tájolás és dőlésszög rugalmasan állítható, de figyelembe kell venni az épület teherbíró képességét és az árnyékhatásokat. Északi tetőn a napelem telepítése kihívást jelent, és általában nem költséghatékony.

Az ideális dőlésszög általában 30-40 fok között mozog Magyarországon, ami éves szinten kiegyensúlyozott energiahozamot biztosít. A tető mérete és az árnyékoló tényezők (kémények, fák stb.) is befolyásolják a panelkiosztást. Speciális szoftverek segíthetnek a tervezésben, figyelembe véve a tájolást, dőlésszöget és árnyékhatásokat.

A kert és a zöldfelületek szerepe

A kert az otthonunk kibővítése, mely a pihenés és a szórakozás, a kikapcsolódás, az elvonulás, a játék és a jóleső munka színtere. Sokan kezdik azzal az építkezést, hogy magas kerítéssel körbekerítik a telket, és kiirtják rajta a teljes növényzetet, hogy “tiszta lappal” indulhassanak környezetük kialakításában. Ez azonban súlyos és meghatározó következményekkel jár. Hosszú évekbe, évtizedekbe kerül mire a növényzet helyreáll.

A dús vegetáció a telken felbecsülhetetlen értékkel bír, melyet lehetőség szerint védeni és megőrizni kell akár kompromisszumok árán is, sőt az értékes növényzet az épület elhelyezését is befolyásolhatja. Egy impozáns, árnyat adó, értékes fáért akár érdemes megfontolni a ház áthelyezését is. A tervezés kezdetén számba kell venni a megőrzendő növényeket, végig kell gondolni a kert későbbi koncepcióját.

Az épületet úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg ne mélyponton legyen, a faltól az esővíz folyjon el, a csapadékvíz elszivárgása biztosított legyen. A terepviszonyok ne akadályozzák a megközelítést, a kilátást.

Az energetikai szempontból a növényzet természetes árnyékoló hatásának és párologtatásának köszönhetően a nyári csúcshőmérséklet mintegy 1-5˚C-kal, a felületi hőmérséklet pedig akár 5-20˚C-kal is csökkenhet, mely az épületek klimatizálására fordított energia drasztikus csökkenését jelentheti. Emellett a növények a szélvédelemben is fontos szerepet játszanak. A szélvédelem céljából telepített növényzet esetében a legfontosabb kérdés annak széláteresztő képessége, mely ideális esetben 40-50% körül kell legyen, s mely a telepítendő fajok tudatos kiválasztásával érhető el.

Jogi viszonyok, szolgalmak: területhasználati megállapodások

A szolgalom olyan dologi jog, amely egy telek mindenkori használóját megilleti egy szomszédos telek (szolgáló telek) tekintetében. A telki szolgalom ingatlanokhoz kötött, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartástól tartózkodjék.

Amerikai konyha és a tájolás kapcsolata

Az amerikai konyha egy a lakótérrel illetve az étkezővel egy légteret alkotó, azokkal egybenyitott helyiség. Megjelenését a főzési és étkezési szokások átalakulása, megváltozott életvitelünk, illetve a mai modern konyhatechnológia, pl. nagyteljesítményű konyhai elszívók megjelenése tette lehetővé. A konyhakerttel, háztájival rendelkező hagyományos vidéki konyhákban az ételkészítéssel együtt járnak viszonylag piszkos, illetve szagos munkák is, mint például zöldségek, gyümölcsök, állati nyersanyagok tisztítása, hámozása feldolgozása melyek megkívánják a konyha elválasztását a lakótértől.

Együtt a család! A konyhában lévő családtag is részese lehet a nappaliban történő eseményeknek, a főzés nem elszeparált tevékenység többé.
Esztétika és térérzet: Egy jól megkomponált, ízlésesen kialakított konyha egy nagy térben jobban érvényesül, és a nappali megjelenését is emeli, izgalmas térkapcsolatok kialakítására teremt lehetőséget. A nagy terek impozáns megjelenést nyújtanak.
Illatok és szagok: A főzéssel járó illatok és szagok a mai modern elszívó berendezések ellenére sem zárhatóak ki teljes mértékben a nappali teréből.
Hangok és rendetlenség: A hangos konyhai tevékenységek, valamint a rendetlenség zavaró lehet.

Amennyiben ezen előnyök és hátrányok számbavétele után sem sikerült dönteni, még mindig előttünk áll egy kompromisszumos lehetőség. Amennyiben a konyhát egy nagyméretű toló vagy harmonika ajtóval választjuk el a nappalitól, akkor az amerikai konyha hátrányainak jelentős részét ki tudjuk küszöbölni.

A tájolás gyakorlati megvalósítása

Az építkezés során nagyon fontos kérdés, amit el kell döntenünk, hogy milyen tájolást kapjon az épület. Sajnos a tájolás nem szokott annyira előtérbe kerülni egy ház tervezésénél. A megfelelő tájolás nemcsak az építkezés költségét csökkentheti, hanem hosszú távon az energiafelhasználás hatékonyságát is növelheti, miközben kellemesebb életteret biztosít.

A hagyományos magyar parasztházak tájolása nem véletlenül alakult úgy, ahogy. Régen a tájolást is figyelembe vették amikor parcellázták az új telkeket, az építészeti megoldások tökéletesen igazodtak a természeti környezethez. A tornácokat általában déli tájolással alakították ki, hogy a téli alacsony napállás szöge mellett a napsugarak szabadon bejuthassanak az épületbe, felmelegítve azt. Nyáron, amikor viszont a nap magasabban áll, a tornác árnyékot biztosított, megakadályozva a túlmelegedést. Ezek a megoldások nemcsak energiahatékonyak voltak, hanem közvetlen kapcsolatot biztosítottak a természettel is.

Természetes fény: A déli fekvésű helyiségek a nap nagy részében fényesek, ezáltal kevesebb mesterséges világításra van szükség.
Energiatakarékosság: Télen a nap melege segít csökkenteni a fűtési költségeket, mivel a napsugarak felmelegítik a belső tereket.

A ház körüli növényzet és fák szintén fontos szerepet játszanak a tájolás és az energiahatékonyság szempontjából. Nyáron a lombos fák hűvösen tartják az épületet, télen pedig, amikor lehullanak a levelek, szabadon átjuthat a napfény.

A helyiségeket érdemes az égtájak szerint elhelyezni. A nappalit és az étkezőt érdemes déli, nyugati oldalra tervezni, ahol a napfény a legtöbb időt biztosítja napközben. A hálószobák keleti tájolása ideális, hogy a reggeli napsugarak kellemesen ébresszenek. Az északi oldalon olyan helyiségek kapjanak helyet, mint a WC, kamra vagy a garázs, amelyek kevésbé igénylik a fényt.

A déli oldalon elhelyezett nagy ablakok nemcsak a téli nap melegét hasznosítják, hanem egyedi passzív ház technikákkal kombinálva redőnyökkel, fákkal és napellenzőkkel segítenek a nyári túlmelegedés ellen is. Gyakori hiba, hogy az északi oldalra nagy ablakfelületeket terveznek, amelyek télen jelentős hőveszteséget okozhatnak. Ugyanígy problémás lehet, ha a déli oldalon nem gondoskodnak megfelelő árnyékolásról, ami nyáron túlmelegedést eredményezhet.

A tájolás optimalizálása nemcsak a kényelem, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A ház tájolása az épület kényelmére, energiafelhasználására és fenntarthatóságára is kihat. Érdemes tehát alaposan átgondolni az épület elhelyezkedését, figyelembe véve az égtájak adottságait, a helyi éghajlati viszonyokat és a környezet természetes lehetőségeit. A tájolás optimalizálásával nemcsak egy kényelmesebb, de hosszú távon fenntarthatóbb otthont is létrehozhatsz.

A tájolásnak megfelelő épület kialakítása sok esetben nem egyszerű feladat, mivel számos tényező befolyásolja, mint például a szomszédos épületek elhelyezkedése, a nem ideális tájolás egy teleknél, vagy akár a domboldal domborzati adottságai. Az építtető gyakran elhanyagolja, pedig a ház működése szempontjából rendkívüli jelentőségű a tájolás. Olykor kisebb harcot kell folytatni azért, hogy az építész megvédhesse szakmai szempontjait. Pedig a beosztás-tájolás kettős, sőt, a napirend-beosztás-tájolás hármas egysége oly annyira fontos, hogy külön tantárgyként tanítják az egyetemen.

A lakóházak tervezésénél célszerű különös gondot fordítani a lakóépület telken belüli elhelyezésére, a lakás egyes helyiségeinek megfelelő égtáj szerinti elhelyezésére, tájolására, a kertkapcsolatra, valamint a lakásból vagy teraszról való kilátásra, panorámára. Nem elhanyagolható ugyanis a szomszédos telkek beépítettsége sem, a meglévő, esetleg a tervezett állapot ismerete, nem nélkülözhető a telket érintő előírások (esetleges útszélesítés, telekrendezés stb.) ismerete sem. Ezen felül közrejátszik a betörésvédelem, azaz a biztonság is. Számolni kell a lakás egyszerű, jó megközelíthetőségével, így a gyalogos- és személygépkocsi-bejáró kedvező elhelyezésével, a téli hóeltakarítás ugyanis roppant terhes a túlságosan hosszú gépkocsibejárón, járdán.

Az elhelyezésnél az egyes helyiségek benapozás iránti igényét, megvilágítottságát kell figyelembe venni. A helyiségek területét és a nyílászárók minimális arányszámát jogszabályok írják elő. A fontos az, hogy az egyes lakóhelyiségek a napi használati idő alatt lehetőleg napsütésesek-benapozottak legyenek, szerencsés tehát, ha tájolásuk követi a Nap égbolton történő haladását. E szabálynak megfelelően célszerű a hálószobákat a keleti irányban elhelyezni, ekkor ugyanis a napfelkeltekor, a kora reggeli órákban a hálószobánk benapozott lesz. Az így induló munkanap sokkal kellemesebb, kedélyállapotunk is jobb lesz, mivel a napsugárzás élettani hatása igen fontos az emberi szervezet számára.

Nagyon fontos a konyha jó tájolása, azaz hogy sok napsütés érje, hiszen a család gyakran itt is több időt tölt. Célszerű a keleti-délkeleti irányba tájolni, ilyenkor reggel, kora délelőtti órákban éri a napsütés. Nagyon hasznos, ha a háziasszony kilát a kertre, illetve a gyerekek játszóhelyére, így munka közben is állandóan szemmel tudja tartani őket. Az étkező szerencsés irányú tájolása dél-délnyugat lehet, hiszen szokásos esetben a család együttléte, közös ebédje a déli, illetve az esti órákra tehető. Ekkor is kedvező lehet a napos helyiségben történő étkezés, beszélgetés.

A nappalit célszerű a nyugati irányba tájolni, hiszen általában a nap végén, a munka befejezése után itt van együtt a család, itt lehet vendégeket fogadni. Kedvező, ha a konyha, az étkező és a nappali kapcsolódik egymáshoz, ugyanakkor az is jó, ha e három helyiség megfelelő módon szakaszolható, szeparálható. Célszerű e három helyiség előtt fedett-nyitott teraszt kialakítani, melynek több funkciója is van: biztosítja a lakás-kert kapcsolatot, lehetővé teszi a közös térként történő használatot (étkezés, vendéglátás, napozás-pihenés stb.) A déli tájolású fedett terasz másik igen fontos funkciója, hogy a nyári delelő nap erős sugárzása ellen védelmet ad, ugyanakkor a téli, jótékony, lakást melegítő sugarakat beengedi a lakásba, javítva ezzel közérzetünket.

Általánosságban a nap sugarai elől védeni kell lakásunkat, ha azonban a helyiségeket megfelelően tájoljuk, illetve fedett teraszokat, árnyékolókat építünk a nyílászárók elé, erre talán nincs szükség. A jól megtervezett és jól tájolt, korszerű anyagokból megépített lakásnál szinte nincs is szükség klímakészülékre, a lakás képes jól működni e költséges berendezések nélkül is, és a téli fűtési költsége is jelentősen redukálható.

E helyiség az elmélyült munka helye, jó irányú tájolása célszerűen az északi, keleti oldalra történhet. Így tud hűvös maradni, hogy - különösen nyáron - a késő éjszakába nyúló munkavégzés ne legyen kibírhatatlan.

A bejárati kapura jól rá kell látnunk, így kiszűrhetjük a nem kívánt látogatókat.