Nyárádszentsimon története és családfája
Nyárádszentsimon Erdélyben, Maros megye keleti részén fekszik a Kis-Küküllőtől félreeső völgyben, Havad községéhez tartozik, és Rigmány, Gegessel együtt alkotja a környéket. A falut agyagdombok veszik körül, tengerszint feletti magassága 550-600 méter; a Nyárád és Kis-Küküllő vízválasztója és a Havadtő Nyárádszeredával összekötő út mentén helyezkedik el. A dombokból fakadó források Havad patakába, majd Kis-Küküllőbe torkollnak. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyáradszeredai járásához tartozott, és a Kis- és Nagy-Nyárád összefolyásánál terült el Nyárádszereda.
Falutörténet és alapítók
Az 1332-es feljegyzések alapján a Mihály családot jelöli mint falualapítókat. Bethlen Gábor 1614-es lustrájában a Mihály család Lófőként (primipili) van megjelölve. A Mihály nemzetség a későbbiekben is meghatározó szerepet töltött be a faluban, és jelenleg is több család él a községben, köztük a szomszéd Havadon is, ahol tizenegy család él. A Mihály család ma is aktívan részt vesz a falu gazdasági és szellemi megújításában.
Szent Simon a régi időkben a vídék központi egyházközsége volt: Geges, Havad, Adorján, Rigmány tartozott hozzá. Már a XIV. század elején önálló egyházközségként fordul elő. A pápai dézsmák regestrumának 1332. évi rovatában Petrus Sac. de S. Symoul solv. 4ba. ant. et 4 denarios található; több falut nem ismerünk feljegyzésben, következtethetünk tehát arra, hogy Szent Simon filiáji volt e völgy minden falujával együtt. Az 1557-es regestrumban Zent-Symon néven 8 kapuval fordul elő, a házszáma pedig 52 határt jelöl.
2002-ben 94 lakója volt, ebből 94 magyar nemzetiségű; napjainkra a lakosság 60 főre csökkent, többnyire 50-60 év felettiek. A falu lakói között 59 református, 1 római katolikus vallású él. A szentsimoniak földműveléssel foglalkoztak; az idősebb korosztály szűk rétege ma is földművelő, a középkorúak pedig állattartásból és növénytermesztésből élnek. A fiatalabb nemzedék a környező falvakban és nagyvárosokban dolgozik (Nyárádszereda, Marosvásárhely, Szováta, Makfalva, Gyulakuta). A faluban működik egy pálinkafőzde, amely munkalehetőséget ad pár családnak és turistákat is vonz a pálinkafőzés bemutatójával.
Név- és helynevek
A helynevek a régi lakókról vallanak: Agyagos út, Bakó rétje, Berkesz szék, Kányás-szugolya, Ketek eger, Mogyoró, Oszel pataka, Ropó, Kuku tetej, Bersán, Nagyhegy, Tatárvölgy. Ezek történelmi rétegeket idéznek fel a falu emberének mindennapjaiból.
Templomtörténet
A templomok középkori eredetét oklevelek és kövek stílusa mellett a védőszentek legendái is alátámasztják. Szent Simon a 12 apostol egyike volt, a védőszent erőteljes tisztelete a korábbi rangot is mutatja Nyárádszentsimonban. 1332-ben plébániatemplommal rendelkezett a falu; a pápai tizedjegyzék szerint a pap 3 régi banálist és 4 dénárt fizetett abban az évben. A templom a XIX. század közepén újjáépült a középkori gótikus templom maradványainak felhasználásával. A szomszéd falvak (Havad, Geges, Rigmány) filiái voltak, és a középkor katolikus lakói Nyárádszentsimon templomába jártak. A XVI. században a faluban reformátusok éltek, akik Havad filiája is lettek.
A régi templomot 1797-ben vizitáció állította helyre, és Orbán Balázs is utal rá, hogy az újjáépített templom régi és érdekes. Homlokzata kazettás mennyezettel, a bejárati kaput négy faragott faoszlop tartja. A rokolyás tetőzetű harangláb XVIII. századi, a harangokat védi és a tartószerkezetet is lépteti. A harangláb korábban zsindelyes fedést kapott, jelenleg pedig romlik a hangulat. A templom harangja az 1836-ban öntött régi harang volt, amelyről 778 évig szólt bejegyzés szerint Nemes Elek lelkész jegyzőkönyvében.
A temető a templomtól északra található domboldalon; régen a sírköveket terméskőből készítették, a patakkövekből faragták a síremlékeket. A Mihály nemzetségnek ma külön temetkezési helye van Nyárádszentsimonon. A falukép megőrizte archaikus elemeit, például fonott sövénykerítést és régi kerítésformákat, amelyek a XIX. század közepéig jellemzőek voltak. A házaknál sokat ad hoc módon megőriztek, például kút és itató vályú, paticsfal és tölgyfából készült földterület védelmezték az ingatlanokat.
Élet és munkarend a faluban
Az önellátó parasztcsaládok évszakonként éltek és dolgoztak: az étkezések és a termelés szorosan egymásra épült. A család zárt gazdasági közösség volt, amelynek fő célja a közös vagyon megőrzése és gyarapítása. A házasság elsődleges szempontja a vagyon volt; a párok kiválasztásakor a gazdasági érdekeket is figyelembe vették, a szerelem gyakran másodlagos volt. A család egész nap egy szobában lakott és aludt; a szülők külön aludtak, a legidősebb gyermek a kanapén, a többiek együtt. A csecsemő a bölcsőben aludt a szülők ágyánál.
Naponta háromszor ettek a szentsimoniak: reggel puliszka tejes, szalonna vagy kolbász, illetve aszúság; nyáron három-négy alkalommal túrós puliszka kovászos uborkával; levesek közül zöldfuszulyka, egres leves füstölt disznóhússal, pityóka leves, kömény leves és tejbekása szerepelt. Télen krumplit ettek hagymával vagy szilva ízesítésű kenyérrel; aratáskor lucskos káposztát ettek lapótyával vagy egres leves disznóhússal. Vasárnap szabad volt a dolgozás alól, de kaszálás idején hajnaltól az első harangszóig dolgoztak, ha száraz takarmányuk volt, délután visszatakartak az eső elkerülése érdekében. Vasárnap reggel kúráltak, megetették az állatokat, az asszonyok főztek, majd templomba mentek; ebéd után a szomszédnál összejöttek kártyázni, ezt követően ismét templomba mentek.
A házasság és a családfák különleges világából
A falvakban gyakori volt a mozaikcsaládok kialakulása a 19-20. században. A történet egyes részeiben a Magos család Esztergomból kicserélődő sorsát mutatja be: Magos Sándor kúriai bíró és családja történetét, Édesapja és édesanyja kapcsolatait, illetve az özvegyek újraházasodásait. A családi emlékek szerint Magos Sándor felnőttként kiemelkedő karriert futott be, míg a fiak és unokák különböző élettörténeteket éltek meg, köztük az újabb házasságokból származó konfliktusokat, amelyeket a családi emlékezet részletesen megőriz. Katona Sándor és Kabina František története is része a részletes múltarchívumnak, és bemutatja, hogyan alakultak mozaikcsaládokká a harmadik generáció tagjai is.
Értékek, rendezvények és helyi identitás
Besnyő (korábban Göböljárás) a helyi hagyományőrzés és kulturális rendezvények helyszíne. A falu mindennapjait, emlékeit és ünnepnapjait gazdag programkínálat jellemzi: hagyományőrző szüreti felvonulás és bál, a Besnyői Népdalkör, a Szironta Együttes által kezdeményezett találkozók, nemzetközi csengettyűs események és baráti körök által szervezett programok. A helyi közösség minden évben megünnepli a falu évfordulóit és fontos eseményeit, így a római katolikus templom megújítását, a faluház és az iskola korszerűsítését, valamint a játszótér és közösségi terek átadását is. A rendezvények és fesztiválok összekötik a lakosokat és a hozzátartozókat, erősítve a helyi identitást és hagyományokat.
A falu gazdasági és infrastrukturális fejlődése szorosan összefügg a környező régiókkal: fontos közlekedési csomópontokra és autópálya-összeköttetésekre alapozva fejlődik a község, amely a fővároshoz és nagyobb városokhoz is jó összeköttetést biztosít. A gazdaság a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra épül, emellett a helyi kulturális programok vonzzák a turistákat és a helyi közösséget összekovácsoló eseményekké válnak.
| Ingatlan | Alapterület | Telek | Státusz | Érték |
|---|---|---|---|---|
| családi ház | 1310 m2 | 1310 nm | béköltözhető | 7,5 M Ft |
| családi ház | 1310 m2 | 1310 nm | béköltözhető | 7,5 M Ft |
tags: #csaladi #haz #szentsimon