Csarnok alaprajz jelölések: útmutató a helyes méretre, falakra és nyílászárókra
Először gondold végig, hogy mi kerüljön a papírra! Az egész lakás, vagy csak néhány helyiség méretét akarod felvenni? Ezután döntsd el, milyen méretarányban akarsz dolgozni! Rajzold be a kéményeket is! A teherhordó falak általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12 cm-esek. A legjobb, ha leméred, mert minden épület más és más. A tetőtér felvétele során szaggatott vonallal jelöld be az 1,90 m magasság vonalát. Az ettől kisebb belmagasságú tereket fél mérettel számolják bele a hasznos alapterületbe. A méretarány nagyon fontos a műszaki rajzok készítésénél. A méretarány tehát egy arányszám, amely megmutatja, hogy az elkészített rajz hányad része a valóságnak.
Méretek és jelölések alapjai
A lakberendezési alaprajzokon általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt alkalmazunk. De hogyan is számoljuk ki? Lássuk előbb az alaprajz készítését, amikor a valóságból kell kiindulnunk! A legegyszerűbb 1:100 méretarány esetén a valóságban 15 m = 1500 cm-t elosztod 100-al, akkor 15-öt, vagyis 15 cm-t kapsz. Az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 m. 1:50-es méretaránynál 1 x 50 = 50 cm.
A nyílászárók jelölése nem a legegyszerűbb feladat. A lakberendezési rajzokon mindig félköríves jelöléssel kell megmutatni az ajtó nyitási irányát. A nyílászárók középvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható. A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság. Ablakok esetén a parapetmagasságot (vagyis az ablakpárkány magasságát) is fel kell tüntetni (pl. PM 90).
Ablakok és falak aránya a jelölésekben
Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát. Ezt követik a belső és külső méretvonalak és a méretek megadása. Pl. egy fal-ablak fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm).
Szabványos jelölések és anyagjelölés
A VONALAS ANYAGJELÖLÉS a műszaki terveken (engedélyezési, kiviteli) általában a vonalas anyag- és szerkezetjelöléseket alkalmazzuk. A napjainkban használt építőanyagok típusa és gyakorisága eltér a régebben alkalmazottaktól, ezért a jelölések egy része megváltozott. A régebbi tervrajzokon gyakran szerepelt a színes - és vonalas jelölés egyszerre.
A megadott jelöléseket minden esetben úgy kell alkalmazni, hogy a vonalazás dőlésiránya ne essen egybe a metszet kontúrvonalának irányával. Ha a rajz kis léptékű (részletrajz), akkor az építőanyag-jelölést a rajz metszett részének kerülete mentén egyenletes szélességű, keskeny sávban lehet elkészíteni. Egy tárgy metszeti jelölésének vonalzata minden metszeten azonos irányú, sűrűségű és dőlésszögű legyen.
A vonalazás sűrűségét a metszet méretarányától és jellegétől függően kell megválasztani. A csatlakozó alkatrészek, ragasztott szerkezetek különböző irányú, különböző sűrűségű vonalzattal lehet megkülönböztetni. A fémszerkezetek szelvényeit feketítéssel jelölhetjük.
Színezett anyagjelölés
A kevesebb példányban, a megbízó számára készülő terveken alkalmazzuk a színezett anyag- és szerkezetjelöléseket. Ilyenek: a vázlattervek, pályázati tervek, néhány példányban készülő beadványtervek, utcaképek, beépítési javaslatok, tanulmánytervek. Kézzel készült tervrajz esetén színes ceruzával, vízfestékkel, akvarell technikával dolgozhatunk, de csak olyan technika alkalmazható, ami a vonalakat nem fedi le. A számítógépes színezés esetében a sokszorosítás egyszerűbb, de figyelni kell a színek konzisztenciájára a nyomtatásban.
A tervrajzok mellé magyarázó táblázatot érdemes csatolni, amely tartalmazza az anyagjelölési típusokat és a hozzájuk tartozó anyagmegnevezéseket.
Japán tervezői gyakorlat és példák
A kis léptékű (1:200) rajzokon az elmetszett felületeket tömör feketével ábrázolhatjuk - anyagtípustól függetlenül. A nagyobb léptékű műszaki tervrajzoknál (1:100-1:50) azonban már az anyagtípust és minőséget is jelölni kell. A szabvány használata nem kötelező, az építészi választhat az adott tervnek megfelelő anyagjelölés típust - mintát. Ezért minden tervrajz mellé magyarázó táblázatot érdemes csatolni, amely tartalmazza a tervlapon használt anyagjelölési típusokat és a hozzájuk tartozó megnevezéseket.
Gyakorlat: méretaránnyal és jelölésekkel kapcsolatos példák
- A 1:100 méretaránynál a valóságban 15 m-t 100-zal osztva 15 cmet kapsz; a rajzon 1 cm a papíron 100 cm-nek felel meg, tehát 1 m.
- A nyílászárók jelölésekor a nyitási irányt félköríves jelöléssel mutatjuk; a középvonalra merőleges vékony vonal adja a méretet; olvasható legyen alulról és jobbról.
- A parapetmagasság feljegyzése az ablakoknál fontos; az ablak üvegrétegeit vonalakkal jelöljük, a rétegek számát is feltüntetjük.
A tervdokumentáció hibájának felderítése és a megfelelés biztosítása érdekében a jogi és szabványos előírások ismerete és alkalmazása szükséges. A jelölések és a magyarázó táblázatok összhangja segíti a kivitelezést és a megrendelői elvárások teljesítését. A kiviteli terveknél különösen fontos, hogy a villamos, gépészeti és közműtervek összhangban legyenek, és a tűzvédelmi, valamint a víz- és energiaellátás követelményeinek megfeleljenek.
Szószedet és tippek a jó jelöléshez
- Mindig tüntesd fel a parapetmagasságot az ablakoknál
- Használj egyértelmű, olvasható jelöléseket a rétegek számának jelzésére az üvegben
- Rögzítsd a méretvonalakat a terv teljes skáláján
- Készíts mellé magyarázó táblázatot az anyagjelölésekhez
- Figyelj az eltérő léptékek közti konzisztenciára a különböző lapokon
tags: #csarnok #alaprajz #jelolesek