Kvassay-zsilip és szivattyútelep modernizációja: részletek a munkálatokról és hatásokról
A Kvassay-zsilip az elsőrendű árvízvédelmi vonalon ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét, de kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában és a Dunavölgy vízpótlásában is. A több mint egy évszázados létesítmény komplex felújítására és bővítésére 2022-ben kezdték meg a beruházást a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. közös Konzorciuma, a CS Kvassay 2021. A projekt célja a hosszú távú, költséghatékony megoldások biztosítása a mellékág vízellátására és a vízminőség javítására, különösen az alacsony vízállások idején.
A megvalósítás főbb részletei és sorrend
- Első szakasz (2022 eleje - 2023 vége): az új szivattyútelep nyomócsövének és a hozzá tartozó torkolati műtárgyának kiépítése a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág felőli oldalon, valamint a két oldali szívóoldali rés kialakítása. Ebben a fázisban a nyomóoldali csövek fektetése és a műtárgy megépítése történt meg.
- Második szakasz (2023 vége - 2025): a szívóoldali elemek, az akna-műtárgy és az előfenék vasbeton szerkezetének építése, ehhez a folyómedret szádlemezekkel határolták le, majd a helyszínt megkapták a szivattyútelep darabjai. A szívóoldali kivitelezéshez 150 méter hosszú, 7 méter széles „jászolgálat” alapját emelték ki, amelyet 8000 tonna kő töltött meg a tömítéshez.
- Árvíz és kihívások: a júniusi árhullám, az év végére érkező újabb vízfeladatok és a sportlétesítmény közelében zajló munka megnehezítette a kivitelezést. A munkálatokat ugyanakkor úgy ütemezték, hogy a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság idején a munkálatok szüneteltek.
- Turbinák felújítása és erőmű A Kvassay-komplexum erőmű turbináinak felújítása során a három fő elemet cserélték ki vagy jelentősen felújították: segédüzemi vezérlők, teljes hidraulika, valamint a turbinák hajtáslánca. A turbina forgórésze három járomlapos részből áll, és a külső peremre helyezkedő kisebb lapátok irányítják a vízet. A kettes számú turbinát teljes mértékben felújították az utolsó csavarig, majd üzembe helyezték.
- Hűtés és energia-hatékonyság: a 60 tonnás gépek hidraulikáját folyamatosan hűteni kell; ezért olyan hűtőköri rendszert alakítottak ki, amely hasznosítja a hulladékhőt, és a rezgésdiagnosztikát is külön-külön kiépítették a két turbinához.
- Automatizálás és biztonság: a zuhanózsilip 40 tonnás daruval, illetve a hét méter széles és négy méter magas elzárótáblával van felszerelve. Árvízvédelmi értelemben a tábla leengedése automatikus, a beáramló víz útját 0-24 órás felügyelet mellett zárja el. A turbinalapátok védelmére gerebtisztító-rendszert és uszadékmentesítő mechanizmust építettek be, amely a Nagy-Dunából érkező uszadékot kiszűri.
- Vizemelő komponensek: az új szivattyútelep négy szivattyúja 2×1,8 méter átmérőjű csövekből álló párhuzamos szerkezetet használ, amely egy közös 2,4 méter átmérőjű csőbe fut össze. Az acélcsövek 30 mm vastagságú felületkezelést kaptak, hogy a százéves élettartamnak megfelelő védelmet nyújtsanak a vízügyi beruházásokban.
- Környezet és karbantartás: a projekt során a vízminőség javítása és a mederben felhalmozódó iszap és agyag kiemelése is fontos része volt a munkálatoknak; a víztelenített mederben mintegy 8000 köbméter iszapot és agyagot szivattyúztak ki.
Korábbi történeti háttér és a Kvassay név jelentősége
A Kvassay-zsilip a dualizmus időszakának egyik legnagyobb hatású vízmérnökének, Kvassay Jenőnek a nevét viseli. A zsilip megépítése 1911-ben indult el a Soroksári Duna-ág csatornázásával és a Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő építésével, majd 1910 és 1914 között felépült a hajózsilip a felső torkolaton. A 1929-1930-as években további létesítmények, köztük a tassi hajózsilip és a vízleeresztő, illetve az erőmű megépítése is lezajlott. A 20. század közepén az 1956-os árvíz után részben megrongálódott erőmű 1962-ben kapott vízvezetéket és szivattyútelepet, amely a Duna és a mellékág közti vízáramlást szabályozta. A Kvassay-projekt modernizációja 2018-ban kezdődött, és a 2022-es évben vonta meg a megvalósítás következő fázisát. A projekt döntéshozói az idők folyamán úgy ítélték meg, hogy a klímaváltozás és a hosszú távú vízellátás érdekében szükség van egy új, nagy teljesítményű szivattyútelep felépítésére a Kvassay-vízlépcső mellé.
Kivitelezők, projektvezetők és a fejlesztés társadalmi hatásai
A projekt vezetését a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. alkotta CS Kvassay 2021 Konzorcium végezte. Kiss Gergely a STRABAG részéről projektvezető-helyettesként vett részt a munkában, aki 2024 elején váltotta Papp Gergely projektvezetőt. Dán Martin, a Colas Alterra Zrt. projektvezető mérnöke koordinálta a Kvassay-komplexum átfogó felújítását, amely két nagy szakaszra oszlik. A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság idején a munkálatok szüneteltek a vb területének közelében. A projekt 2025-re végleges üzempróbákat és átadást tervezett, amelyet 2025. május 27-én hivatalosan átadtak a kvassayi létesítményeket, köztük a zsilipet, erőművet és új szivattyútelepet.
Az átadójeleneteken megjelent a kormányzati képviselet: V. Németh Zsolt államtitkár korszakhatárnak nevezte ezt a vízügyi beruházást, kiemelve a vízmegtartási beruházások eddigi értékét és a további programokat. A Kvassay modernizációja hozzájárul a Duna-ág vízminőségének javításához és a mellékágak stabil vízellátásához, ami különösen fontos az öntözővíz- és rekreációs tevékenységek szempontjából. A beruházás évente mintegy 400-450 millió köbméter vizet juttat a mellékágba a Duna-völgyi vízrendszerbe, ez a Balaton teljes térfogatának mintegy negyedét jelenti.
Időjárási és történeti környezet
A Duna kettéágazása és a Gellért-hegynél lévő szűkület következtében a 18-19. században két fő ágra oszlott a folyó: az 1870-es törvény alapján a ráckevei ág halálra ítéltetett, amelyet a későbbiekben kiépített árvízvédelmi és mederszabályozási beavatkozások nyomán nyitottak újra 1904-ben. A korszerű vászonzsilip megépítését Sajó Elemér tervezte és felügyelte. Az 1910-1914 közötti időszakban a hajózsilip felépítése és a csege megvalósítása nyomán lehetővé vált a hajózás átvezetése a különböző vízszintek között. A későbbi évtizedekben a tassi hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű megépítése is hozzájárult a komplexum stratégiai fontosságához a főváros vízellátásában és árvízvédelmében.
tags: #kvassay #zsilip #epitese