Csehország autópályaépítésének története és jelenlegi kihívásai
A HVGMeghökkentő kijelentést tett nemrég Milan Simonovsky cseh közlekedési miniszter: ha 2007 végéig nem készül el a Prága-Brno-Olomouc-Ostrava autópálya utolsó, a lengyel határhoz vezető 80 kilométeres szakasza, akkor legyalogolja a távolságot.
A miniszteri fogadkozásnak azonban aligha van tétje, az idén júniusban esedékes parlamenti választáson ugyanis a közvélemény-kutatások szerint Simonovsky pártjának nincs sok esélye a győzelemre, így a kérdéses időpontban aligha lesz már a tárca élén.
Csehország területén a rendszerváltáskor egyetlen komolyabb autópálya működött: a Prágát Pozsonnyal összekötő, volt ezen kívül egy rövid szakasz Prágától Ústi nad Labemig, amely a tervek szerint Drezda felé biztosított volna összeköttetést.
Hiányzott azonban a nyugati kapcsolat, ezért a bársonyos forradalom utáni kormányok kiemelt figyelmet szenteltek egy Bajorország felé vezető sztrádának.
A Prágát Plzenen keresztül Nürnberggel összekapcsoló 157 kilométeres útból mára már csak a Plzent elkerülő 10 kilométeres darab hiányzik.
Gondot okoz továbbra is az osztrák irány: a Prágától Ceské Budejovicén át a határig menő vonal tervei évek óta elkészültek, de geológiai, kisajátítási és természetvédelmi problémák miatt eddig mindössze 8,5 kilométer épült meg belőle.
Tavaly átadtak még egy 16 kilométeres szakaszt is Prága és Hradec Králové között, Lengyelország irányában.
A lengyel vonal mellett az Ústi nad Labemből a német határig vezető útvonal is prioritást élvez.
A sztrádaépítést azt tette sürgetővé, hogy az utóbbi években több mint 40 százalékkal nőtt az országon átmenő kamionforgalom, és nyilvánvalóvá vált, hogy az úthálózat kelet-nyugati és észak-déli átjáró híján nem bírja a terhelést.
A kormány ezért idén rekordösszeget, 40 milliárd koronát szán, többet, mint az utóbbi másfél évtizedben együttesen, és a tervek szerint az épülőben lévő 170 kilométerből 75-90 kilométert adnak át.
Időközben azonban elkerülhetetlenné vált a legrégebbi - katasztrofális állapota miatt halálsztrádának nevezett - Prágát Brnóval összekötő út felújítása.
Szlovákia sem dúskált autópályákban a rendszerváltáskor, illetve az önállósodás évében.
A pozsonyi kormány számára a legfőbb feladat Kassa-Zsolnán keresztüli elérése volt.
A presztízsberuházás a kilencvenes évek közepén Vladimír Meciar kormányfősége alatt vett lendületet, amikor elsősorban a Vág völgyében építkeztek.
A Trencsén környéki szakaszt végül az 1998-as kampányra időzítve adták át, külföldi filmsztárok jelenlétében tartott látványos ünnepséggel.
A szlovák autópályák nagy hiányossága a külföldi összeköttetés, és a legjobban a magyar kapcsolat áll, mivel a Pozsony-Rajka autópálya legalább a félpályás M15-össel kapcsolódik a magyar M1-eshez.
A pozsonyi kormány végül eldöntötte: gyorsforgalmi útként befejezi a beruházást.
Románia komoly lemaradásban van a térségben.
Mikulás Dzurinda kormánya az összeomlás szélén álló államháztartás láttán a kilencvenes évek végén visszafogta a tempót, ám az utóbbi években a külföldi autógyárak megszaporodása ismét ösztönzőleg hatott.
Különösen a dél-koreai Kia Zsolnára telepítése, a kormány ugyanis 2006 végére autópályás összeköttetést ígért Pozsonnyal.
Átadták időközben a pozsonyi sztráda ligetfalusi szakaszát, így a Prága felé régóta esedékes kapcsolathoz már csak egy 1,5 kilométeres alagút jövőre ígért befejezése szükséges.
Jelenleg 46 kilométer autópálya épül, további 76 kilométeren hamarosan kezdődik a munka.
A kassai városvezetés a tervezett zsolnai összeköttetésnél jobban szeretné előbb a Tornyosnémeti felé vezető 14 kilométeres utat sztrádásítani, arra számítva, magyar oldalon is hamarosan elérnek odáig.
Lengyelországban már a hetvenes években autósztrádaként emlegették a Varsó-Katowice útvonalat, pedig az valójában gyorsforgalmi út.
Valódi autópálya azóta is kevés épült, a munkálatok az utóbbi másfél évtizedben is vontatottan haladtak.
A 2003-ban átadott Krzywa-Wroclaw-Katowice-Krakkó közötti 360 kilométeres szakasz nyolc éven át, a Lództól a nyugati határ felé vezető darab 2005 végéig már valamivel gyorsabban, öt év alatt épült meg.
Nagy kérdés, hogy az új kormány megvalósítja-e az országot észak-déli irányban átszelő sztrádát.
Románia komoly lemaradásban van a térségben, és a meglévő autópályák felét a Bukarest-Pitesti szakaszt még Ceausescu idején építették.
Akkor a Nagylak-Arad-Temesvár-Déva-Nagyszeben-Pitesti útvonalat is tervezik, melynek munkálatai még az idén meg is kezdődhetnek, de finanszírozás bizonytalan.
Horvátország az 1972-ben átadott 38 kilométeres Zágráb-Karlovac sztrádával kezdett gyors ütemben.
Miután 1995-ben elhatározták az autópálya-hálózat gyors kiépítésének menetrendjét, egymás után adták át az új szakaszokat, igaz, némelyikük felszereltsége inkább autóútnak felel meg.
A projekt részeként megépült a Bečva folyón átívelő hídpálya, a Přerov-Olomouc irányú csatlakozás, egy 900 méter hosszú helyi út, valamint a Precheza gyár hulladéklerakójának érintett területe.
A cseh közlekedési minisztérium közlése szerint az ország legfontosabb autópályájának utolsó szakaszát három év alatt építették meg, és az eredeti ütemtervhez képest három hónappal korábban sikerült forgalomba helyezni.
A hídépítés során a legnagyobb kihívást a felüljáró alapozása jelentette, mert a terület bonyolult földtani adottságokkal rendelkezik, ráadásul egy vegyi üzem közvetlen környezetében fekszik.
A beruházás során kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelmi szempontokra is.
A D1 autópálya története a második világháború előtti időszakig nyúlik vissza, Prága és Brno között 1980-ra vált teljessé az összeköttetés, amelyet 2013 és 2021 között teljeskörűen modernizáltak.
Csehországba utaznál autóval? Indulás előtt mindenképpen ellenőrizd, hogy áthaladsz-e fizetős autópályán, így elkerülheted a büntetéseket.
Ezzel egyidejűleg bemutatjuk még a Wise-számlát, amivel helyi számlaadatod lehet 9 pénznemben, többek között HUF, EUR, USD és GBP.
Igényelhetsz Wise-kártyát is, amellyel helyi devizában költhetsz szinte bárhol a világon.
Ha gépjárműved 3,5 tonna felett van, akkor egy úgynevezett MYTO CZ OBU készüléket kell beszerezni a csehországi utadra, és a cseh elektronikus útdíjrendszer ennek segítségével azonosítja a járműved útközben.
Előre feltölthető vagy utólagos fizetés is kérhető az elszámolásra.
2021 óta elektromos és hibrid autóddal kedvezményesen, feleannyiért használhatod a cseh autópályákat, és ha zöld rendszámtáblád van, automatikusan jogosulttá válsz a kedvezményes matricára.
A cseh éves autópálya matricát 12 hónapra adják ki, és ma már csak e-matricát lehet vásárolni a fizikai matricák helyett, így elkerülhetők a ragasztómaradványok.
Az autópálya-matrica online megvásárolható a cseh üzemeltető cég honlapján, vagy értékesítési pontokon és önkiszolgáló kioszkokban is, amelyek határmenti területeken találhatók.
Ha külföldi útdíjakat bankkártyával fizeted, a bankod extra díjakat számíthat fel, a készpénzváltás pedig költséges és időigényes lehet.
A matricák ellenőrzését Csehországban ellenőrző kapukra felszerelt kamerák végzik, és bírság akár 20 000 cseh korona is lehet. Ha eco kedvezménnyel vásárolsz, de nem vonatkozik rád az árengedmény, akár 100 000 cseh korona bírság is járhat.
Összegezve, mielőtt felhajtanál a fizetős autópályákra, vásárolj e-matricát online, vagy az értékesítő pontok, kioszkok valamelyikénél, és ellenőrizd az érvényességet.
Ne feledkezz meg az olcsó pénzváltási lehetőségről sem, és igényeld utazás előtt a Wise kártyádat.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Csehország jelenleg 9 autópályával rendelkezik, a D0, D1, D2, D3, D5, D8, D11, D47 (D1) és D52 autópályákkal, valamint több főúttal, melyek az R betűs jelzést kapták, és 878 km autópálya és gyorsforgalmi út üzemel, amelyből 500 km az autópálya.
A közutak minősége jó, városokban és a főutakon nem jellemzőek a kátyúk, és a cseh autópályák is matricás rendszerben működnek: matricát lehet váltani benzinkutaknál, határátkelőknél és postákon is.
A két világháború közötti időszakban a köztes-európai térség legfejlettebb országának az Osztrák-Magyar Monarchia ipari hátterének jó részét megöröklő Csehszlovákia számított.
A csehszlovákiai autógyártás elmaradt a nyugat-európai országokétól, de még így is megelőzte például az osztrák, a belga és a svéd autóipart.
Ami az úthálózatot illeti, annak sűrűsége kisebb volt a nyugati országok szintjén, de az 1930-as évek német példáihoz viszonyítva mégsem volt kimondottan rossz.
Az első autópályatervek már az 1930-as évek közepén megjelentek, és a világháború hatására a nagyszabású elképzelések módosultak, végül a D1-es autópálya Prága-Brno összekötését valósította meg.
A prágai és brünói régiók közötti összeköttetés a kilencvenes évek végéig sokszor késlekedett, de végül megvalósult teljesen a D1-es.
Az 1990-es évektől kezdve a közép-kelet-európai országok autópálya-fejlesztése felgyorsult, bár Csehország gazdasági visszaesése lassította a tervek megvalósítását.
Az észak-colt és déli irányú kapcsolatok kiépítése továbbra is kiemelten fontos, és a D11, D35, D43 és más útvonalak jelentős szerepet töltenek be a regionális átjárhatóság javításában.
A Panenská-alagút építése például a Krušné hory érchegységen belül ígéretes technikai megoldás, de költségvetési és környezetvédelmi tényezők befolyásolják a megvalósítást.
Az autópálya-építések során a környezetvédők és beruházók között továbbra is éles érdekellentétek figyelhetők meg, és a közigazgatási eljárások gyakran késleltetik a kivitelezést.
Az uralkodó költségek közé tartozik a hidak, alagutak és felüljárók kiépítésének költsége, amelyeket gyakran drágít a földtani adottságok és a környezeti védelem.
A D1-D2 - D3-D5 és más fő sztrádák továbbra is kulcsfontosságúak a Prága-Brno-Pozsony útvonalak összekötésében és a vidéki régiók közlekedésében.
Az autópálya-matricák és a díjfizetés rendszere a közlekedők számára átlátható és szabályos, de fontos az érvényesség és a fizetési lehetőségek folyamatos ellenőrzése.
A csomópontok rejtett mérnöki alkotása!
Statisztikák és jelenlegi helyzet
- A tervekben 1000 km-es autópálya-hálózat szerepel, amelyből 2005-ben közel 560 km volt kész.
- A D1 a legforgalmasabb cseh autópálya, és a Prága előtti szakasz bővítése megtörtént.
- A 72 km-es sztráda átadása 2006-ban történt, és a következő években Morvaországban és Sziléziában folytatódik az építés.
- A Panenská-alagút 2058 méter hosszú lesz, a Krušné hory érchegységben vezet át.
Gyakorlati tanácsok az utazóknak
- Indulás előtt ellenőrizd, van-e érvényes elektronikus matricád.
- Használd a Wise-számlát és a Wise-kártyát a devizás utazásokhoz, kedvezőbb feltételekkel.
- Ha 3,5 tonna feletti autóval vezetsz, győződj meg róla, hogy rendelkezel a MYTO CZ OBU készülékkel.
- A zöld rendszámtáblával kedvezményes matricát kapsz automatikusan.
tags: #cseh #orszag #autopalya #epites