Csőstül jön a védelem: árvíz, kitelepítés és a Nasszer-tó története
A Körös jobb partján a töltésen keletkezett repedés miatt azonnali kitelepítést rendelt el Csongrád-Nagyrétnél pénteken délelőtt Frank József, a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Délelőtt az intézkedés még csupán nyolcvanhét embert érintett, késő délután úgy határoztak, a környező három falu lakosságát kell kitelepíteni, ami már 4500 embert érint. Csépáról, Szelevényről és Tiszasasról kell távoznia a lakosságnak. Az embereket a korábban már kijelölt befogadó helyekre, Cserkeszőlőre, Kunszentmártonban és Tiszaföldvárra szállítják át.
A gátrézsű először mintegy 50 méter hosszon csúszott meg, a legfrissebb információk szerint azonban hosszúsága tovább nőtt, ez azt jelenti, hogy megrepedt a töltés széle. A mostani védekezés lényege, hogy a helikopterek homokkal teli konténer zsákokat ejtenek le a megerősítendő területre. Az anyagot helikopterek szállítják, mert a terület szárazföldön nagyon nehezen közelíthető meg. Este bombát találtak a megcsúszott töltésfal mellett, a kitelepítést a robbanószerkezet nem akadályozza, viszont lassítja a gáton folyó munkát, de nem teszi teljesen lehetetlenné - mondta el Tátrai János százados. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóügyeletese a bomba koráról nem tudott felvilágosítást adni.
Dobson Tibor katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: a lakosságot arra kérik, hogy csak a legszüksgesebb dolgokat vigyék magukkal. Az állatokat is elszállítják, a hátrahagyott értékeket magasabb pontra, lehetőleg padlásra helyeztetik, a lakások és ingóságok őrzését biztosítani fogják. A három település férfi lakosságát arra kérik, hogy maradjanak és segítsenek a védekezésben. Így Csépáról, Szelevényről és Tiszasasról 1200-1300 férfi segítségére számítanak. A helyszínre 500-600 katonát vezényeltek és nyolc helikoptert. A honvédség úszó, lánctalpas szállító járműveket és kompokat is a helyszínre küldött, hogy éjszaka is tudjanak dolgozni. Nagy a forgalom Csépán, több tucat teherautó folyamatosan hordja a homokzsákokat a gáthoz, de a védekezést katonák is segítik, jelentették a helyszínről munkatársaink. A védekezésben kétéltű járművek is részt vesznek.
Tiszasas és Csépa lakossága az utcán várja, hogy elszállítsák. Hatalmas a felfordulás, jönnek-mennek az emberekkel megrakott buszok Csépáról az időseket mentőautóval viszik el, mind a két falu az utcán van. Pánikhangulatot nem tapasztaltak munkatársaink. A csongrádi polgármester pénteken délelőtt rendelte el az első kitelepítéseket, ezután a korábban előkészített járművekkel megkezdődött az emberek, a több mint tízezer baromfi és sok más állat elszállítása. A szakemberek még a teljes kitelepítés elrendelése előtt arról panaszkodtak, az állatok kitelepítése jelent nehézséget. A baromfik között vannak ugyanis például kéthetes kislibák, szállításukra speciális jármű érkezik a helyszínre, elhelyezésükre pedig a fűtött helyiséget is kijelölték már.
A Körös-zugból egy méhész hetven kaptárát is ki kell hozni, a rovarok azonban reggel kirepültek, este érkeznek vissza, így várhatóan majd csak szombaton reggel szállítják el őket. Az állatok számára Hódmezővásárhelyen jelölték ki a befogadóhelyet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken kora délután a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászból a Körös-zugba indult, hogy a helyszínen tájékozódjon az árvízi helyzetről. Ezzel a miniszterelnök rövid időre megszakította kampánykörútját. Gyurcsány a helyi sportpályán várakozó helikopterre szállt és Szelevénybe indult, ahol közölte: pénz lesz a védekezésre.
A Duna magyarországi szakaszán már csak Bajánál van első fokot meghaladó vízállás, eközben a tiszai árhullám tetőzése Szolnok térségében jár. A Tisza Szolnokig apad, alatta a déli országhatárig továbbra is igen lassan árad, tetőzés közeli állapotban van a teljes szakaszon. Pénteken reggel Szolnoknál 1013 centiméter, Szegednél 1009 centiméter volt a vízállás. A Kiskörénél már tizenöt, Tiszabőnél négy centimétert apadt az éjszaka folyamán a Tisza árhulláma. A Hármas-Körösön harmadfokot, illetve a legnagyobb vízállást meghaladó vízszint alakult ki Szarvasnál, ahol 985 centimétert regisztráltak, illetve Kunszentmártonnál, ahol 1041 centiméter az eddig mért legmagasabb vízállás. A többi Körös, és a Maros is apad, Makónál a vízállás 516 centiméter volt, 16 centiméterrel meghaladva a harmadfok elrendeléséhez szükséges szintet. Az előrejelzések szerint Tiszaugnál még további áradással kell számolni, noha a jelenlegi 941 centiméteres vízállás is kilenc centiméterrel meghaladta az eddigi rekordot.
Ahogy az esőzés engedte, a Tisza mentén Tiszakécskétől délre, illetve a Köröszugban dolgoztak a védekezők a védművek magasításán, fóliás bevédésén, a gátak bordás megtámasztásán. Újabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vízügyi szakembereket vezényelt az áradó Körösökhöz az Országos Műszaki Irányító Törzs, közölte a nyíregyházi Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. Ezúttal a gátak állapotát feltáró-értékelő, geológusokból álló szakcsoport négy tagja vesz részt a Körösök menti védekezésben, s a káros árvízi jelenségek helyszínén talajmechanikai vizsgálatokkal segítik a még eredményesebb beavatkozásokat, mondta Bodnár Gáspár.
Pénteken 300 ezer homokzsákot is szállítanak a Hármas-Körös töltéseihez a szabolcsi vízügyi szervezettől. A rendkívüli készültségben levő védvonalak által védett 21 árvízi öblözet területe 9033 négyzetkilométer, ami az ország területének 9,7 százaléka, a védett területen levő települések száma 134, ebből 24 város. A Tisza és mellékfolyói védvonalain a tartósan magas vízállások következtében folyamatosan növekszik az árvízi jelenségek - fakadóvizek, szivárgások, töltés átázások - száma. A csapadékos időjárás jelentősen nehezíti a védelmi munkákat. Fakadóvizet 568 kilométer hosszúságú védvonalon, szivárgást 100,9 kilométer hosszúságú töltéstesten, csurgást 1404 esetben, rézsűcsúszást 30 esetben észleltek.
A gát és a víztározó véd az árvizektől és a szárazságtól, lehetővé teszi az öntözött területek időszakos ingadozásoktól mentes vízellátását (a gát évente 55 köbkilométert enged át, ebből 46 köbkilométer az öntözőcsatornákba kerül). A mezőgazdasági termelés a felavatás után 10-20 százalékkal nőtt, némely növényt kétszer-háromszor is arathattak, és a vízesések sem akadályozták többé a hajózást. Ugyanakkor a gát miatt csökken a folyó által szállított természetes tápanyag mennyisége, lejjebb romlik a talaj minősége, a földek szikesednek és hatalmas összeget kell a magasabban fekvő termőterületek öntözésére költeni. A hatalmas állóvíz kedvez a betegséget terjesztő paraziták szaporodásának, a folyó lelassulása miatt elszaporodtak az algák, ami az ivóvízellátást teszi nehezebbé. A tó felszínén a párolgással óriási vízveszteség lép fel, a környék éghajlata egyre csapadékosabb, ami a műemlékeket veszélyezteti. A Nílusban csökkent a halállomány, a tradicionális halászfalvak elnéptelenednek, s nem utolsó sorban nagymértékű erózió indult meg a Nílus-deltában.
A rohamosan növekvő népesség, a mezőgazdaság és az ipar szükségleteit a folyó már nem tudja kielégíteni, a vízdeficit eléri az évi 20 milliárd köbmétert - azaz ennyivel nagyobb a fogyasztási igény annál, mint ami a Nílus biztosítani tud. Az egy főre jutó vízmennyiség 1947 óta a negyedére csökkent, és az ENSZ prognózisa szerint 2025-re abszolút vízhiány állhat elő, egy közelmúltban készült tanulmány szerint Egyiptom 2050-re elveszítheti termőterülete egyetneet. A gát végső mérlegén még mindig vitatkoznak: hívei szerint az előnyök kézzelfoghatók, a beruházás két év alatt visszahozta megépítésének költségeit.
A Nasszer-tó fontos szerepet játszik Egyiptom gazdaságában. A gát mögötti tó a világ egyik legnagyobb mesterséges tava, 5250 négyzetkilométer területű, 550 kilométer hosszú és helyenként 35 kilométer széles, 132 köbkilométernyi vizet raktároz. A tó feltöltése után a mezőgazdaságban jelentősen növekedett a termelés, és a halászat is élénkült. Ugyanakkor a tó okozta változások a talaj minőségére és a környék ökoszwouldaira is hatással voltak, például a természetes táplanyag-visszajuttatás csökkenésének kockázataival. A Nasszer-tó és az Asszuáni-gát története összefonódik a Nílus folyó hosszú történetével és a régió vízgazdálkodási kihívásaival.
Az árvízi védelem és az Asszuáni-gát/ Nasszer-tó összefüggései
- Az árvízvédelmi töltések és a gátak állapota közvetlen hatással van a helyi lakosság védelmére és az élelmiszer-ellátásra.
- A Körös-menti védekezésben a sandzsákos technika és helikopteres szállítás gyors reagálást tesz lehetővé nehéz terepen.
- A Nasszer-tó kialakítása és a gát megépítése jelentős gazdasági és környezeti hatásokkal járt, melyek között a mezőgazdaság növekedése és a környezeti terhelések egyaránt szerepelnek.
- A Nílus és a Tisza összehasonlítása rávilágít arra, hogyan alakítja át az emberi tevékenység egy folyó természetét és milyen hosszú távú kockázatokat rejt.
Részletes adatok a helyi állapotokról (részletek a felhasználó anyagából)
- A kitelepítés érintettei: Csépáról, Szelevényről és Tiszasasról érkezik a lakosság a befogadó helyekre.
- A helyszínen 500-600 katona és nyolc helikoptert alkalmaztak, a védekezésben kétéltű járművek is részt vesznek.
- Az állatokat is elszállítják, a hátrahagyott értékek pedig magasabb pontra kerülnek.
- A nap folyamán 300 ezer homokzsákot szállítanak a töltésekhez a szabolcsi vízügyi szervezetektől.
Az éghajlat és az esőzések hatására a védekezés folyamatos felülvizsgálat alatt áll, és a szakemberek újabb lépéseket tesznek a gátak megerősítésére és a lakosság védelmére. A helyi önkormányzatok és a nemzetközi kockázatelemző intézmények közösen dolgoznak a hosszú távú megoldásokon, hogy a hasonló katasztrófák esetén gyorsabb és hatékonyabb legyen a reagálás.
tags: #csepa #uj #gat #epitese