Csóka Balázs főépítész: hagyomány és identitás az építészetben

Csóka Balázs építész 2005-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd kilenc évvel később a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájában tette ugyanezt. Főépítészi tevékenységét 2018-ban Pro Architectura díjjal ismerték el, és az Országépítő folyóirat szerkesztője. A doktorátusát 2018-ban védte meg Hagyomány és identitás az építészetben címmel a Pécsi Tudományegyetemen, és az akkor szerzett tudását szívesen hasznosítaná az oktatásban is. A szakmai pályán a vidéki környezethez kötődő tervezés jellemző, a családi háztól a közepes méretű középületekig terjedő palettával.

A vándorló évszázadokhoz kapcsolódó történeteken túl fontos állomás volt a 2009-2010-es években végzett munka a vándoriskolában és az utáni szakmai tapasztalatszerzés. 2010-ben zajló árvíz és a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésben betöltött szerepe, például Devecserben építész művezetőként, meghatározó volt. A történet második felében a Tokaj-Hegyalja történetét feldolgozó könyv szerkesztésében is részt vett. A vándoriskolai munkákat 2010 körül kezdi, majd később Salamin Ferenccel együtt ismét részt vesz a programok szervezésében, különösen a pandémia utáni időszakban.

A doktori kutatások során megfogalmazta, hogy az épített környezet elemei mint egy nyelv szavai fonódnak egybe, és a hely szellemének, genius loci felismerése az építészet alapvető feladata. Hamvas Béla idézetét felhasználva hangsúlyozta: „a hely sohasem definiálható, ezért a helynek nincs tudománya, ellenben van költészete, művészete és mítosza.” A helyhez kötődő jelentésteljes építés a közösség befogadását és életének részévé válását célozza. A főépítészi munka során felerősíti a települések identitását, és ezt a koncepciót sokszor a helyi közösség igényeihez igazítja.

Fontos állomások és projektek

A magtár felújítása Budajenőn kiemelt példája volt annak, hogyan lehet a történeti értékeket megőrizve a mai igényeknek megfelelő teret teremteni. A 18. századi épületet a doktori dolgozatban megfogalmazott gondolatok szerint alakította át: konferenciatermet, zarándok- szállást és kiállítóteret hozott létre, miközben külsőleg is megőrizte az eredeti architektúrát. Ezt a megközelítést követi az energetikai pályázat keretében a skót bencés rendház felújítása is, amely példát mutat a történeti elemek modern igényekhez igazításáról.

Budajenőn a főépítészi munka után a Zichyújfaluban és három nógrádi településen - Alsópetényben, Nézsán és Legénden - dolgozik főépítészként. Itt a Magyar Falu Program keretében megvalósult óvoda-felújítás és a településfejlesztési koncepciók állnak a középpontban. A megvalósult beruházások erősen kapcsolódnak a helyhez, a közösség igényeihez és a helyi értékek megőrzéséhez.

A vándorló évek nyomán a személyes példamutatás és a főépítészi identitás kapcsolata is kiemelt. Makovecz Imre gondolatai szerint a gazda szemléletű főépítészt kell keresni minden településen, aki a példamutatással és előkészítő munkával segíti a közösséget a magasabb rendű élet felé. Ezzel összhangban Csóka Balázs hangsúlyozza, hogy a jó ház kiszolgálja a közösséget: kő lábazat, fehér falak és piros cseréptető szükségszerű elemei lehetnek a harmonikus környezetnek.

A vezetői szemlélet és pedagógiai tevékenység

Csóka Balázs a Vándoriskolában szerzett tapasztalatait a rendszerváltás utáni időszakban kamatoztatta: előadások, kiállítások és workshopok szervezése voltak az alapkövei. A programokban kézműves mesterek, kiállítók látogatása és települések közötti településnéző utazások szerepeltek. A programok időszaki kiadványokkal is megörökítésre kerültek, és a közösségek bevonása nélkülözhetetlen része volt a tevékenységnek. A pandémia előtt és után is törekedett a fiatalok bevonására a szakmai életbe.

Jelenleg a főépítészi feladatok mellett önálló tervezői tevékenységet is folytat Budajenőn, Zichyújfaluban, illetve három nógrádi településen. Tervek készülnek a zarándoklatokhoz kapcsolódó kiállításokra, oktatási programokra és településközpontok felújítására. A közösségi és szakmai kapcsolatok erősítését pedig az Országépítő folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként és a honlap fejlesztése terén végzett munkával támogatja.

Projektek és részletek

A budajenői főépítészi munka végeztével a munkálatok Zichyújfaluban és a Nógrád megyei településeken folytatódnak, ahol a közelmúltban megvalósult óvoda-felújítás és tervezett projektek összhangot teremtenek a helyi értékekkel. A település- és építészeti tervezés során a közösség igényeit és a hagyományos építészeti elemek identitásmegőrző szerepét egyensúlyban tartja, hogy az épületek ne csak funkcionálisak legyenek, hanem történetükkel és kultúrájukkal is összhangban álljanak.

Az építészetben eltöltött sok év tapasztalata kijelöli a jövő irányát: a hely szellemét megismerve és értékeit megőrizve lehet új és időtálló épített környezetet létrehozni. A főépítészi hivatásban kiemelkedő szerep jut az egyéni példamutatásnak, a tervezési mintáknak és a közösség bevonásának.

Az alábbi táblázat összegzi a főbb állomásokat és projektek időrendben:

Érdekes megállapítás, hogy Makovecz Imre gondolatai szerint a jó ház alapvető elemei közé tartozik a kő lábazat, a fehér falak és a piros cseréptető. Ha több helyen követnék ezt az irányt, egy összhangban lévő épített környezetet kapnánk. A főépítészi munka során mindez az egyensúly megteremtésére irányul: a település architektúráját és identitását erősíti meg a tervezés és a közösség bevonása.

Jelenleg Zichyújfaluban és három nógrádi településen, Alsópetényben, Nézsán és Legénden dolgozik főépítészként, és a nyár folyamán végrehajtott beruházások összehangolják a helyi igényeket és az örökségi értékeket. A Magyar Falu Program keretében végzett óvodafelújítás például a közösségi élet megerősítését célozza, miközben a történeti épületekben rejlő értékeket megőrizve valósít meg modern funkcionalitást.

A kutatás és oktatás iránti elkötelezettsége tovább erősíti a szakmai közösséget: a Vándoriskola mellett az Országépítő folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként és a honlap fejlesztésében is aktív. A jövő generációjával kapcsolatos kérdésekre úgy reagál, hogy a közösségi programokat és előadásokat olyan keretek között tartja, amelyek lehetővé teszik a fiatalabb építészek számára a részvételt és a szakmai kapcsolatok kiépítését.

Közösségi összefogás és értékelés

A korosztályi és generációs különbségek mellett a közösség erőssége az, hogy a közös értékekre és a minőségi tervezésre összpontosítanak. A főépítészi munka során a helyi közösség és az építészek közötti kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú, hiszen ez biztosítja az épületek befogadását és hosszú távú életét a településben. A megvalósult beruházások pedig megmutatják, hogy a hagyomány és a modernitás együtt is működhet, ha a hely szelleméhez és identitásához igazodik a tervezés.

tags: #csoka #balazs #foepitesz

Népszerű bejegyzések:

• Balatonfüldvár építményadó bevallás nyomtatvány – változások és útmutató
• Tetoteri erkejakupcsek plusz: tér és fény új dimenziói
• Az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások díjai és a közigazgatási változtatások illetékei
• Modern ingatlan Szentgotthárd közelében, Rábatótfaluban
• Pollack Mélygarázs: nyitvatartási rend és elérhető szolgáltatások